Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Törökország: új korszak hajnala?

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Törökország: új korszak hajnala?

<p>Recep Tayyip Erdogan az államfői posztot elnyerő miniszterelnök tizenkét éve főszereplője országa politikájának, és elhatározta, hogy az is marad még tíz évig. 2023-ban lesz a Török Köztársaság kikiáltásának századik évfordulója, Erdogan ezt a jubileumot a magáénak is akarja tudni. </p> <p>Az biztos, hogy Törökország modern történetének legsikeresebb miniszterelnöke, de egyúttal végtelenül megosztó is. Az elnökválasztás lényegében egy róla szóló népszavazás volt.</p> <p>Erdogan 2002-ben egy akkor súlyos gazdasági válságot megélő Törökország vezetését vette át, ami mára a világ 15. legnagyobb gazdasága lett. 10 év alatt az egy főre jutó <span class="caps">GDP</span> megháromszorozódott. </p> <p>A sikerek mellett komoly tüntetésekkel is szembe kellett néznie. Az indulatok igazán 2013 júniusában szabadultak el. Hetven városban robbantak ki megmozdulások, miután a kormány az isztambuli Gezi Park felszámolásáról döntött.</p> <p>Tavaly decemberben korrupciós botrányba keveredett, ami négy miniszter lemondásához és radikális kormányátalakításhoz vezetett.<br /> Majd jött a retorzió; bírák és rendőri vezetők százait mentették fel tisztségéből, illetve kerültek letartóztatásba.</p> <p>Mindennek ellenére pártja márciusban fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat, ő pedig a most vasárnapi elnökválasztást.</p> <p>A Török Köztársaság megteremtője, Kemal Ataürk egy világi államot akart. Erdogannak viszont nem ezek az ideáljai. Politikájával gyakorlatilag leváltja az alapítót.</p> <p>A törökök vasárnap megválasztották Törökország 12. elnökét – halljuk Nezahat Sevimit, az Euronews munkatársát. Mire számíthat ezt követően az eurázsiai ország, a kormányzó párt és az ellenzék? <br /> A válaszokat a <span class="caps">KONDA</span> politikai elemző cég főigazgatójától, Bekir Ağırdır-tól kapjuk meg Isztambulból.</p> <p>Ezzel a választási eredménnyel az Igazság és Fejlődés Párt vezetője és alapítója búcsúzik a párttól és beköltözik az elnöki palotába. Hatással lesz ez a kormányzó pártra és támogatottságára? <br /> Ki lehet az új pártelnök, illetve az új miniszterelnök?</p> <p>Bekir Ağırdır: <br /> “Három kérdés, melyekre egymásnak ellentmondó válaszok adhatók – erre számíthat a kormánypárt.<br /> Először is egy olyan párt-, illetve miniszterelnökre van szüksége az <span class="caps">AKP</span>-nek, mint Erdogan. Olyanra, aki képes megőrizni a jelenlegi kormánypárt legalább 45-50 százalékos támogatottságát. Ezt a célt maga Erdogan is hangsúlyozta, utalva a jövő júniusi parlamenti választásokra.<br /> De az első két követelmény üti egymást, ellentmondásos.<br /> És a harmadik is egy igazi paradoxon az <span class="caps">AKP</span> számára, mivel Törökország számos bel- és külpolitikai problémával áll szemben, melyek megoldása változásokat tesz szükségessé.</p> <p>A fenti követelmények alapján három személy jöhet szóba: Ali Babacan, Binali Yıldırım és Ahmet Davutoğlu. Természetesen mindig előléphet egy váratlan, meglepetés jelölt.”</p> <p>Egy korábbi cikkében azt írta, ha a fő ellenzéki jelölt, Ekmeleddin İhsanoğlu begyűjti a voksok 40 százalékát, az egy pozitív visszacsatolás lesz számukra. Ha viszont 35 százalék alatt marad, az a két fő ellenzéki párt erodálását vonhatja maga után.<br /> İhsanoğlu 38 és felet gyűjtött, a kurd jelölt, Demirtaş csaknem 10-et. Ez mennyire fogja megváltoztatni az ellenzék és a kurdok politikáját?</p> <p>“A két fő ellenzéki erő egyformán kamatoztathatja ezt a varázslatos 38 százalékot. De ha ez túlzott elbizakodottságot szül, akkor nem veszik észre a szükségszerű változtatások tényét. Mert a valóság az, hogy mindkét párt tele van belső repedésekkel, megosztottsággal, melyeket a választási eredmények nem tükröznek.</p> <p>A kurdok jelöltje, Demirtaş programjában a demokráciát, a szabadság- és az emberi jogokat tűzte zászlajára. Felhívásában egy radikális demokráciát, egy új életstílust hirdetett meg. És ezt sok török is támogatja. Odafigyelnek rá.</p> <p>Azt gondolom, hogy a kurd párt támogatottsága a jövő nyári választásokon még magasabb lesz, mint most. Azok a törökök, akiket bánt a mindennapok igazságtalansága, akik vágynak az igazi demokráciára és szabadságra, azok nagy számban a <span class="caps">HDP</span>-re fogják adni a voksukat.”</p> <p>Ejtsünk szót a küszöbön álló elnöki rendszerről! Mekkora hatalma lesz az új elnöknek? Egyesek Törökország új szultánját látják Erdoganban. Milyen radikális változások várhatóak most?</p> <p>“Erdogan után a kormánypártnak nem biztos, hogy nagyon sürgős az alkotmány radikális megváltoztatása, az elnöki rendszer feltételeinek megteremtése. Következő lépésben a parlamenti pártok közötti kompromisszumokra helyeződik a hangsúly. Igazi változásokra csak a 2015-ös választások után számítok.<br /> Azt nem tudhatom pontosan, az elnöki rendszer milyen területen hozhat mélyreható változásokat. Mennyiben érinti majd az emberi jogokat, a szabadságjogokat. Most sok minden múlik a politikai szereplők kompromisszum-készségén.</p> <p>Köszönöm a beszélgetést.</p>