rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Tétre, helyre, befutóra - A kampány utolsó napjai


világ

Tétre, helyre, befutóra - A kampány utolsó napjai

Most vasárnap parlamenti választásokat tartanak Magyarországon. Ez lesz az első olyan választás, amely már az új, 2012-es választási törvény rendelkezései szerint zajlik, vagyis a választás egyetlen fordulóból áll, határon túli állampolgárok is szavazhatnak, és az eddigi 386 képviselő helyett 199-en jutnak be a parlamentbe. Az erőviszonyok a közvélemény-kutatások szerint az utóbbi hetekben nem változtak jelentősen, a kormánypárt újrázhat, ennek ellenére a legtöbb elemző arra figyelmeztet, hogy a meccs még nem teljesen lefutott.

A 2014-es parlamenti választásokon a korábbiaknál jóval több az induló: összesen 1500 egyéni jelölt lesz, és 18 párt állított országos listát. Valódi esélye a parlamentbe jutásra azonban továbbra is csak négy tömörülésnek van: a kormányzó jobboldali-konzervatív Fidesz-KDNP, az egyesült baloldal, a radikális Jobbik és a jelenlegi politikai elittől való teljes elhatárolódását hangsúlyozó Lehet Más a Politika (LMP).

Az, hogy mégis ilyen sokan indulnak, az új választójogi törvény enyhébb indulási feltételeinek következménye. Az új szabályokkal a gyanú szerint többen vissza is éltek, és álpártokat hoztak létre, hogy felvehessék a választásokon induló pártokat megillető állami támogatást. A törvény, melyet a 2010-ben szerzett kétharmados többségét felhasználva a Fidesz-KDNP a többi párt ellenében egymaga fogadott el, nem csak a pártok indulását tette egyszerűbbé a választáson. A képviselői helyek számának csökkentésére hivatkozva megváltoztatta a választókerületek számát és határait is. Sokak véleménye szerint a kormánypárt úgy alakította ki az új választási körzeteket, hogy az elsősorban neki legyen előnyös – írja blogján a politikai elemző, Török Gábor. Az egyfordulós választási rendszer szintén az egységes kormánypártoknak kedvez, ez okozta azt is, hogy az elmúlt négy évben több pártra szakadt baloldal a választásokon mégis egységes tömbként lép fel.

- A Fidesz által megalkotott választási rendszer megtette a hatását, rákényszerítette a baloldali ellenzéket a közös indulásra. Nehéz megmondani, hogy a Fidesz valójában mit szeretett volna jobban: a választási rendszerrel akarta biztossá tenni győzelmét a széttagolt baloldal felett (ha külön indulnak, ez nem is lett volna kétséges), vagy a választási rendszerrel akarta újra egybeforrasztani a baloldalt, hogy így az képtelen legyen kitörni az „elmúltnyolcév” fogságából – véli írásában Török.

A négy főszereplő

A közelmúltbeli kutatások és elemzések mindegyike azt tartja a legvalószínűbb lehetőségnek, hogy a választásokat ismét a Fidesz-KDNP szövetség nyeri meg. A szövetség elnöke, a miniszterelnök, Orbán Viktor szerint programjuk egyetlen szóval összefoglalható: “folytatjuk”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt csak sejteni lehet, részleteket ugyanis a pártszövetség egyáltalán nem közölt jövőbeni terveiről.

A fő kihívó hosszas tárgyalássorozat után, 2013 augusztusában létrejött, aztán idén éve elején kibővített baloldali kormányváltó szövetség. A rendszerváltás óta mindig parlamentbe jutott, három ciklusban kormányzó Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a volt miniszterelnök, Bajnai Gordon által vezetett Együtt-PM eredeti szövetségéhez megalakulásuk után csatlakozott a másik volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció (DK) illetve Fodor Gábor Magyar Liberális Pártja is. Az öt pártból alakult szövetség közös országos listát indít, az egyéni körzeteket megosztják jelöltjeik között, a lista első helyein pedig az öt pártvezető áll. Nyolcpontos kormányprogramjukról alább olvashat.

A harmadik jelentős szereplő a radikális jobboldali Jobbik. A párt szívesen mutatja magát a Fidesz valódi kihívójának. A párt fő dilemmája 2010-es parlamentbe kerülése óta, hogy inkább a kormányzásra való alkalmasságukat bizonyító szakmai politizálásra helyezzék-e a hangsúlyt, vagy aktív tagságuk igényeit elégítsék ki szélsőséges megnyilvánulásokkal. A mostani kampányukban egy hét pontból álló, kevéssé megosztó, a gazdasági fejlesztést középpontba állító programot jelentettek be, “hiszen az embereknek munkára, a vállalkozásoknak megrendelésre, az államnak pedig adóbevételre van szüksége.”

A parlamenti köszöb környékén egyensúlyozik a parlamenti erőként szintén 2010 óta létező – idő közben kettészakadt – Lehet Más a Politika (LMP), amelynek jövő heti szereplését hol alul, hol felülbecsülik – elemzők szerint ennek oka, hogy az 5 százalék körül billegő pártok támogatottságát a legnehezebb pontosan bemérni.

A meccs még nem lefutott

A legvalószínűbb forgatókönyvnek szinte minden elemző szerint az tűnik, hogy a Fidesz megnyeri a választást, de nem lesz kétharmada – véli Török. – Azért nehéz a közvélemény-kutatások adataiból pontos következtetéseket levonni, mert jelentősen megnőtt a választ megtagadók száma, másrészt van két látszólag egymásnak ellentmondó adat is: a Fidesz komoly fölénnyel vezet, közben a teljes népesség csaknem fele kormányváltást akar.

Az öt nagy közvéleménykutató intézet (Ipsos, Medián, Nézőpont, Századvég, Tárki) legfrissebb felmérései a Fidesz támogatottságát 47-51 százalék közöttire teszik, a kormányváltó összefogásét 17-30 százalékosra, a Jobbikét 12-19 százalékra, az LMP-ét pedig 2-6 százalékosra.

Bár a választás előtti hetekben nem mértek jelentős változást, győztesnek pedig egyértelműen a stabil, 2,6 milliós szavazótáborral rendelkező Fidesz tűnik, van 900 ezer olyan szavazó, akinek valós szándékairól nincsen megbízható adat. Könnyen lehet, hogy közülük sokan a közvélemény-kutatásban feltüntetett párt helyett a szavazófülkében végül másra szavaznak majd. Több politikai szakértő együttes véleménye szerint (Boros Tamás, Závecz Tibor, Török Gábor), elképzelhető, hogy sokan nem mondják el valódi pártszimpátiájukat a kérdezőnek, és a kormánypártot jelölik meg választottjuknak.

A Szonda Ipsos igazgatója, Závecz Tibor szerint ezek a bizonytalanok legvalószínűbben az LMP-t és a Jobbikot segíthetik, így előfordulhat, hogy a kisebb pártoknak többszázezer fővel nő a támogatottsága az utolsó héten. Mérésük szerint 250 ezer olyan Fidesz-szavazó van, aki a Jobbikra is hajlandó voksolni, 75 ezer pedig az LMP-re.

A Jobbik hívei közül nagyjából 105 ezren hajlanak arra, hogy a Fideszre szavazzanak, 45 ezren pedig a baloldali összefogásra. A baloldali pártszövetség 1,8 millió szavazójának 60 százaléka biztos a döntésében, 270 ezren ugyanakkor hajlanak arra, hogy az LMP-re, 30 ezren pedig a Jobbikra szavazzanak. A legkevésbé elkötelezettek az LMP támogatói: csak 49 százalékuk biztos a döntésében, 100 ezren lehetségesnek tartják, hogy más pártra szavazzanak, közülük 60 ezren a baloldali összefogást támogatnák – írja az origo

A másik nagy közvélemény-kutató, a Medián mérései is hasonló tendenicát mutatnak. Eredményeik szerint a Fidesz a Jobbik javára gyengült februárban. Adataik szerint minden második válaszadó szeretne kormányváltást és csak 40 százalék akarja az Orbán-kormány hatalmon maradását.

A kormánypárthoz közeli Századvég továbbra is stabil előnyt mér a Fidesznek, a bizonytalan szavazók pedig a baloldal helyett szerintük inkább a Jobbik, mint az LMP felé tolódnak. Érdekesség, hogy a Századvég sorrendben a harmadik kutatócég, ami az LMP-t a parlamenti küszöb fölé méri.

A TÁRKI 3 héttel a választások előtt szintén biztos kormánypárti előnyt mért, de az eredmények elemzésük szerint nagyban függnek a választási részvételtől. Az alacsonyabb részvétel ugyanis a jobboldali pártoknak kedvez, míg a magasabb részvétel az LMP-nek és a baloldali ellenzéknek lenne előnyös.

De vajon mért nem elég ütős az ellenzék kampánya?

Több szempontból is sajátos az idei választási kampány. Sokan hiányolják az átütő erejű ellenzéki jelenlétet, ugyanakkor arra is sok elemző hívja fel a figyelmet, hogy az ellenzéki pártok kampányát az egyenlőtlen és számukra példátlanul nehéz médiafeltételek teszik szinte láthatatlanná.

Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója az Euronews-nak adott interjújában is arra hívja fel a figyelmet, hogy az ellenzéki pártoknak az előző választáshoz képest szűkültek a megjelenési lehetőségei – a hírtelevíziók nagy része a kormányoldalhoz köthető, a kereskedelmi tévékben nincsenek politikai hirdetések – az óriásplakát-helyek döntő többsége kormányközeli tulajdonosok kezében van. Török Gábor, a Vision Politics elemzője szerint viszont a cselekvőképtelenség legfőbb oka nem ez, hanem az, hogy a valójában csak papíron létező baloldali egység a gyakorlatban egyáltalán nem működik.

- Szerintem két dolog miatt fogott össze (a baloldal) az utolsó pillanatban ilyen széles, közös listában: egyrészt, hogy mind a 106 egyéni választókörzetben egy baloldali ellenzéki jelölt álljon szemben egy Fidesz jelölttel, másrészt hogy egyik párt se maradjon az 5 százalékos parlamenti küszöb alatt – mondta el a korábban a vs.hu-nak adott interjújában, ahol célzott arra is: a baloldalnak egyelőre nem sikerült olyan karizmatikus, vezető politikust kitermelnie, aki felvehetné a versenyt Orbán Viktorral. Mint fogalmazott: bár többen is szeretnék ezt a szerepet betölteni, “a baloldali Orbán Viktor még kerestetik”.



A Zöldek Pártja színeiben indul a képviselőségért az egykori űrhajós
Indul a 2014-es országgyűlési választásokon Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. A nyugállományú dandártábornok, vadászrepülő és kutatómérnök a Zöldek Pártja színeiben méretteti meg magát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 3. számú választókerület egyéni jelöltjeként. A Zöldek pártját a választások előtti napokban feljelentették ajánlószelvényekkel való visszaélés miatt.




Parlamenti választások 2014

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

világ

Kína: harc a légszennyezettség ellen