rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hogyan választunk 2014-ben?


világ

Hogyan választunk 2014-ben?

A 2014-es lesz az első választás, amelyet az új, 2011 decemberében megszavazott választási törvény rendelkezései szerint tartanak meg. A két legfőbb változás, hogy két forduló helyett csak egyet tartanak, az eddigi 386 képviselői mandátumot pedig 199-re csökkentették. 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93 országgyűlési képviselőt országos listán kell megválasztani. Jelentős változás az is, hogy a szavazás érvényességéhez nem szükséges az 50 százalék feletti részvétel.

Ki lehet országgyűlési képviselő-jelölt?

Képviselő lehet minden, 18. életévét betöltött, magyar állampolgár, akinek sikerült összegyűjtenie legalább 500 választópolgár ajánlását. Az egyéni választókerületekben a jelöltek csak függetlenként, vagy egy párt jelöltjeként indulhatnak. Két vagy több párt közös jelöltet is állíthat, de egy ember egyszerre csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést.

Országos listát párt, vagy nemzetiségi önkormányzat állíthat. Ehhez a pártoknak legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább huszonhét egyéni választókerületben kell önálló jelöltet állítaniuk. Közös pártlistánál az egyéni körzetben csak egyetlen közös jelölt indulhat, egy párt pedig csak egy listát állíthat, vagyis ha ez más pártokkal közös, akkor csak azt. Az idei választásokra összesen 63 párt vetette nyilvántartásba magát, országos listát azonban közülük csak 18 párt tudott állítani. A Nemzeti Választási Bizottság 13 nemzetiségi listát is nyilvántartásba vett.

Ki és mire szavazhat?

A magyarországi lakhellyel rendelkezők egy egyéni jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak. A nemzetiségi választóknál ez annyiban változik, hogy pártlista helyett ők nemzetiségi listára szavaznak. Akinek nincs magyarországi lakcíme, de szavazásra jogosult (pl. határon túli magyar állampolgárok) csak pártlistára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem.

Hogyan változott az egyéni körzetek száma?

Az új választási rendszerben egy egyéni körzetre 76 ezer választópolgár jut átlagosan. A választókerületek csökkentésével a fővárosi körzetek száma 32-ről 18-ra csökkent, a legkevesebb választókörzete pedig Nógrád megyének van: az eddigi 4 helyett 2 körzetre osztják a megyét.

Hogyan számítják ki, ki nyert?

Az egyéni választókerületben az nyeri a mandátumot, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A győzelemhez nincs szükség a szavazatok abszolút többségének megszerzéséhez.

Nem kerül be a parlamentbe az a párt vagy nemzetiség, amelynek listájára leadott szavazatok nem érik el az 5 százalékot. Ha két párt állít közös listát, ez a határ 10 százalékra, ha három, 15 százalékra nő. Azok a szavazatok, amelyeket olyan jelöltekre adtak, akik nem szereztek mandátumot egyéni körzetükben, de pártjuk elérte a bejutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot, töredékszavazatnak minősülnek. Ezek a töredékszavazatok az országos listát fogják gyarapítani. Független jelöltnél nincs töredékszavazat.

Az országos listákról a pártlistára/nemzetiségi listára leadott szavazatok és az ezekhez hozzáadott töredékszavazatok arányában szereznek mandátumot a listaállítók. (A mandátumokat egészen pontosan a listás szavazatok és a töredékszavazatok összeadása után az úgynevezett d’Hondt-mátrixszal elosztva számítják ki.)

Azok a nemzetiségek, amelyek nem érték el a kedvezményes nemzetiségi mandátumhoz jutáshoz előírt küszöböt, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe. Ebben az esetben a listájuk 1. helyén álló jelölt lesz a szószóló.

Fotó: MTI

Parlamenti választások 2014

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

világ

Az Egyesült Államok segítségével keresik az eltűnt malajziai gép fekete dobozát