NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Innováció Európában: mennyit ér az egyetemen megszerzett tudás?

Innováció Európában: mennyit ér az egyetemen megszerzett tudás?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Sokat halljuk, hogy az innováció munkahelyeket teremt, különösen a friss diplomásoknak. Általában úgy tartják, hogy Európában az északi államok az innováció bajnokai. Ám a többiek inkább csak követik őket, és bizony van jó néhány olyan ország is az Unióban, amelyik nem lehet büszke a teljesítményére. Pedig az innováció meghatározza a fejlődést.

Mi is az az innováció?

A gazdasági növekedést az egy adott országban termelt javak és szolgáltatások összértékében bekövetkező változásokkal mérik. Az innováció olyan technikai, gazdasági és társadalmi folyamat, amelynek során egy új ötlet eljut addig, hogy pénzt lehet csinálni belőle. Eredményeképpen jobbak lesznek a termékek és a szolgáltatások; így jobb lesz a fogyasztók élete is. Kézenfekvő példa erre az angolvécé.

A mobiltelefon elterjedése növekedést és nagyobb profitot hoz a cégeknek. Közben a nyolcvanas évek ormótlan és drága készülékeit felváltották a sokkal olcsóbb és többet tudó mobilok. Az innováció új és érdekes munkákat hoz létre, például a technológiai iparban, és ott a fizetések is magasabbak. A gazdaság akkor is növekszik, ha több a befektetés, és új emberek állnak munkába. De ahhoz, hogy emelkedjen az egy főre eső termelékenység, és vele együtt jólét, innovatívan kell fölhasználnunk mindazt, ami már megvan.

Ha lassul a növekedés, kevesebb lesz a munkahely. És minél tovább van állás nélkül egy fiatal, annál inkább megkopik a tudása. A válság idején könnyebben találtak munkát a diplomások, mint azok, akiknek csupán érettségijük van. Európában mégis sok vállalkozás panaszkodik arra, hogy az egyetemet végzettek tudása sem felel meg a munkaadó elvárásainak. Most néhány egyetem innovációs partnereivel közösen megpróbál változtatni ezen.

Németországban a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az Unióban. Ez az európai ország, ahol a legtöbb a betöltetlen állás. Összesen egymilliónál is több munkahely csupán arra vár, hogy egy jelentkező megpályázza és elfoglalja. A sok az üres állás az egészséges gazdaság jellemzője. Ugyankkor arra is utalhat, hogy szakadék tátong a képzés és a munkaerőpiac igényei között. Ráadásul ez a szakadék egyre mélyül. Ricky Engels menedzser szerint elsősorban műszaki pályákra nagyon nehéz megfelelő szakembert találni. Például a számítógépes technológiákhoz gyakorlatilag lehetetlen megtalálni azt a tudást, amelyre igény volna a munkaerőpiacon.

Berlin: a tantervet a piaci igényekhez igazítják

Mindez nagy kihívás a felsőoktatásnak. A berlini Freie Universität a Szövetségi Köztársaság egyik vezető egyeteme. 35 ezer diák tanul itt, köztük egyre többen jönnek külföldről, főleg a doktori programokon vesznek részt. Peter-André Alt professzor, az egyetem elnöke elmondta, hogy a tantervet egyre nagyobb mértékben igazítják a munkaerőpiac elvárásaihoz. Ez az úgynevezett bolognai reform egyik leglényegesebb eleme. Igyekeznek úgy alakítani az oktatási programjaikat, hogy az egyetemen megszerezhető tudás valóban hasznos legyen az üzleti életben is.

A bolognai rendszert azért vezették be Európában, hogy a felsőoktatás minőségében legyenek bizonyos sztenderdek. Az Európai Unió létrehozta az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet, amely igyekszik összehozni az egyetemeket vállalkozásokkal. – Nagyon gyorsan fejlődünk, egyre többen csatlakoznak hozzánk, és anyagilag is támogatnak bennünket. A partnereink száma jelentősen nőtt – hangsúlyozta Willem Jonker, az intézet vezérigazgatója.

Swansea: magánbefektetők kerestetnek

A walesi Swansea University nagyszerű példa arra, hogyan működhet együtt egy egyetem az üzleti szférával. Az új campust az innovációnak szentelték. A területet a British Petrol bocsátotta az egyetem rendelkezésére, a működési költségeket a kormány, az Európai Unió és az Európai Befektetési Bank állja. A helyiek azt remélik, hogy az új campus segít a gazdaság talpra állításában, és vonzani fogja a külföldi befektetőket.

Johnatan Taylor, az Európai Befektetési Bank alelnöke: – Néhány évvel ezelőtt a bank részvényesei megduplázták a tőkénket. Ezzel részben az elhúzódó pénzügyi válságra reagáltak, részben pedig arra a felismerésre, hogy egyszerűen több pénzt kell befektetniaz innovációba, a növekedésbe, az oktatásba. Ezt a sok pénzt éppen ilyen projektekre fordítottuk, mint amilyen a mögöttem látható: hosszú távú beruházás a tudásba. Ez a kimondott célunk: az oktatást szeretnénk úgy fejleszteni, hogy hasznosíthatóbb tudásra és képességekre tegyenek szert a diákok.

Euronews: – Swansea igazi újító vállalkozás. Miért fontos, hogy az egyetmek az innováció kellős közepében legyenek?

Johnatan Taylor: – Ez létfontosságú kérdés. Ha az egyetemek sok közös dologba fognak bele az iparral, vagyis a hallgatók leendő munkaadóival, akkor menet közben világosan kiderül, hogy milyen képzésre, milyen képességekre lesz szükség a jövőben. Ugyanakkor a kutatások is közvetlenül hozzájárulnak a befektetésekhez. Az, hogy Európa-szerte kevesebb közpénz jut a felsőoktatás támogatására, rákényszeríti az egyetemeket, hogy más forrásokat, elsősorban magánbefektetőket keressenek.

- Könnyű pénzt szerezni magáncégektől? Panaszkodnak az oktatásra, mégis hajlandók áldozni rá?

Johnatan Taylor: – Az Európai Befektetési Bank mindig magáncégekkel közösen fektet be. A részvételünk sokkal inkább egyfajta kölcsön, nem pedig garancia arra, hogy vissza tudjuk majd fizetni ezeket a pénzeket azoknak, akiktől kaptuk. Azt tapasztaljuk, hogy a jelenlétünk kedvezően hat a magánbefektetőkre; bátorítja őket, hogy részt vállaljanak az ilyen projektek finanszírozásából. Továbbra is nagy lépéseket teszünk a gazdaság átalakítása érdekében, hogy olyan makrogazdasági strukúrákat teremtsünk, amelyek biztosíthatják a sikeres fejlődést a jövőben.

- A kezdő vállalkozások, az innovatív, tudásalapú cégek borzasztóan nehezen jutnak hitelhez. Lát reményt arra, hogy ez hamarosan megváltozzék?

Johnatan Taylor: – A magánbefektetőket érthető módon aggasztja a cégek hitelbesorolása, vagyis az, hogy visszakapják-e valaha a pénzüket – végül is ezt akarják, ezért fektetnek be. Mi azon igyekszünk, hogy az ilyen projektek hozzájáruljanak Európa gazdasági növekedéséhez. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a hitelek a lehető leggyorsabban és -egyszerűbben jussanak el azokhoz a felhasználókhoz, akiknek csakugyan szükségük van rá.

Leuven: támogatni a vállalkozói szellemet

Honnan tudtajuk, hogy egy gazdaság innovatív-e? Az egyik lehetőség, hogy megnézzük a Fraunhofer Intézet jelentését, az úgynevezett Innovációs Indikátort. Ez megmondja, hogy például a belga gazdaság innovatívabb-e, vagy ellenkezőleg: kevésbé innovatív, mint mondjuk a német vagy a kanadai. Belgium innovációs indexe elég jól áll, noha az ország nemzeti jövedelmének csupán 2 százalékát költi kutatásra és fejlesztésre, szemben a németek 3 százalékával. Flandriában a hi-tech ipar az évek során húszezuer új munkahelyet teremtett. Koen Debackereprof, a leuveni Katholieke University professzora szerint a tudásba és az innovációba igenis be kell fektetni. Tanítani és támogatni kell a vállalkozói szellemet. És harmadszor, szükség van a politika szerepvállalására is, de nem úgy, hogy mindent az irányítása alá vonjon.

Hidakat építeni az egyetemek és a vállalkozók közé, pénzügyi intézkedésekkel ösztönözni az innovatív kezdő vállalkozásokat – ez lehet az a hajtóerő, amely elősegíti a beruházásokat, a gazdaság bővülését, ezáltal új munkahelyek teremtését.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban

Bővítésre várva: Albánia

Digitális átállás: az átképzés segíthet a munkaerőhiány kezelésében