Január végére már havi egymilliárd dollárhoz közelített az a kiesés és adóveszteség, ami a palesztin vendégmunkások szinte teljes kitiltásával állt elő. Az izraeli építkezések közel fele leállt, és súlyos munkaerőhiány lépett fel más szektorokban is, főként a mezőgazdaságban.
Kettős vereség: a palesztin oldalon a kitiltások a napi megélhetést sodorták veszélybe, Izrael pedig munkaerőválsággal néz szembe
HIRDETÉSAz izraeli döntés következményei erősen érezhetőek például Ni'lin körzetében, ahonnan október előtt naponta több mint tízezer palesztin munkás lépte át Ciszjordánia felől az ellenőrzőpontot, ahonnan izraeli építkezésekre, farmokra, vagy raktári munkára tartottak.
Az izraeliek is használták az átkelőt, amikor munkaerőt toborozni vagy vásárolni jártak át a Palesztin Hatóság területére. Ez a kétirányú forgalom október óta gyakorlatilag megszűnt.
Százezernél több arab munkás és család megélhetése került veszélybe
Ez magában hordozza a növekvő elégedetlenséget és lázongást. A most kitiltott ingázók a palesztin munkásosztály elitjének számítottak, jóval magasabb fizetésekkel, mint amit odahaza elérhettek, de helyzetük most egyik percről a másikra kilátástalanná vált.
A gázai háború előtt mintegy 160 ezer palesztin járt dolgozni Izraelbe, a többség rendszeres munkavállalási engedéllyel. Az engedély nélküliek száma 30 ezer körül volt. Október 7. óta a zöld vonalon belül dolgozó közül alig 15 ezer kapott belépési engedélyt, jóval szigorúbb feltételekkel, mint korábban.
A drámaian és hirtelen megváltozott állapotok magát a Palesztin Hatóságot is súlyosan érintik, mert egyrészt adóbevételektől esik el, másfelől neki kell gondoskodnia a fenyegető szociális válság megelőzéséről. Ez egy megoldhatatlannak látszó ördögi kör, és nem is véletlen, hogy a múlt héten Mahmud Abbász palesztin elnök egy közgazdászt kért fel az új hatósági kormány vezetésére.
Az új miniszterelnöknek gyakorlatilag teljes forráshiány közepette kell nekilátni az újjászervezésnek, mert közben Izrael visszatartja a Palesztin Hatóság nevében beszedett adóbevételeket, beleértve a Gázai övezetnek szánt pénzeszközöket is.
Makrogazdasági szempontból az Izraelben és a ciszjordániai telepeken dolgozó arabok adóbefizetése a Hatóság GDP-jének mintegy 20 százalékát tette ki, ami stabil gazdasági alapot jelentett Abbász kormányzata számára. 2022-ben a vendégmunkások mintegy 4 milliárd dollárt pumpáltak a palesztin gazdaságba, miközben a Hatóság éves költségvetése körülbelül 6 milliárd dollár volt.
Izrael szempontja is világos, mert nagyon komoly biztonsági kockázatokkal kell számolnia
Az októberi terrortámadás hátterének biztonsági vizsgálata azt igazolta, hogy a támadók között több olyan személy volt, akik korábban izraeli munkahelyekre vagy otthonokba jártak dolgozni, és részletes leírással szolgáltak a Hamásznak a családtagokról, a lakcímek GPS-adataitól kezdve a lakás berendezésén át a vagyontárgyakig.
Az ingázók közül többen személyesen is részt vettek a támadásban, a gyilkolásban és a fosztogatásokban, ismerve a célpontot és a célszemélyeket, mint a tenyerüket.
Az izraeli biztonsági szervek attól tartanak, hogy ezek a kockázatok Ciszjordánia felől is fenyegetnek, főként azért, mert a palesztin hatósági területeken az utóbbi években magasra szökött a Hamász támogatottsága, és megjelentek a terrorszervezet és az Iszlám Dzsihád fegyveres aktivistái is, így a túlzsúfolt dzseníni menekülttáborban is.
A Sin Bét belbiztonsági szervezet tisztviselői megdöbbenve észlelték azt az adatot, hogy októberben a Hatóság lakosságának 77%-a üdvözölte és támogatta a terrorakciót.
Az izraeli nemzeti vészkormánynak számolnia kell azzal is, hogy a palesztin gazdaság összeomlása sokszorosára növelheti az Izraelre leselkedő veszélyeket is. Az összeomlás Gázában már megtörtént, és ha átterjed Ciszjordániára is, annak bombázások nélkül is felmérhetetlen következményei lennének.
A kormány még nem állt elő átfogó megoldási javaslattal
Nincs még indítvány arra, hogy külföldi vendégmunkásokkal, vagy milyen más módon pótolják a kieső munkaerőt. Emlékeztetőül: a terrortámadás során több tucat thai munkavállalót is túszul ejtett a Hamász.
A munkaerőválság árát és kárát a megrendeléseket elvesztő izraeli cégtulajdonosok fizetik meg, akik sürgős megoldásokat várnak Jeruzsálemből.
Netanjahu miniszterelnök januárban még csak arról beszélt, hogy a biztonsági szorításon esetleg lehet enyhíteni, de csak részintézkedésekkel, például egy kísérleti programmal, ami elszigetelt helyeken és megfelelő biztonsági védelem mellett zajlik – mondta.
A ramadán feszült hónapja előtt történtek engedélyezések a biztonsági kockázatot nem jelentő palesztin munkások javára, de ez csak töredéke a korábbi produktív tömegnek.
Mi a jogi alap?
A helyzet tisztázásának alapköve, hogy a palesztinok izraeli foglalkoztatása rögzítve van az Oslói Megállapodás nevű jogi és politikai csomag különböző rendelkezéseiben, tehát Izrael számára elvileg kötelezőek. Ugyanakkor a korábbi békefolyamat nem számolt azzal az eshetőséggel, hogy a kedvezményezettek esetleg terrortámadás résztvevői vagy segítői lesznek.
Az Izrael és a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) között 1994-ben aláírt Párizsi Jegyzőkönyv formailag megköveteli Izraeltől, hogy támogassa a palesztin gazdaság növekedését, és ez 30 éven át nagyjából rendben működött is. Idővel az izraeli és a palesztin gazdaság kölcsönösen függővé vált és összekapcsolódott.
HIRDETÉS
Mi több, a 2020-as Ábrahám Egyezmények óta hatalmas növekedés indult a zsidó-arab közös start-up fejlesztésekben, melyek szintén veszélybe kerülnek a korlátozások miatt.
Ez a közös teljesítmény jót tett az izraeli és a palesztin biztonsági erők együttműködésének is, erősítve a stabilitás érzését, aminek birtokában Izrael egyre inkább hajlandó volt palesztin munkásokat beengedni a területére.
Most még a reménykedés az egyetlen út
A munkások azt remélik és sürgetik, hogy mielőbb szülessen politikai megoldás, és remélik, hogy nem nekik kell viselniük a következményeket a Hamász rémtetteiért.
Azért is reménykednek a munkahelyükre való visszatérésben, mert Izrael még nem talált helyettesítőt a munkakörükre, és a munkaadók is elégedettek voltak szakszerűségükkel az együtt töltött hosszú évek során. Több megkérdezett izraeli vállalkozó értelmetlennek és károsnak is tartja a munkások tömeges távol tartását a feladatoktól.
Hivatkozások:
HIRDETÉSIzraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete
A megszállt területek gazdasága (ENSZ Munkaügyi Szervezet)
Bloomberg
Haaretz