IMF: Christine Lagarde elégedetlen a világgazdaság idei kilátásaival

HIRDETÉS

A Nemzetközi Valutaalap szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és India magukban nem lesznek képesek újra felpörgetni a válság idején megrekedt, mára éledező világgazdaságot. Előrejelzésük szerint az idei év átlagosan 3,5 százalékos bővülést hozhat, ami az IMF vezérigazgatója szerint lehangoló.

Az IMF a feltörekvő országoknak, történetesen Latin-Amerikának ennyit sem jósol immár negyedik éve. 2015-ben alig egy százaléknyi növekedést vár abban a térségben.

Christine Lagarde a New York-i sajtókonferencián Brazíliát említette példaként, ahol az előrejelzések kifejezetten visszaesést mutatnak. Kína is lassul – tette hozzá – és ez előreláthatóan így is marad még egy ideig, úgyhogy a helyzet most határozottságot és eltökéltséget igényel. Ami azt illeti, Oroszországban sincs minden rendben, nagyon nincs, amit szerinte magyaráznak az ukrajnai válság miatt kivetett szankciók.

Az IMF vezérigazgatója megjegyezte, hogy a világban sok helyütt még jócskán érzékelhetőek a pénzügyi válság következményei, de úgy látja, hogy biztató jelek mindenhol vannak.

A makrogazdasági kockázatok mára csökkentek, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincsenek is – magyarázta -, de éppígy vannak biztató jelek is. Az amerikai gazdaság például egészen magához tért, és Európa, azon belül is Nagy-Britannia ugyancsak bravúrosan teljesít.

Christine Lagarde az eurózónáról is bizakodóan beszélt, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a pénzügyi válság szülte nehézségeken kizárólag a monetáris politika eszközeivel túljutni lehetetlen.
Ezzel nyilvánvalóan arra a tucatnyi központi bankra utalt, amelyek lazább pénzügypolitikával igyekeztek versenyképesebbé tenni az adott ország gazdaságát.

Az eurózóna – szerinte meglepő mértékű – javulása mellett jó hír az is, hogy a japán gazdaság enyhe recessziója hamarosan újból növekedésre vált – mondta az IMF vezérigazgatója, aki nem kerülhette el, hogy Görögországról is ejtsen néhány szót a New York-i sajtótájékoztatón. Azt mondta,

Athén feladata, hogy újból stabilitást adjon a gazdaságnak, mégpedig úgy, hogy reformokról dönt, konkrét intézkedéseket hoz, és mindennek méri az eredményét. “Ez az unalmas feladata minden pénzügyminiszternek és hitelezőnek szerte a világon” – mondta Christine Lagarde.

Arra a kérdésre, hogy az IMF hajlandó lenne-e haladékot adni Athénnak esedékes törlesztőrészlete kifizetésére, annyit mondott, hogy fejlett ország ilyen kéréssel még sosem fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz.

Stefan Grobe, Euronews:
A Nemzetközi Valutaalap washingtoni székházában vagyunk, jó napot kívánok!

David Liptonnal beszélgetek, aki az IMF ügyvezető igazgatójának első helyettese: köszönöm, hogy időt szakít ránk!

Engedje meg, hogy a gazdaság globális kérdéseivel kezdjem – elsőként is a kockázatokkal, amelyek még mindig lassítják a növekedést. Ilyen például a magas költségvetési hiány, a nagyarányú munkanélküliség és a lanyha befektetési kedv. Egy másik típusú kockázat a terjedő erőszak: a terrorizmus térnyerése, a polgárháborúk a Közel-Keleten, Afrikában és Ukrajnában is. Hogyan befolyásolják ezek a globális kilátásokat?

David Lipton, IMF:
Kétségtelen, hogy egyre több a tűzfészek a világon. Régóta nem szembesültünk olyan nagy biztonsági kockázatokkal, mint manapság. De úgy látom, ezek egyelőre globális szinten nem jelentenek közvetlen veszélyt. Meggyőződésem, hogy a közel-keleti konfliktusok, de még az ukrajnai helyzet is regionális probléma: globális nehézségeket ezek most nem okoznak.

Stefan Grobe, Euronews:
Mit gondol az európai helyzetről?

David Lipton, IMF:
Európa kilábalt a válságból, az eurózóna újból növekszik. Ebben közrejátszik az olajár jótékony csökkenése, de legalább ennyire sokat nyomnak a latban a kormányok és az Európai Központi Bank gazdaságélénkítő intézkedései. Úgy gondolom, hogy óriásit lendíthet a helyzeten, ha Európa tovább halad ezen az úton, ha lehet, még elszántabban támogatja a gazdasági növekedést. Biztos vagyok abban, hogy ennek a gyümölcse már középtávon beérik.

Stefan Grobe, Euronews:
És mi a helyzet Görögországgal? Képtelenség megjósolni, melyik pillanatban ürül ki az athéni kassza, de majdnem biztos, hogy hamarosan. Hitelezőivel a görög kormány nem bír dűlőre jutni, és emiatt mindenki a görög politikusokat hibáztatja. Az IMF egyik főszereplője ennek az egyezkedésnek: mit üzenne Athénnak?

David Lipton, IMF:
Ha kitartóan folytatjuk a tárgyalásokat, ha sikerül a mostaninál nagyobb lendületet adnunk a folyamatnak, és ha meg tudnánk állapodni abban, mi jelent majd megoldást Görögország pillanatnyi problémáira, akkor természetesen többféle módon is megszüntethetőek volnának Athén fenyegető likviditási gondjai. Mi nem ragaszkodunk ahhoz, hogy az új görög kormány elődjéhez hasonlóan akarja kezelni ezt a tarthatatlan helyzetet. Világos, hogy más alapokra akar építkezni. Mi arra vagyunk kívácsiak, hogy ez pontosan mit jelent. Nem nagy vonalakban, hanem a konkrét intézkedések szintjén. Biztosak akarunk lenni abban, hogy az új görög kormánystratégia működni fog.

Stefan Grobe, Euronews:
És akkor itt van, ugye Ukrajna, ahová az IMF pillanatokon belül kihelyez tizenhét milliárd dollárnyi hitelt. A döntés kritikusai szerint ez felelőtlenség, mert tisztán látszik, hogy az ukrán kormány nem veszi komolyan sem a korrupció elleni harcot, sem a reformpolitikát.
Hogyan védené meg az IMF álláspontját?

HIRDETÉS

David Lipton, IMF:
A helyzet az, hogy az ukrán kormány nagyon is változtatni akar. A világ számos országában nekünk kell nyomást gyakorolnunk a politikai elitre, hogy számoljon fel rossz gyakorlatokat. Kijev ezzel szemben óriási kedvvel lát neki ennek. Az ukrán kormány tudatában van a kihívásnak és a leselkedő összes veszélynek is, amit csak tartogat ez a mostani helyzet. És ne felejtsük el, hogy a lakosság rettentő megpróbáltatásokat áll ki, már csak ezért sem akarja, hogy úgy maradjon minden, ahogy ma van.
Tehát Ukrajna készen áll az előrelépésre, és mi próbálunk ebben segíteni.