rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Lássuk csak, milyen a modern élet! - kortárs művészeti biennálé Lyonban


Kultúra

Lássuk csak, milyen a modern élet! - kortárs művészeti biennálé Lyonban

La vie moderne – nem a modernizmusról, és még csak nem is a modernitásról van szó, a lyoni tárlat középpontjában a mai világ áll a maga ellentmondásaival.

A kiállítás kurátora a New York-i születésű Ralph Rugoff.

- Tudjuk, hogy óriási különbség van a médiából ránk zúduló információtömeg és a lényeg között. A legtöbb információnak semmi értelme. Igazából a művészet eszközével tudunk új jelentéstartalmakat közvetíteni a közönség számára. Ez egyfajta tánc, társalgás. Azt gondolom, hogy a mai kultúrában a művészet ereje képes valódi jelentést létrehozni – mondja Ralph Rugoff.

A biennálé alapítója és művészeti igazgatója, Thierry Raspail szerint az alkotók egyre inkább elfordulnak a tisztán konceptuális-intellektuális művészetfelfogástól.

- Harminc-negyven évvel ezelőtt a művészek elsősorban egymással rivalizáltak. Manapság azonban a közösségi hálózatok jelentik a fő kihívást, az ott megjelenő online tartalmak. Az Instagram, a Facebook. Ezek az azonnali választ igénylő kommunikációs platformok változtatásra késztetik a művészeket, könnyen és gyorsan felfogható művek alkotására – magyarázza Thierry Raspail.

Íme a francia Michel Blazy bizarr botanikuskertje! A zöldujjú művész kedveli az élő anyagot. Mindent befüvesít: a számítógépmonitort, a hifitornyot, még a tornacipőket is.

- Imádok kertészkedni. Szerintem érdekes dolog ebből műalkotást csinálni, hiszen ez egy olyan anyag, ami fölött nem rendelkezünk teljes hatalommal. Szeretem az olyan helyzetet, amikor bár jelen vagyok, mégis megfeledkeznek rólam – mondja Blazy.

A görög Andreasz Lolisz alkotása leginkább egy sebtében összeeszkábált menedékhelyre hasonlít.
Úgy néz ki az egész, mintha fából, hungarocellből meg hullámpapírból készült volna. Nagyon furcsa.

- Kétféle márványt használtam. A sárga marokkói, a fehér görög. Minden kézzel készült. Másfél évig tartott, mire elkészültem vele – magyarázza Andreasz Lolisz.

A görög szobrász ezzel a művével a szépség hiábavalóságára, valamint az erkölcsi közhelyek hamisságára akarja fehívni a figyelmet.

Egy ingaórára emlékeztető kődarab és egy jógamatracon heverő, alufóliába tekert emberi test. A Berlinben élő Klaus Weber szereti kifordítani a kliséket.

- Munkáim az erőforrások kimerüléséről szólnak, az energia, az emberek mentális tartalékainak végességéről, korlátairól – mondja Klaus Weber.

A török Ahmet Öğüt munkái olyan összetett társadalmi kérdéseket feszegetnek, mint a migráció, a demográfiai problémák, a gazdasági változások hatása a mindennapi életünkre.
Ez az installáció Lyon történetének két fontos mozzanatát idézi fel: a szövőszék és a mozi feltalálását.

- Két dolgot akartam összekapcsolni: a mozit a maga társadalmi szerepével és a kézművességet. Az ipar fejlődésével mindig magunk mögött hagyunk valamit, ami kimegy a divatból, és új tárgyakat készítünk. De miközben új dolgokat alkotunk, az is fontos, hogy a művészet és a mozi segítségével újraértelmezzük a régi hagyományokat – magyarázza a török képzőművész.

A 28 ország közreműködésével megrendezett lyoni kortárs művészeti biennálé január 30-ig várja a látogatókat.

Ezek a műalkotások arra késztetnek bennünket, hogy más szemmel nézzünk körül a világban. A biennálé a hagyományos média és a társadalmi platformok izgalmas ellenpólusaként segít abban, hogy meglássuk a világ és a saját életünk ellentmondásait. Az Euronews nézőit Wolfgang Spindler tudósította Lyonból.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Frank Gehry-retrospektív Los Angelesben

Kultúra

Frank Gehry-retrospektív Los Angelesben