rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Külföldi lapok: Orbán zsarnok, nemzeti hős, Közép- Európa legsikeresebb politikusa


Magyarország

Külföldi lapok: Orbán zsarnok, nemzeti hős, Közép- Európa legsikeresebb politikusa

Ellentmondásos érzelmeket kiváltó, de kétségkívül nagy támogatottságot élvező politikusnak mutatják be a mértékadó külföldi lapok Orbán Viktor miniszterelnököt a vasárnapi magyar parlamenti választások apropóján írt cikkeikben.

“Orbán Viktor belépett a történelembe. Hatalmas fölénnyel egymás után másodszor is megnyerte a választást Magyarországon és harmadszor lesz miniszterelnök” – írja az Orbán újabb sikert ünnepel című riportjában a Lidové Noviny című prágai konzervatív napilap budapesti tudósítója. Aki ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a választás az új rendszer szerint zajlott le, amely bónuszt ad a legsikeresebb pártnak.

Lubos Palata szerint a magyar miniszterelnök “Közép-Európa legsikeresebb politikusává válhat. Még egyetlen kormányfőnek sem sikerült háromszor győznie, még senkinek sem sikerült olyan hatalmas támogatást szereznie, még senki sem változtatta meg négy év alatt az országot úgy, ahogy Orbán Viktor”.

A konzervatív francia Le Figaro cikkében kritikusabb hangot üt meg. Az írás azzal a kérdéssel kezdődik, Orbán vajon zsarnok-e vagy a nemzet hőse. Később pedig azt taglalja, hogyan osztotta meg a magyar miniszterelnök a társadalmat az utóbbi négy évben, és hogyan vette át az általal vezetett kormány a kontrollt a média, az igazságszolgáltatás, a gazdaság, de még a kultúra fölött is azon 850 megváltoztatott törvény segítségével, amelyet kétharmados parlamenti többségének köszönhet.

A Corriere della Sera című olasz konzervatív napilap “Orbán Magyarország ura, de a szélsőjobb nem tört át” címmel közölt beszámolót. A győzelmet a populizmus, protekcionizmus és liberalizmus “furcsa receptjével” magyarázva megjegyezve, hogy Orbán eddigi kormánya 5 ezer milliárd euró EU-forrást “kasszírozott be, mégis az EU-diktatúrát ostorozta”.

Orbán győzelmének titka a gazdaságban rejlik – írta a La Stampa, mely szerint az utóbbi négy évben Magyarország kiemelkedett a válságból, nőttek a bérek és csökkent a munkanélküliség. “Most Orbán új csodát ígért, és a magyarok úgy döntöttek, hisznek neki” - fogalmazott a torinói napilap.

A Berlusconi család birtokolta Il Giornale szerint “Orbán megijeszti Brüsszelt, de tetszik Budapestnek”.

A római Il Messaggero úgy vélte, Orbán az EU helyett Oroszországot választotta partnerként. A római napilap hangsúlyozta, hogy a következő európai parlamentet az euroszkeptikusok fogják megtölteni.

Az EUObserver című, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hírportál választási beszámolójában egyebek közt kiemelte Orbán Viktor beszédéből azt a részt, amelyben a miniszterelnök megállapította: a magyarok nemet mondtak az EU-ból való kilépésre, ha az országnak erős nemzeti kormánya van.

Ez a szélsőjobboldali Jobbiknak szóló üzenet volt - olvasható a hírportál tudósításában, amely szerint a Jobbik által elért 21 százalék – szemben a 2010-es 17 százalékkal – jobb eredmény, mint amire a közvélemény-kutatások számítottak.

A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti napilap internetes beszámolója szerint a Fidesz győzelme megfelel az előzetes várakozásoknak, így csak mérsékelt reakciót vált ki hétfőn a piacok részéről. Timothy Ash, a Standard Bank közgazdásza úgy véli, egyelőre nem látható, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz az újjáválasztás nyomán békét akar-e kötni a nagy külföldi üzleti körökkel, amire szüksége lesz ahhoz, hogy felpörgesse a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen beruházásokat a gazdasági növekedés érdekében.

Az elemzők és a kormányzat idén 2 százalék körüli GDP-növekedést vár, de közgazdászok szerint gyengék a növekedési kilátások, részben annak betudhatóan, hogy a kormány 2010 óta új adókkal terhelte a bank- és az energiaszektort, ahol a nagy külföldi cégek dominálnak írta a The Wall Street Journal online kiadása.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Orbán megnyeri a választást Magyarországon címmel közölte nyomtatott kiadásában Stephan Löwenstein beszámolóját, aki kiemelte, hogy a Fidesz a szavazatoknak “csak” nagyjából a 46 százalékát szerezte meg, de így is majdnem kétszer erősebb, mint a baloldali összefogás és a Jobbik, és elérhető közelségbe került számára a kétharmados parlamenti többség.

A baloldali Frankfurter Rundschau Nem korrekt választás címmel közölte Ulrich Krökel kommentárját, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor győzelmének “rossz mellékíze” van, mert a választás “ugyan szabad és titkos volt, de nem volt korrekt”.

Orbán az utóbbi négy évben “az egyeduralmát olyan irányított demokráciává alakította át, mint amilyet Vlagyimir Putyin hozott létre Oroszországban”. A Kreml vezetője végül “autokráciát” épített rendszeréből, “amelytől Magyarország távol van”. A legfontosabb “fékező erő az EU”, amely ugyan “tétován reagált Orbán antidemokratikus dühöngésére”, de megakadályozta, hogy elfajuljon a helyzet. Ugyanakkor mindez nem elég Orbán “tartós hatalmának megakadályozásához” – tette hozzá Krökel, hangsúlyozva: “az lesz a döntő, hogy a megosztott baloldali ellenzék képes lesz-e végre újjászervezni magát”.

A liberális Süddeutsche Zeitung hírösszefoglaló mellett kommentárt is közölt Cathrin Kalhweittől, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor szerint “15-20 évig” kell egyetlen politikai “erőtérnek” vezetnie az országot, és ezzel “a Fideszre és saját magára gondol”, de “meglehet, hogy téved”.

Nem azért, mert “a kevéssé meggyőző baloldali ellenzék keresztülhúzza számításait”, hanem azért, mert “soviniszta” politikájával “kinyitotta Pandora szelencéjét, ami a jobboldali radikális Jobbik megerősödésében mutatkozik meg” – írta a liberális lap szerzője, kiemelve, hogy Orbán “soha nem tett kifejezetten antiszemita vagy rasszista megjegyzéseket”, de “megdöntött egyes tabukat”, és “hosszútávon a Jobbik lehet az (a párt), amelyik megtorpedózza a jövőre vonatkozó terveit”.