rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

10 éves a Müpa, Varnus Xavér egyik otthona

Együttműködésben a

Varnus Xavér már az orgona építése közben többször a Müpába látogatott, a hangversenyterem orgonáját belülről egy dzsungelhez hasonlítja. Szeret úgy koncertezni, hogy egy operatőrt a több emeletes orgona belsejébe küld, és miközben játszik, a közönség előtt olykor felvillan a hangszer belseje kivetítve. A tíz éves Művészetek Palotájának élete egyik nagy találkozását is köszönheti.

- Melyik a legemlékezetesebb koncertje a Müpa orgonáján?

- Mindenképpen az, amikor felavathattam a hangszert. Nagyon-nagyon rég, tizenéves korom óta szerettem volna megismerni a csodálatos Hidas Frigyest. Furcsa módon mindenki, aki megígérte, hogy bemutat Hidas Frigyesnek, elhunyt, mielőtt bemutatott volna. Aztán a Müpa első elnök-vezérigazgatója, Kiss Imre 2004-ben meghívott egy kávéra, amiből persze sör lett az irodájában, és megkért, hogy én is legyek részese az orgona avatásának. Már a beszélgetés közben azon gondolkoztam, hogy olyan kommersz lenne egy tradicionális darabot játszani egy új orgonán, és fellángolt bennem, hogy Hidas Frigyestől kellene rendelni egy új művet. Ekkor elképesztő dolog történt. Ahogy jöttem ki Imre irodájából, a titkárnő, Erzsike íróasztalán a sarokra rakva megláttam egy cetlit Hidas Frigyes telefonszámával. Hihetetlen volt, hogy pár perce pont rá gondoltam, úgyhogy azonnal fel is hívtam. Épp annyit mondtam, jogy jó napot kívánok tanár úr, Varnus Xavér vagyok, amikor ő felkiáltott, hogy írt nekem egy orgonaversenyt. Kiderült, hogy egy ideje tényleg megírta a művet, és ő is várta, hogy találkozzunk. Másnap a tabáni templomnál odaadta nekem a kottát. Jellemzően rá a középső tételt egész egyszerűen elfelejtette, a kéziratból hiányzott a lassú tétel. Visszament gyorsan az Attila úti lakására, és nekiállt megírni azt is. Csodálatosan szép lett, örömmel játszottam az orgona avatásán.

- Az építés közben kézbe is fogta a legkisebb sípokat, amik csak 4-5 millimitéresek, de mekkorák a legnagyobbak?

- Olyan hatalmas fasípok is vannak a Müpa orgonájában, amiket még az építkezés közben kellett beemelni, mert a koncertterem befejezése után már nem férnek be az ajtókon. A leghosszabb síp 12 és fél méter magas.

-A Müpa orgonájának játékasztalát egy 767-es repülőgép műszerfalához hasonlította egyszer. Kettő is van: egy a pódiumon, egy pedig a karzaton. Melyiken szeret jobban játszani?

- Ha őszinte akarok lenni, semmi különbség nincs, csak némi izmusok és sznobság. A zürichi Tonhalléban sok éve ugyanígy építették az orgonát. A fölső játékasztal billenytűi mechanikus összeköttetésben vannak az orgonával, az alsó elektromosan, nálunk optikai kábellel. Ám érdekes volt megfigyelni, hogy azok a művészek is a pódiumra ültek, akik mindig azt hangoztatták, hogy a mechanikus orgonák hívei. Az orogonista is csak egy hiú előadó, és lássuk be, ha fenn, a karzaton játszik, akkkor nem kap hangverseny élményt. Ráadásul a felső játékasztalnál akkora hangzavar van a sípok közelsége miatt, hogy még az a hasonlat is kevés, ha egy karmestert a zenekar közepére képzelünk. A Müpa orgonáján lévő spanyol trombiták, amik nem függőlegesek, hanem kifele állnak az orgonából, tovább fokozzák a zajhatást a felső játékasztalnál.

-Drámaian hat a látványuk is, de miben térnek el a függőlegesen álló sípoktól?

- Amikor divatba jöttek, a függőleges sípokból álló orgona már létezett, így azok előjogán függőleges a mai napig az orgona, de valljuk be, lehetne akár vízszintes is, mint a spanyol trombiták sora.

-Ön olyan hangokat ad ki játék közben, mint egy vonat. Annyira erősen dúdolja a mű dallamát hangverseny közben. Az orgona zaját nyomja el így?

- Legtöbbször akkor dúdolom ennyire erősen a dallamot, ha lent orgonálok, a pódiumon. Fenn, a karzaton éles a pontosság, és a zajjal kell küzdeni. Lent, a színpadra helyezett játékasztalon ugyan tisztább a hangzás, de a Müpában is akkora a késés a billentyűk lenyomása és a sípok hangjának megszólalása között, hogy kénytelen vagyok hangosan dúdolni a művet. Fél vagy egyharmad másodperc lehet a késés. Részben akusztikai csúszás, részben a rendszeré. Persze esküsznek az orgonaépítők, hogy ez lehetetlen, de én érzem, hogy más lenn, a pódiumon játszani, mint a karzaton. Ha nagyon pergő művet tényleg pontosan szeretnék játszani, akkor vállalnom kell a svájci füldugót a fülembe, és felmenni a karzatra. Délután lentről beregisztrálom a művet az orgona memóriájába, este pedig fent eljátszom a koncerten.

- A Müpa koncerttermi orgonáján is zajlottak afféle orgonapárbajok, amikor ketten egyszerre játszottak a fenti és a lenti játékasztalon. Ön is játszott így négykezest a Müpában?

- Igen, ezzel időnként előrukkolnak a művészek, az orgona avatása után egy héttel próbálkoztunk Hidas Frigyes művével kétorgonás játékra, de nem gondolom, hogy ezért a feladatért élnének-halnának a szerzők. Amikor 1907-ben felavatták a Zeneakadémia orgonáját, a karzaton középen, ahol most a címer van, fenn is volt egy játékasztal. Csáth Géza tudósításában meg is írta, hogy egy német zeneszerző, Hans Koessler kifejezetten erre az alkalomra írt egy művet két orgonára, fúvósokra és ütősökre. Antalffy-Zsíross Dezső ült lent, Laub István fent, és egyszerre játszottak. A valóban hangzatos műről Csáth Géza azt írta, hogy olyan, mint az államférfiak és egyházfők látogatására összerakott díszes kapuk és girlandok, amik nagyon szépek a nevezetes napon, de másnap már tüzifa lesz belőlük.


Credit: Wikipedia

- Ha már Csáth Gézánál és a különös hangulatoknál tartunk, különleges volt a Müpában az koncertje, amikor félhomályban az orgonára vetítette ki a világ egyik leghátborzongatóbb festményeként emlegetett A holtak szigetét.

- Csontvárynak nagy idolja volt Arnold Böcklin XIX. századi misztikus festő. A halottak szigetének eredetije furcsa módon Bach temolomának közelében, a Tamás templomtól nem messze lévő szépművészeti múzeumban van kiállítva. Amikor Antalffy 1907-ben kijutott oda ösztöndíjjal, Rachmaninov is akkor nézte meg a festményt, és egymástól függetlenül írtak zenét a képhez. Antalffy orgonára, Rachmaninov zenekarra. Azért mutattuk be a Müpában, mert ismereteim szerint addig nem játszották Magyarországon. Nyáron, amikor Lipcsében koncerteztem, ismét eljásztottam ezt az Antalffy-művet, hogy ott is megszólaljon, ahonnan ihletést nyert. Az orgonistáknak nem árt egy kis dramaturgiai érzék, ugyanis hatalmas katedrálisokban és koncertteremben kell intim viszonyt kialakítanunk a közönséggel. A Müpa hatalmas hangversenytermében a fényekkel, vetítéssel jól lehet játszani, de egy festmény megjenelítése az orgona előtt egészen különlegesen hat.

- Úgy tűnik magabiztos fogalmazásából, mintha mindig képes lett volna orgonistaként uralni a koncertek közönségének nagy tömegeit. Esetleg volt olyan is, amikor nem?

- Ha erre kérdez rá, azt kell válaszoljam, hogy eddig viszonylag nem voltam rossz uralkodó. De a Müpa orgonája és pódiuma különösen kedves számomra, ahol otthon érzem magam, ezért a közönséggel való intim viszonyom itt még intimebb.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

világ

10 éves a Művészetek Palotája