rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Mit hoz a jövő az űrben?


space

Mit hoz a jövő az űrben?

Izgalmas időket élünk az űrben – új űrhajósok, új missziók és új rakéták indulnak a világűrbe. Az európai űrszektor vezetőivel arra keressük a választ, hogy mi lesz az űrkutatás jövője Európában.

2014 rendkívüli év volt a naprendszerünkben. Sikerült leszállni egy üstökösön, új űrhajósok mentek föl az űrbe, és kölönféle missziókat terveznek. Merre is tartunk? Mi a jövője az űrkutatásnak Európában? Mindjárt meglátják, előbb azonban jöjjön néhány hír az utóbbi hónapból.

“Felébresztették” az eddig alvó üzemmódban haladó Új Horizontok nevű amerikai űrszondát, amely elsőként vizsgálhatja meg a Plútót. Jövő júliusban ér a bolygóra.

Elindították a Hajabusza-2 japán űrszondát egy aszteroida felé. A kisbolygó különböző pontjain végeznek majd méréseket robotokkal, és mintákat hoznak a Földre.

Az Európai Déli Obszervatórium megerősítette, hogy egymilliárd euróval finanszírozza Chilében az Európai Rendkívül Nagy Távcső megépítését. Így elkezdődhet a világ legnagyobb teleszkópjának építése.

- A néhány napja hozott döntéseknek hatásuk lesz arra, mi történik majd az űrben a következő 10, 20, 30 vagy akár 50 évben.

A világűr lenyűgöző lehet. Egy német űrhajós, Alexander Gerst time-lapse technikával készítette ezeket a képeket a Földről.

Brigitte Zypries, német repülési és űrkutatási miniszter: – A legjobban azt szerettem abban, amit Alexander Gerst csinált, hogy csodálatosan adta át, hogy a Föld miként néz ki az űrből. Azt gondolom, nagyon sok fiatalt megragadott ezzel és idősebbeket is, akik fejben fiatalok maradtak. Amit csinált, azzal jót tett az űrkutatásnak Németországban –

A világűr nagyon emberi is lehet. Amikor a Philae megérkezett, osztozhattunk az örömben.

Alice Bunn igazgató, Brit Ürügynökség: – Hol is kezdjük? Leszálltunk egy üstökösön! Ki hitte volna? Nagyon lelkesítő, megihlető dolog volt.

Az űr azonban pénzről és politikáról is szól. Visszatérünk a Földre, Luxemburgba, ahol a karácsonyra készülnek. A közelben az európai űrpolitika körhintája is forog: az Európai Űrügynökség (ESA) 20 tagországának miniszterei rakétákról, missziókról és kemény pénzügyi kérdésekről tárgyalnak.

Stefania Giannini, olasz oktatási miniszter: – Az egyik mai téma az, hogy egyensúlyba hozzuk az országok különböző hozzájárulását, főként Franciaországét, Németországét és Olaszországét.

Az alkudozás jó része már a tanácskozás előtt lezajlott, amikor elfogadták az Űrügynökség 3,3 milliárd eurós éves költségvetését. Luxemburgban véglegesítették a részleteket. A brit űrminiszter szerint a siker ezeken a tanácskozásokon gyakran azon múlik, hogy közös nyelvet beszéljenek.

Greg Clark, brit tudományos miniszter – A tétek meglehetősen nagyok, nem lehet pótolni a személyes kapcsolatokat, egymás megismerését, ez vezet el a megegyezéshez.

Sokat tárgyaltak a felbocsátásokról. Ha el akarnak jutni az űrbe, ahhoz rakétára van szükség. Az európai piacvezető Ariane 5-öst már drágának tartják, valószínűleg veszít piaci részesedéséből új, olcsóbb amerikai vetélytársával, a Space X-szel szemben. Az ESA válasza egy vadonatúj rakétakilövő, az Ariane 6-os. 3 milliárd eurót szavaztak meg rá.

Geneviève Fioraso, francia kutatási miniszter: – A leginkább jó hír Európának az, hogy elhatároztuk, közösen hozzuk létre az Ariane 6-ost, amelynek első útja 2020-ban várható. Ez egy új rakéta, egy versenyképes, moduláris hordozó, amelynek nem lesz szüksége közpénzre a működéséhez.

Az új Ariane 6-ost két változatban készítik el, két vagy négy indító rakétával. Az ára fellövésenként 70 és 115 millió euró között lesz, vagyis sokkal kevesebb, mint az Ariane 5-ös 160 milliós fellövési költsége.

Brigitte Zypries: – Ez nagyobb rugalmasságot ad, és versenyképesebbé tesz minket. Mi, európaiak szeretnénk fenntartani azt, hogy magunk juthassunk fel az űrbe. Versenyben vagyunk az amerikaiakkal, a kínaiakkal, az oroszokkal, az indiaiakkal. Nagyon sok a vetélytárs, de az élmezőnyben akarunk maradni, és jó hordozórakétákat gyártani, amelyek műholdakat visznek az űrbe.

Tehát merre tartunk az űrben? A Mars az egyik fő cél. Az ExoMars misszió, amelyet Olaszország és az Egyesült Királyság vezet, 2016-ban felbocsát egy keringő egységet és egy kis űrszondát, 2018-ban pedig egy landoló egységgel térképezné fel a Marsot. Luxemburgban az ESA megszavazta a 160 milló eurót a projekthez, ez az első, amelynek keretében bizonyítékot keresnek, hogy van-e élet a Marson.

Alice Bunn: – Az ExoMars egyedülálló, képesek leszünk lefúrni, és az élet jelei után kutatni a Marson. Erre korábban nem volt lehetőség. Minden alkalommal, amikor missziót indítunk, van valami új, a Rosetta nyomában. Ez az izgalmas ezekben a tudományos missziókban – nem lehet tudni, hogy mit találunk majd.

Roberto Battiston, az olasz űrügynökség elnöke: – Bizonyos értelemben ez a Philae logikus folytatása az üstökösön. Úgy véljük, nagyon érdekes megnézni, mi van a Mars felszíne alatt. A felszínen végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy nincs élet a Marson, ez nyilvánvaló, hiszen a sugárzás és kozmmiuks sugarak bizonyára elpusztították az élet minden formáját az évek milliói alatt. Másrészt lehetséges, hogy valami megmenekült a mélyben.

Az emberiség jövője az űrben kevésbé világos. Európa két új űrhajóst küld a világűrbe jövőre, a Nemzetközi Űrállomást (ISS) viszont valószínűleg leszerelik a 2020-as évek végén, ha nem kap több támogatást. Egyelőre azonban még hasznos kutatási eszköz.

Johann-Dietrich Wörner, a német űrügynökség elnöke: – Számunkra az ISS tökéletes infrastruktúra a kutatáshoz az alacsony földkörüli pályán. Szükségünk van rá az élettan, a biológia és az anyagok tudománya miatt, illetve a Föld megfigyelése és az alapvető tudomány, például az antianyag kutatása miatt is.

Miközben az űrhajósoknak fontos szerepük van a kutatásban, sokan Europában támogatják az olyan robotmissziókat, mint a Rosetta.

Jean-Yves Le Gall, a francia űrügynökség elnöke: – Manapság az nyűgöz le a leginkább, amire a robotok képesek. Mindenhová eljutunk a robotokkal, és a robotok kapacitása révén sokkal gyorsabban, sokkal jobban és sokkal olcsóbban tudunk dolgozni, mint a szokásos felfedező utakon.

A tudományos missziókat az Európai Űrügynökség minden tagjának finanszíroznia kell, de a legtöbb kormány azért is fektet be a világűrbe, mert az jó üzlet. Nemcsak munkahelyeket teremt, hanem szolgáltatásokat is, amelyeket lényegesnek tartunk, például a műholdas televízió, a navigáció vagy a Föld-megfigyelés.

Stefania Giannini: – Az álmon túl, amit az űr mindenkinek kínál, vannak kézzelfogható dolgok a tudományos kutatásban, amelyek alapvetőek országaink fejlődése szempontjából is.

Geneviève Fioraso: – Ez jó a gazdaságnak, de jó amiatt az érzés miatt is, hogy tartozunk valahová. A földlakók közösen dolgoznak, és azt hiszem, manapság a projektek, amelyek szolidaritást és testvériséget hoznak létre, emelik a vita színvonalát.

Kemény gazdasági érvek alapján hozzák meg a döntéseket arról, hogy miként finanszírozzák és kezelik az űrt Európában. Az eredmények azonban szépek is lehetnek.

A következő hónapban a Space-ben szakértőkkel keresünk választ a tudomány egyik legtrükkösebb kérdésére – arra, hogy mi a sötét anyag és a sötét energia.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Üstökösvadászok: a Philae kalandjai

space

Üstökösvadászok: a Philae kalandjai