rendkívüli hír

rendkívüli hír

"Orbánnak vállalnia kellene a felelősséget"

Éppen ezt olvassa:

"Orbánnak vállalnia kellene a felelősséget"

Betűméret Aa Aa

Gianni Pittella Európáról, megszorításokról, idegengyűlöletről és a harmadik világháborúról.

A magyar fővárosban járt, és az Euronews budapesti irodájában magyar újságírókkal találkozott az Európai Parlament (EP) baloldali frakciójának vezetője, Gianni Pittella. Az olasz politikus rövid interjút adott munkatársunknak.

Bártfai Gergely: – Napról napra súlyosbodik az ukrajnai válság, az Európai Uniónak (EU) pedig a jelek szerint nincs közös, egységes álláspontja a helyzet rendezésére. Pedig a fegyverek itt ropognak a szomszédban. Ön szerint mit kellene tenni?

Gianni Pittella: – Csakugyan léteznek nézeteltérések, ennek ellenére az Uniónak igenis van egységes álláspontja. Egységesen nemet mondunk az orosz agresszióra. Ukrajna területi épségét meg kell őrizni. Fenn kell tartani az Oroszország ellen bevezetett szankciókat. Mindent meg kell tennünk a válság további eszkalálódása ellen. Ebben mindannyian egyetértünk. A békés rendezést szolgálja Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök kijevi és moszkvai látogatása, valamint John Kerry amerikai külügyminiszter erőfeszítései. Ugyanakkor le kell szögeznem, hogy csakis diplomáciai, politikai megoldás jöhet szóba. Nem akarjuk kirobbantani a harmadik világháborút Európa szélén.

Bártfai Gergely:– Mi lehet a görög hitelválság megoldása? A Ciprasz-kormány újratárgyalná a kölcsönök feltételeit, és el akarja érni az adósságok legalább részbeni elengedését. De ha sikerrel jár, akkor más országok (Írország, Portugália, Spanyolország, Ciprus) is vérszemet kaphatnak.

Gianni Pittella: – Egy: a választók, jelen esetben a görög választók akaratát tiszteletben kell tartani. Kettő: a megszorítások politikáját a sutba kell dobni, nemcsak Görögországban, hanem egész Európában is. Három: a megállapodásokat be kell tartani, a tartozásokat vissza kell fizetni. Az adósság elengedése tehát szóba sem jöhet. Ugyanakkor tárgyalhatunk másfajta könnyítésekről, például több időt hagyhatnánk Athénnak a törlesztésre, vagy kedvezőbb kamatfeltételeket szabhatnánk. Az új görög kormányt pedig arra inteném, ne essen abba a hibába, hogy megállítja a már beindított reformokat, például az adóreformot, a közigazgatás reformját, valamint a különféle részérdekek elleni fellépést.

Bártfai Gergely: – Görögországban a baloldali radikális Sziriza nyerte a választást, a spanyoloknál népszerű a szintén megszorítás-ellenes szólamokkal kampányoló Podemos. A hagyományos baloldali pártok viszont nem szerepelnek jól. Mivel magyarázza ezt?

Gianni Pittella: – Görögország helyzete sajátos, ott ugyanis a szocialista párt, a Paszok is felelős volt a megszorításokért. A görög államnak tárgyalnia kell az EU intézményeivel, az ügyet le kell zárni, és okulni a trojkás tapasztalatokból. Nem hinném, hogy Spanyolországban hasonló eredménnyel végződne a választás, ott a szocialisták esélyesek lehetnek akár a győzelemre is. Franciaországban emelkedik Hollande elnök népszerűsége, Olaszországban a baloldal támogatottsága 40 százalék körüli, Nagy-Britanniában a Munkáspárt szintén megnyerheti a közelgő választásokat. Persze nem akarom elhallgatni azt a veszélyt, amelyet a görögországi eredmények is jeleznek. Egyrészt vannak konzervatív, jobboldali pártok, amelyek a további megszorítások hívei. Másrészt létrejöttek új, radikális baloldali erők, és ezek gyakran Európa-ellenes színezetűek, tehát semmi közük a hagyományos szociáldemokrata értékrendhez. A megszorítások elleni valódi alternatívát a szocialista pártok testesítik meg. Csak a szocialistáknak vannak reális javaslataik a változtatásra, méghozzá úgy, hogy közben az EU is fennmaradjon.

Bártfai Gergely:– Más országokban eközben éppen a szélsőjobb tör előre. A mainstream pártoknak nincsenek meggyőző válaszaik a bevándorlás okozta problémákra, ezért – különösen a párizsi terrortámadások után – sokan a szélsőjobb felé sodródnak.

Gianni Pittella: – Ezek a pártok a félelem tüzét szítják. Az emberek zsigeri félelmeire játszanak rá, kihasználják a gazdasági problémákat. A válaszaik populisták, és egyáltalán nem hatékonyak. A mobilitás korlátozása nem csökkentené a terrorveszélyt, csak az európai polgárok jogait csorbítaná. A francia Nemzeti Front, Marine Le Pen retorikája a terrorizmust a bevándorlással kapcsolja össze, de ez egyszerűen ostobaság. Egész máshol van a megoldás. A terrorizmus ellen igazságügyi, titkosszolgálati együttműködéssel lehet fellépni. Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a társadalmi elégedetlenséget és a kirekesztést Európában. És az EU-nak olyan külpolitikát kell folytatnia, amely figyelemmel van a Földközi-tenger túlsó partján lévő országokra is. Bátran szembe kell szállnunk azokkal, akik idegengyűlölő, rasszista eszméket hirdetnek, és ezzel gúnyt űznek európai alapértékeinkből.

Bártfai Gergely: – És végül: mit gondol a magyarországi helyzetről, az EU és a budapesti kormány közötti feszültségekről?

Gianni Pittella: – Aggódom a magyarországi helyzet miatt. A média sokoldalúsága a demokrácia egyik alappillére, óvni kell. Ugyancsak aggasztó az ország gazdasági és társadalmi helyzete. Ha csaknem négymillióan élnek a létminimum környékén, akkor ki kell adni a legmagasabb szintű riasztást! Az Orbán-kormány gonosz mostohának állítja be az EU-t, és felelőssé akarja tenni a saját hibáiért. Ez gyermeteg játék, le kell leplezni. Orbánnak vállalnia kellene a felelősséget ahelyett, hogy Brüsszel áldozatának a szerepében pózol. Brüsszel csupán annyit vár el, hogy az EU minden tagállama tartsa tiszteletben a közös európai alapértékeket és játékszabályokat.

Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője

– 1958-ban született az itáliai Lauriában.
– Édesapja, Domenico Pittella 1972–83 között az olasz szenátus tagja volt.
– Orvosnak tanult, de fiatalon a politikai pályára váltott.
– Az Olasz Szocialista Párthoz csatlakozott, majd az olasz baloldal átalakulása után, 2007 óta a Demokrata Párt színeiben politizál.
– 1996-ban az olasz, 1999-ben az Európai Parlamnet képviselőjévé választották.
– 2014 júniusától az EP második legnagyobb frakcióját vezeti (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége).