HIRDETÉSSzerda reggel ismét megnyitották Jeruzsálemben azt a zsinagógát, ahol két késekkel, baltákkal felfegyverzett palesztin négy imádkozó rabbit ölt meg kedden. Ötödik áldozatuk, egy rendőr a kórházban hunyt el.
Az áldozatokra egy ökumenikusnak nevezhető istentisztelettel emlékeztek a tragédia helyszínén.
- Azért jöttünk ide, hogy együttérzésünket fejezzük ki, és elítéljük az isten házában, fegyvertelen hívők ellen elkövetett bűnös cselekedetet – mondta el Sheikh Samir Assi,egy Acrából érkezett muszlim imám.
Egy szomszédos ablakból ultra-ortodox asszony “neked nincs hited!” kiáltása kísérte a távozó imámot.
A két Kelet-Jeruzsálemből való, zsinagógában gyilkoló palesztint a helyszínen lelőtték a rendőrök. Házaikat azóta lerombolták. Az izraeli média értesülése szerint mindketten jól ismerték a helyszínt, egyikük egy szomszédos boltban, a másik a zsinagóga takarítójaként dolgozott. Lakóhelyük környezetében is razziáztak a rendőrök, tíz embert, köztük családtagjaikat letartóztattak.
- Több százezer palesztin dolgozik Izraelben. Egy részük legálisan, sokuk illegálisan – nyilatkozta Benjamin Netanjahu. A Hamász terroristái és felbujtói ezt használják ki, így tudnak ellenünk merényleteket elkövetni. És a palesztin elnök még ösztönzi is őket erre. Mindent el fogok követni annak érdekében, hogy ezt a veszélyt elhárítsam – ígérte az izraeli miniszterelnök.
Palesztinok késeléses és autós támadásokat is végrehajtottak az elmúlt hetekben. A merényletsorozat miatt egyetlen hónap alatt több izraeli halt meg terrorakció következtében, mint az előző két évben.
A hatóságok tovább fokozták a biztonsági készültség szintjét Jeruzsálemben.
A Jeruzsálem történelmével foglalkozó kutatót, a Jerusalem Open program igazgatóját, a városban élő és dolgozó Vincent Lemire-t kérdezte az euronews.
Milyen most a légkör a szent városban?
Vincent Lemire, Jeruzsálem: – Napközben minden a szokásos kerékvágásban halad, éjszaka azonban kiürülnek az utcák. A város nyugati részében békésen telnek az éjszakák, míg Kelet-Jeruzsálem egyes részein gyakorlatilag minden este vannak összecsapások, néha nagyon erőszakosak is. Nehéz megmondani, hogy a légkör nyugodt vagy feszült. Óráról órára és kerületről kerületre változik.
Romolhat a helyzet?
Vincent Lemire, Jeruzsálem: – Igen, mert a biztonsági szolgálatok nehezebben tudják kivédeni a szervezetlen, spontán akciókat. Ezek sorozata akár egy újabb felkeléssé is összeállhat. A késekkel, fejszékkel végrehajtott támadások veszélye új kihívás az izraeli rendfenntartóknak.
Ön szerint az izraeli telepesek kelet-jeruzsálemi terjeszkedése a feszültség és erőszak egyetlen oka?
Vincent Lemire, Jeruzsálem: – Az izraeli telepesek egyre agresszívebb terjeszkedése Ciszjordániában és Jeruzsálemben kétségtelenül döntő kérdés, de nem hiszem, hogy a jelenlegi erőszakos támadásokat közvetlenül ez robbantotta ki. Volt egy másik, rövid távú tényező is az utóbbi hónapokban. A szélsőséges zsidók többször látogattak el a Templom-hegyre, ahol a muzulmánok egyik szenthelyének tekintett al-Aksza mecset is áll. Ez nyílt provokációnak tűnik az ő részükről, amit tetéz, hogy a kormányzó Likud párt egyik képviselője, Mose Feiglin részvétele politikai szintre emelte az akciót.
Svédország elismerte a palesztin államot, de a spanyol és a brit parlament alsóháza is megszavazott egy ilyen ajánlást. Hogy fogadja ezt Izrael?
Vincent Lemire, Jeruzsálem: – A felületes nyilatkozatoknál mélyebbre kell ásni. Ugyan az ilyen lépések indoklása az, hogy ezeknek nincs igazi hatásuk és inkább szimbolikusnak tekinthetők, de az izraelieket mégis sértik. Minden izraeli tudja, hogy országukat egy voksolás, az ENSZ közgyűlésének 1947. novemberi szavazása hozta létre. Ezért fogadják gyanakodva Mahmúd Abbász palesztin elnök és a palesztinok stratégia váltását. Attól tartanak, Palesztina szélesebb körű elismerésének kiharcolása jelentős hatással lesz a nemzetközi kapcsolatokra közép- és hosszú távon is.
Egy korábbi könyvében úgy fogalmazott, hogy Jeruzsálem a közösségek együttélésének modellje. Ennek már vége?
HIRDETÉSVincent Lemire, Jeruzsálem: – Igen, pillanatnyilag vége. De ez nem jelenti azt, hogy nem térhetnek vissza a békésebb viszonyokhoz. A bibliai idők óta Jeruzsálem olyan volt, mint egy ékszer egy birodalom koronáján. Ez azért jó hasonlat, mert akár csak egy birodalom részeként, ebben a városi közösségben sem ellenségként éltek együtt az emberek. Az első világháború után ez alapjaiban megváltozott, Jeruzsálem az államalapításra törekvő zsidók és arabok összetűzéseinek középpontja lett. Ez a szembenállás akadályozza meg a mai napig, hogy nyugodt és harmonikus legyen az élet a városban, ahol a felek célja még mindig a terület megosztása, és minél nagyobb befolyás, fennhatóság elérése.