rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Kumanovó - egy mészárlás utórezgései


insiders

Kumanovó - egy mészárlás utórezgései

Együttműködésben a

Legalább tizennyolcan haltak meg egy lövöldözésben Kumanovóban, a volt jugoszláv tagköztársaságban, Macedóniában. A rendőrség rajtaütött negyven fegyveres koszovói albánon, akikről nemigen tudni, mit kerestek ott. Kiújulnak-e az etnikai feszültségek a Balkánon, vagy másról van szó?

Mártírok temetője

Koszovó fővárosában, Pristinában egy magaslaton, panelházak között található az úgynevezett Mártírok Temetője.

Ide kísérte el az Euronews stábja Gazmend Gashi-t, a bátyja, Turgaj sírjához. A férfit pár napja temették el az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg – UCK – néhány más tagjával együtt. Egy rendőrségi akcióban ölték meg őket a szomszédos volt jugoszláv köztársaságban, Macedóniában, egy Kumanovó nevű kisvárosban. Hogy oda miért mentek, pontosan nem tudni.

Az ex-katona után egy özvegy és három árva maradt. A családja hősként emlékezik rá.

- Ezek az emberek azért mentek oda, hogy megvédjék az ottani albánok jogait – mondja Gazmend. – Az albánok a lakosság negyven százalékát képviselik arrafelé, de a jogaikat nem tartják tiszteletben. A mi családunk büszke rájuk. Büszkék vagyunk, hogy egy ilyen férfi volt a családunkban.

Több százan vettek részt a családok és az UCK veteránjai által szervezett temetésen Pristinában. A koszovói kormány azonban elhatárolódott állampolgárai akciójától.

Egy furcsa akció

Kumanovó körülbelül húsz kilométerre van a koszovói határtól. Az albán közösség teszi ki a népesség negyedét. Itt vert tanyát több mint negyven koszovói albán fegyveres, köztük számos UCK veterán. A macedón rendőrség szerint terror-cselekményekre készültek, ezért rajtuk ütöttek. Az eredmény: tíz halott albán, nyolc halott rendőr, és egy romba dőlt városrész.

Shaban Jashari fél évszázada élt ebben a házban.

- Körülbelül hajnal öt óra volt, ebben a helységben aludtunk a feleségemmel, az anyám a másik helységben volt. Lövéseket halott, és kiáltott nekem: Shaban, tüzelnek ránk. Odakúsztunk a feleségemmel , miközben folyamatosan lövöldöztek, a tűz kezdett elterjedni az egész házban – számol be a rendőrök támadásáról Shaban.

Egy macedón rendőr észrevette őket, így megúszták – de senki nem értesítette őket az akcióról.

- Az állam kötelessége, hogy megvédjen, legyen szó természeti katasztrófáról vagy másféle katasztrófáról – mondja Ridvan Jashari. – Itt pont az ellenkezője történt: a rendőrség anélkül támadott, hogy egy fikarcnyit is törődött volna azzal, kik vannak a házban.

Nincs etnikai feszültség

Kumanovóban eddig az albánok és a macedónok békében éltek együtt annak ellenére, hogy az albánok diszkriminációja számtalan helyzetben tetten érhető.

- Jó a kapcsolat a macedónok és az albánok között. Ötvenöt éves vagyok, mindig macedón szomszédaim voltak, soha nem volt egymással semmi bajunk – mondja Shaban.

A délszláv macedónokat szintén sokkolták a történtek. Nikola ötven méterre lakik az összecsapás helyszínétől. Szerinte mindenki halálra rémült, de ez nem okoz feszültségeket a két népcsoport között.

- Sok albán barátom van, nincs köztünk semmilyen feszültség. Nincs semmi vitánk, nem is volt, és ez nem is fog változni – szögezi le Nikola Zarkovski. – Sok barátommal beszélgettünk erről, albánokkal és macedónokkal, és senki nem tudja pontosan, mi történhetett. Rengeteg a találgatás, hogy ez egy belső összeesküvés volt és a pártok állnak mögötte, vagy külföldről szervezték, de ha engem kérdez, itt tényleg senki nem tud semmit.

A macedón helyzet dinamikája

Számos megválaszolatlan kérdés van a május kilencedikei eseményekkel kapcsolatban, amely a legvéresebb összecsapás volt az országban az UCK és a macedón erők közti 2011-es összecsapások óta. Annak a válságnak az orhidi egyezmény vetett véget, amely garantálta az albán kisebbség jogait.

Van, aki szerint a kumanovói rajtaütés a macedón kormány politikai érdekeit szolgálta, így véli Sasho
Ordanoski újságíró is.

- Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a macedón titkosszolgálatok, vagy titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező emberek benne voltak ebben az ügyben – magyarázza Sasho. – Természetesen nagyon komoly és alapos vizsgálatra van szükség, hogy kiderítsük, mi történt. Egyébként én azt hiszem, mindez azlért történt, hogy a belpolitikai helyzet dinamikája megváltozzon Macedóniában. A kormányra nagy nyomás nehezedik bizonyos korrupciós ügyek miatt, és egyszerűen a közbeszédet szerették volna inkább az etnikai kapcsolatokra terelni.

A kumanovói mészárlás Ordanoski szerint nem csak a belső egyensúlyt veszélyezteti, de a régió stabilitására is hatással van.

- Az ilyen incidenseknek súlyos következményei lehetnek a környező országokban is. Nem várok háborút vagy óriási válságot, de a hasonló esetek ronthatják a régiós országok helyzetet számtalan más aspektusból, legyen szó gazdaságról, külföldi befektetésről, politikai stabilitásról vagy bármi másról.

Látványberuházások és nyomor

A Szkopje 2014 program szobrai és épületei remekül tanúskodnak az állam diszfunkcionális működéséről. Nikola Gruevski kormánya kilenc éve van hatalmon – igaz, mára számos korrupciós botrányt tudhatnak maguk mögött.

Macedóniában 30% a munkanélküliség, a lakosság 10%-a kevesebb, mint 40 euróból él havonta. Nő az elégedetlenség – mondja Jasmina Jakubovska, a Helsinki Bizottság helyi aktivistája, aki egy olyan sajtófotóval vált kormány elleni tiltakozások ikonikus alakjává, amelyen megcsókolta egy rohamrendőr pajzsát.

- A kormány majdnem félmilliárd eurót költött épületekre, miközben az emberek szegénységben élnek – mondja Jasmina. – Mi azt gondoljuk, az etnikai feszültségeket szándékosan tették sajtótémává, így az emberek megfeledkezhetnek a nélkülözésről, a szociális és egészségügyi bizonytalanságról. Mert itt semmi sem működik. Kupleráj van minden intézménynél, minden bíróságon. Az igazságszolgáltatás nem működik, az intézmények nem működnek, a közszolgáltatások aztán végképp nem működnek, az emberek pedig egyre jobban zúgolódnak.

Gruevski mondjon le!

Mindehhez járul még egy nagyszabású lehallgatási botrány. Az ellenzék olyan felvételekkel állt elő, amelyek bizonyítani látszanak többféle kormányzati korrupciót is. Ennek hatására májusban számos hatalmas tiltakozó demonstrációt tartottak Szkopjéban – macedónok és albánok együtt.

A sok különböző csoportból álló hatalmas tiltakozó mozgalom tagjai letáboroztak a palrament előtt, és a kormány távozását követelik.

Idökőzben az Európai Unió közvetítésével a kormány tárgyalásokat kezdett az ellenzékkel arról, hogy jövőre előrehozott választásokat tartanának. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy megoldódjanak az ország gondjai – véli a tiltakozók egyik vezetője.

- Mi úgy gondoljuk, az Európai Unió pusztán stabilitást akar Macedóniában, azt, hogy a pártok egyezzenek meg, mindegy, hogy miben – mondja Zdravko Saveski. – A demokrácia nem számít, csak legyen nyugalom. Mi azt szeretnénk, ha az Európai Unió abban segítene nekünk, hogy Macedónia újra demokrácia legyen.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

insiders

Brit kilépés az EU-ból: Cameron kettős játszmája