rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Csalódást keltenek a friss amerikai adatok


Business Middle East

Csalódást keltenek a friss amerikai adatok

Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED októberben befejezte kötvényvásárlási programját azzal, hogy az Egyesült Államok gazdasága már jól teljesít. Ugyanakkor az év végi adatok szerint a növekedés lassulni látszik.

Október óta vitáznak azon a közgazdászok, hogy a központi bank döntése segít vagy ront a recesszióból lábadozó szövetségi állam helyzetén.

Most az a kérdés, mi kell még ahhoz, hogy a FED döntéshozói jónak lássák emelni a dollár kamatait.

A FED októberben jelentette be hivatalosan, hogy befejezi kötvényvásárlási programját. Az első becslések szerint a növekedés az utolsó negyedévben 2,6% lett, az éves növekedés mindössze 2,4.

Az ipari termelés bár ellenállónak bizonyult, de így is a tavaly januári szintre lassult. A tartós termékekre vonatkozó megrendelések száma is csökkent az elmúlt hónapokban.

Csökkent az export, az amerikai kereskedelmi deficit nőtt decemberben. Éves szinten is nőtt a kereskedelmi hiány 2013-hoz képest.

Az erős dollár árt az exportnak és erősíti az importot, az olajárcsökkenés az inflációra is erősen hatott az Egyesült Államokban.

Az utolsó munkanélküliségi adatok szerint az elmúlt hónapban 257 000 új állás jött létre. A munkanélküliségi ráta ugyan hajszállal nőtt, de a jelenlegi 5,7% jóval alatta marad a 2010-es 9,8-as szintnek.

USA – negatív kilátások

Nureddin Alhammurival, az abu dzabi ADS Securities vezető elemzőjével beszélgettünk az Egyesült Államok gazdasági kilábalásáról a válság után.

Euronews: -Nur, hogyan értelmezi a kötvényvásárlási program vége óta érkezett amerikai gazdasági adatokat?

Nureddin Alhammuri: – A harmadik kötvényvásárlási program vége óta érkezett gazdasági adatok többsége elmarad a piaci várakozásoktól, ellentmond a becsléseknek és így csalódást keltő.
A FED azt ígéri, később az év folyamán emel a kamatokon, csakhogy az infláció 0,8% ra csökkent ami 2009. óta a legalacsonyabb, messze a FED 2%-os célszáma alatt van, vagyis elmarad a FED várakozásaitól.
A fogyasztás is most esett a legnagyobbat – több mint 0,17 százalékot – 2009. óta, ilyen nem volt a globális pénzügyi válság kezdete óta.
Több mint harminc csalódást keltő adatsor érkezett, melyek közül a gyáripari megrendelések és a tartós javakra vonatkozó megrendelések a legfontosabbak jelenleg. A gyáripari megrendelésekre vonatkozó index öt egymást követő hónapban csökkent, ilyen 2008. óta nem volt. A FED arra válaszul indította el a harmadik kötvényvásárlási programot, hogy 2012. négy egymást követő hónapban csökkent ez az index.
A pozitív oldalon meg lehet jegyezni, hogy 257 000 új munkahely jött létre a gazdaságban és a bérek fél százalékkal nőttek januárban.
Ebbe azonban nem számolták bele az energetikai szektor elbocsátásait, ami húszezer munkahelyet érint, így a munkanélküliség 5,7 százalékra nőtt, holott a becslések csökkenést jósoltak. Mi úgy gondoljuk, a FED kamatemelése nem várható a közeljövőben, így fenntartjuk, hogy az Egyesült Államok kilátásai inkább negatívak.

- Ha a FED mégis emelné a kamatokat, az milyen hatással lenne az arab pénzügyi piacokra, illetve a Közel-Kelet piacaira úgy általában?

- Nem csak a Közel-Keletről van szó, a magasabb kamat azt jelenti, hogy kevesebb pénz jut a tőzsdékre, tehát a hatás az egész nemzetközi befektetési piacot érinti majd, így a Közel-Keletet is.
Ugyanakkor a régió továbbra is biztos menedéket nyújt a tőkének, mert a globális fejlemények aggasztóak, különös tekintettel azokra a félelmekre, hogy Görögország elhagyhatja az eurozónát.
Ezen túl azt se felejtsük el, hogy Szaúd-Arábia megnyitja a kapuit a külföldi befektetők előtt, ezért a negatív hatás korlátozott lehet.

Egyiptom – dollárplafon

Az egyiptomi jegybank háborút indított a pénzmosás és a feketepiac ellen, korlátozva a bankokban elhelyezhető dollárbetétek mennyiségét. Az új szabályozás nem engedi, hogy a vállalatok nagy mennyiségű külföldi devizát vásároljanak és azt bankban helyezzék el.

A jegybank vezetője, Hisham Ramez bejelentette, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások egyiptomi számlájukon nem helyezhetnek el többet naponta tízezer, havonta ötvenezer dollárnál.

Egyes kereskedők szerint emiatt csökken a különbség a dollár legális és feketepiaci ára között, és a lépés nyomán a dollár feketepiaci forgalma csökkenhet.

Az ország bankárai abban reménykednek, hogy a nemzetközi befektetők a döntés nyomán kedvezőbben tekintenek majd Egyiptomra.

Business Middle East

Jegybanki döntéscunami és a Közel-Kelet