rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Lukasenka kész lenne bevetni hadseregét Ukrajnában


Világ

Lukasenka kész lenne bevetni hadseregét Ukrajnában

Minszkben adott exkluzív interjút Sergio Cantonének, az euronews tudósítójának Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök. Az ukrajnai konfliktusban betöltött közvetítő szerepéről beszélgettek.

euronews: Köszöntöm az euronewson, elnök úr. Nem aggódik amiatt, ami az önökkel szomszédos országban, néhány száz kilométerre innen történik? Legalábbis feszültség, de mindenképpen erőszak, sokak szerint egyenesen háború van Ukrajnában. Van bármilyen megoldási javaslata, ami kivezethet ebből a helyzetből?

Aljakszandr Lukasenka: Ezek az események valóban az országunk határainak közvetlen közelében, gyakorlatilag mellette történnek, saját testvéreinkkel, akik ugyanabból a népből valók, mint mi. Egyébként pedig, ha bárki megkérdezné ma, hogy “Lukasenka úr, nagy a baj Ukrajnában, kellene csinálni valamit, készen áll és képes erre?”, mindenképp megpróbálnék cselekedni. Azt gondolom, ha Ukrajna, Oroszország és a nyugat akarná, még a mostani esetben is akár egy éven belül stabilizálható lenne a helyzet.

- Elárulna részleteket is az előbb említett megoldási tervéből?

- Elég veszélyes és szörnyű nekem ilyet kijelenteni, de ha szükséges – mert mondjuk nem bízik Oroszország a nyugati országokban, vagy a nyugat Oroszországban, esetleg hiányzik a bizalom az Egyesült Államok részéről Oroszország irányában, vagy fordítva, és az egymással háborúzó felek sem bíznak egymásban -, szóval, ha szükséges lenne, kész lennék saját fegyveres erőimet is bevetni, hogy szétválasszam a harcoló feleket. Ez persze csak arra vonatkozik, ha magáról a konfliktusról beszélünk. Ha szélesebb értelemben nézzük, és az ukrajnai helyzet stabilizálásáról van szó, akkor viszont azt mondom, azt a demokratikus alapelvek alapján, az alkotmány megreformálásával, politikai döntésekkel kell levezényelni. Ráadásul az is nagy baj, hogy olyan oligarchák vannak Ukrajnában – nem mellékesen saját fegyveres erőkkel -, akiknek az érdekeltségeik messze túlnyúlnak Ukrajna határain, akik még csak a pénzüket sem Ukrajnában tartják, és bármikor készek arra, hogy otthagyják az országot, ha úgy kívánja a helyzetük. Semmi közös nincs bennük és Ukrajna népében.

- Hajlandó lenne elismerni a Donyecki Népköztársaságot és a Luhanszki Népköztársaságot önálló, független országként?

- Nem. Fenntartjuk az ezzel teljesen ellentétes álláspontunkat: továbbra sem akarjuk az ukrán állam felbomlását. Sokan mondják errefelé, hogy a Krím-félsziget évtizedekkel ezelőtti Ukrajnához csatolása nem volt helyes lépés, merthogy az eredendően orosz terület, meg hasonlókat. De ez egy rossz megközelítés.

- Biztosra vehetjük, hogy ön teljesen őszinte, amikor saját közvetítő szerepéről beszél? Merthogy nekem az a benyomásom, hogy mintha ön csak az ukrán felet hibáztatná ebben a konfliktusban, az oroszbarát felkelőket – akik fegyveres műveleteket hajtanak végre Délkelet-Ukrajnában – pedig egyáltalán nem. És nem beszélt a lázadók Novorosszija projektjéről sem, ami ugyancsak Ukrajna instabilitásának egyik fontos eleme.

- Ukrajna igazából egy színház, a katonai műveletek színháza és a nagy, geopolitikailag jelentős erők pörlekedéseinek terepe lett. Ahogyan azt már mondtam korábban, ez nem csak a nyugat, de sajnos a kelet felelőssége is. Ami Oroszországot illeti, nos, azt gondolom, hogy mind Oroszország, mind pedig a nyugat rengeteg hibát követett el, de a kezdeti eseményekért teljesen biztosan a nyugatra hárul a nagyobb felelősség. Ugyanis egyáltalán nem Oroszország volt az, amely fokozta a konfliktust a kijevi Majdan téren, nem Oroszország játszott ott szerepet, hanem a nyugati országok megbízottai. Ezt az egész világ tudja, nyilván mi is, hiszen úgyis itt vagyunk a közelben. Szóval a nyugati országok bizonyos képviselői voltak azok, akik teljesen nyíltan uszították konfrontációra a Majdanra kivonuló és ott letáborozó tüntetőket. Ami meg Novorossziját illeti, azt már az elején leszögeztem, hogy egyáltalán nem fogom elismerni ezt a projektet. Én ugyanis továbbra is támogatom Ukrajna egységét és területi integritását. Egyáltalán nem szabadna olyan befagyott konfliktusoknak még csak létezni sem, mint amilyenek ma is vannak. Például a Moldovából a kiszakadását kikiáltó Transznisztria vagy az Azerbajdzsántól függetlenedni akaró Hegyi-Karabah esetén.
Az ilyen helyzetek mindig robbanásveszélyesek. És én hasonlót sem személy szerint, sem pedig a Belarusz Köztársaság elnökeként nem akarok Ukrajnában. Már csak azért sem, mert országom nagyon közel fekszik Ukrajnához, konkrétan szomszédos azzal.

- A Krím idén márciusi elcsatolása Ukrajnától a nemzetközi jog megsértésének tipikus esete volt, egy európai ország, Ukrajna területi egységét sértették meg ezzel. És mindez annak következtében történt, hogy Kijevben megbuktattak egy regnáló rezsimet. Nem így látja?

- Nem, egyáltalán nem így gondolom. Ön azt állítja, hogy a krími beavatkozás bosszúból történt Oroszország részéről azért, ami Kijevben, a Majdanon történt? Hát, egyáltalán nem így van. Ez az ukrán kormány az adott pillanatban hozott rossz politikai lépéseinek az eredménye, következménye volt.

- Nem gondolja, hogy a posztszovjet világon belül egyfajta polgárháború zajlik, és ami Ukrajnában történt, az egyfajta lökéshullám volt, ami most elérheti az ön országát, vagyis Fehéroroszországot, az ön által létrehozott kormányzati rendszert, és még Moszkva, vagyis Oroszország kormányzati rendszerét is? És éppen ez okozza ezt a hatalmas aggodalmat Ukrajna miatt mindkét ország részéről.

- A posztszovjet országokban élőknek már nagyon elegük van a demokráciából. Most ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlanak. Az emberek egyre inkább elkezdték támogatni az erős állam koncepcióját, amely nem engedi, nem engedheti a káoszt, még kevésbé azt, hogy kitörjön egy belső háború, egy polgárháború, mint az történt az ukrajnai események után legutóbb.

- Ha igaz is lenne, hogy miként ön állítja, az embereknek errefelé teljesen elegük van a demokráciából, ez igazolhatja azt, hogy a poltikai ellenzék vezetőinek – de legalábbis egy részüknek – el kell hagyni az országát és külföldön kell élnie, különben a hatalom meglkülönböztetett figyelmét kell elszenvednie?

- Ami az ellenzék vezetőit illeti, ha iménti mondataival burkoltan Fehéroroszországra célzott, vagy talán Ukrajnára, Oroszországra, talán leginkább még Oroszországra, nos, mi többé már nem gyakorolunk rájuk nyomást. De mint arról ezt megelőzően is szó volt, egy ország törvényeit mindenkinek tisztelnie kell, beleértve természetesen a hatalmat és az persze ellenzék vezetőit is. Aki pedig megsérti a törvényeket, annak a jog szerint szembe kell néznie ennek következményeivel.