rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Kispárnával dögönyözi Putyint a Nyugat


insiders

Kispárnával dögönyözi Putyint a Nyugat

A brit fővárost Londongrádnak és Temze-parti Moszkvának is nevezik egy ideje, annyi orosz és ukrán milliomos hozta ide a vagyonát az elmúlt két évtizedben. Véget vetnek-e az uniós szankciók az üzleti mézesheteknek?

Ez nektek korrupció?

A Hedonism Wines az egyik, ha nem a legdrágább borszaküzlet egész Londonban. Egy-egy híres, régi bor, vagy egy üveg ötvenéves whiskey több tízmillió forintnak megfelelő összegért cserél itt gazdát. A tulajdonosa egy orosz milliárdos, Jevgenyij Csicsvarkin.

Nem borokkal kezdte: Oroszország egyik nagy mobil-szolgáltatóját vezette, de kétezernyolcban emberrablással és zsarolással vádolták meg. Az eljárás szerinte teljesen légből kapott volt, korrupt hivatalnokok szervezték meg a lejáratását, mert nem volt hajlandó megvesztegetni őket. Eladta a cégét, és vett egy repülőjegyet Londonba. Csak oda.

- Itt nincs korrupció – árulta el az okot az euronews riporterének Csicsvarkin. – Ha az ember azt olvassa, hogy egy országgyűlési képviselő közpénzből fizetett a repülőjegyéért Spanyolországba, zsutty, már ki is rúgták. Orosz szemmel nézve itt egyszerűen nincs korrupció.

Tiszteletben tartják a tulajdon szentségét

A korrupció relatív hiánya, üzletember-vízumok az egymillió font felett befektetők számára – nem csoda, ha London az orosz oligarchák kedvelt városa lett. A Sunday Times listája szerint, az Egyesült Királyság öt leggazdagabb emberéből három orosz.

De nem csak oroszokról van szó. Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Akhmetov 140 millió fontot fizetett egy lakásért a Hyde Park 1-ben – amely állítólag a világ legdrágább lakcíme.

És nem csak drága lakásokat és villákat vettek. Vállalkozásaik működnek itt, számos befektetésük van a londoni tőzsdén és ide járatják a gyerekeiket iskolába.Becslések szerint orosz és kelet-európai vevők veszik meg a luxusingatlanok tíz százalékát.

- London mindig, de tényleg mindig biztonságos menedékhelynek számított – mondta John Hewlett ingatlanvállalkozó. – A tulajdon szentségét tiszteletben tartják itt, és az emberek bíznak a jogrendben. Sokkal befogadóbbak vagyunk, mint egy csomó másik ország. Nem félnek attól, hogy a szabályok majd hirtelen megváltoznak, és elveszítik a tulajdonukat.

Nem nyúltak Putyin strómanjaihoz

A szabályok azonban mégis megváltoztak – egyesek számára. Ez legalábbis beárnyékolja London és a gazdag oroszok eddig idillinek mondható kapcsolatát.

Márciusban, miután Oroszország annektálta a Krímet, az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat vezetett be bizonyos, Putyinhoz közelinek tartott személyek ellen. Korlátozták a vízumaikat, befagyasztották a számláikat. De míg az Egyesült Államok elsősorban orosz cégeket, bankokat és azok vezetőit vette célba, Európa inkább politikusokat és a hadsereg vezetőit. Ugyanis az unió Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, ide szállítják az orosz gáz és kőolaj nyolcvan százalékát.

- Az uniós szankciók azokat célozták, akik közvetlenül feleltek az oroszok Ukrajnával kapcsolatos lépéseiért – mondta el Nicholas Redman biztonságpolitikai szakértő. – Vagyis elsősorban katonákat, illetve olyan parlamenti képviselőket, akiknek kulcsszerepük volt a törvények keresztülvitelében, ide értve azt, amely felhatalmazza Putyint, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába. Miközben Putyin belső köre – azok az üzletemberek, akiknek házaik vannak Londonban, és a gyerekeik brit iskolákba és egyetemekre járnak – nos, ők közvetlenül nem vettek részt ezekben az ügyekben. Az uniós szankciók ezért nem érintették őket, és elég nehéz is lenne ezt megoldani.

Nem mi kezdtük, hanem a NATO

De kiérdemelte-e a szankciókat Putyin azzal, hogy annektálta a Krímet? Az orosz érvelés szerint ha valaki felelős ezért, az a NATO. 1994-ben Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről – cserébe azért, hogy a Nyugat és Oroszország is ismerjék el a határait. A megállapodás egy semlegességi kikötést is tartalmazott – amelyet Moszkva szerint a NATO megszegett.

- Tudjuk, hogy Ukrajna, ahogy 2008-ban Grúzia is, nagyon komolyan eljátszott a NATO-tagság gondolatával – érvelt az Euronews-nak Dimitrij Linnik, az oroszok hivatalos nemzetközi rádiócsatornája, a Voice of Russia londoni irodájának vezetője. – És folyamatosan kecsegtették is őket ezzel, holott ez soha nem volt igazán reális lehetőség. De ebben az esetben is az verte ki a biztosítékot Oroszországban, hogy a NATO megjelenhet a küszöbön. És ez vezetett a krími eseményekhez, az annektáláshoz vagy újraegyesítéshez, ahogy sok krími nevezi. Oroszország részéről ez egy védekező lépés volt.

Semmiért egészen?

A védekező lépés soha nem látott, nyolcvan százalékos népszerűséget hozott Putyinnak. A Krím elcsatolását az oroszok többsége igaz ügynek tekinti, amely megerősítette az orosz nemzeti identitást – és ezt semmilyen szankció nem veheti el. Sokak szerint éppen ezért a szankciók hatása is kiszámíthatatlan – mint maga Putyin.

- Ő rendkívüli harcos, igazi dzsúdós – mondta róla Jevgenyij Csicsvarkin. – Ha könnyebb, mint akivel küzd, akkor felhasználja annak az erejét és a lendületét. Tud várni. Tud színlelt akciókat indítani. Tud provokálni, és tud villámgyosan lépni, ha kell, mint a Krímben. Gyors támadás. Gyors kontrák. Dzsúdó az egész.

- Bár volna lehetőség komoly fájdalmat okozni, nem tudni, mi lenne ennek a következménye – értékelte a helyzetet Nicholas Redman. – Egész iparágakra kiterjedő pénzügyi szankciókkal hatalmas károkat lehetne okozni az orosz gazdaságnak, aláásni Putyin támogatottságát – esetleg rákényszeríteni őt a megegyezésre. De ez meg is erősítheti a jelenlegi orosz rezsimet, ellehetetlenítheti az orosz elit megmaradt progresszív, nyugat-párti részét. Az eredmény egy olyan elszigetelt Oroszország lehet, amellyel sokkal nehezebb zöldágra vergődni, és az ukrán helyzet sem javulna. Ez a nyugati döntéshozók dilemmája. Egy ilyen lépés nekik is komoly károkat okozna – nagyon bizonytalan előnyökért cserébe.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Juncker: nem kell cseszegetni az embereket

insiders

Juncker: nem kell cseszegetni az embereket