rendkívüli hír

rendkívüli hír

A pesszimizmus útján - magyar pártok és az EU

Éppen ezt olvassa:

A pesszimizmus útján - magyar pártok és az EU

Betűméret Aa Aa

A szkepticizmus irányába indult el a magyar pártok hozzáállása az Európai Unióhoz. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a pártok elfordultak volna a közös Európától (kivéve persze a Jobbikot, amely eddig is szkeptikus volt), hanem arról, hogy egy speciális számítási módszer bizony csökkenést mutat azon a skálán, amely a magyar pártok uniós attitűdjét méri.

“Nem vagyunk és nem leszünk Európa szolgái”, “Európa ma bennünket lefele húz”, “nem fogadjuk el, hogy bármilyen kifinomult módszerrel idegenek kormányozzanak bennünket” – talán ismerősek ezek a mondatok, amelyek az elmúlt másfél évben Orbán Viktor szájából hangzottak el. Ezeket is vizsgálta a PERC-mutatóban (Party EU-attitude Report Card) a Magyarországi Európa Társaság kutatócsoportja, mint ahogyan 6 magyar párt legfontosabb (összesen 600) megnyilvánulásait, itthon és az európai fórumokon is. Ők állították össze a módszertant, és azt a tizes skálát, amely az EU-destruktívtól a föderalistáig terjed, és amelyen a legfrissebb tanulmány szerint 5,8 a magyar pártok átlaga, szemben a 2012-ben megállapított 6,2-es eredménnyel. A MET szerint persze ez romlás, de az eredmény értékelését a magyar állampolgárokra bízzák, akik egyébként a közvélemény-kutatások szerint továbbra is nagy arányban szimpatizálnak az EU-val.

Fidesz – EU-pragmatikusból EU-pesszimista

A Fidesznél figyelhető meg a második legjelentősebb változás. Orbán Viktor idézett mondatain kívül a párt többi tagjának kommunikációjára is egyre jellemzőbb lett az EU-pesszimista hozzáállás. A fideszes retorika lényege pedig nem más, mint hogy “a magyar kormányt ért uniós kritika valójában a magyar nemzet egésze elleni támadás”. A tanulmány szerint ma már a fideszes politikusok a sajtó által kevésbé figyelt szakbizottságokban és a nyilvánosság által intenzívebben követett plenáris üléseken is EU-pesszimistán beszélnek. Igaz, nem annyira mint Orbán Viktor, aki nyilatkozatai alapján a PERC-skálán 4-es, vagyis puha EU-szkeptikus kategóriába került.

A párt PERC-mutatója: 5, vagyis EU-pesszimista

Definíció: az EU-t történelmi szükségszerűségnek tekinti. Elfogadja az európai értékeket, de szelektíven érvényesíti. Az integrációt a rövid távú praktikum és közvetlen anyagi haszon alapján kezeli. Hajlamos a protekcionizmusra, és a közösségi előírások tudatos megszergésére. Egyes közösségi szabályokat visszanacionalizálna. A tagállami adóverseny híve. Retorikájában fontos szerepet kap az állam szuverenitása. Az integráció további mélyítésének szükségességét és lehetőségét tagadja.

MSZP – vízió nélküli szürkeség

A kutatás szerint a baloldal nem teremtett kellő egyensúlyt ahhoz, hogy megakadályozza a politikai szféra lecsúszását a PERC-skálán. Az MSZP tartósan letáborzott valamivel a puha-pragmatikus szint fölött, politikájában egyaránt megvan az Európához való kulturális kötődés és az uniós támogatásokkal kapcsolatos materiális érdek is. A magyar belpolitikát exportálták az uniós intézményekbe is, felépített jövőkép nem derül ki a retorikájukból.

A párt PERC-mutatója: 7, vagyis puha EU-pragmatikus

Definíció: Fontosnak tartja az integrációs status quo megőrzését, a benne rejlő lehetőségek minél teljesebb kiaknázását. Súlyt helyez az uniós jogszabályok betartására. A szakpolitikák tartalmi fejlesztésére koncentrál, további egységesítést akkor támogat, ha nem jár sok konfliktussal. Nem ellenzi az euróbevezetést, de a többsebességes EU sem riasztja el. Fontosnak tartja az európai értékeket és kulturális hagyományt. Híve a globális szinten aktív EU-nak. A politikai unió felé való előrelépés szükségszerűségében kételkedik.

Demokratikus Koalíció – az európai jövővel álmodók

A DK retorikájában jelenik meg legerősebben az európaiság. Gyurcsány Ferenc letette a voksát az Egyesült Európai Államok mellett, európai jövőről beszél, és a párt programjában is hangsúlyos Európa, sőt, még euróbevezetési céldátumot is említ. A kutatók szerint azonban hiába a rózsaszín európai vízió, a DK sem lett föderalistább a többi baloldali pártnál, mivel a retorika mögött nincsen valódi tartalom, ráadásul a párt egyelőre az Európai Parlamentben sincsen jelen.

A párt PERC-mutatója: 7, vagyis puha EU-pragmatikus

Együtt-PM – európai értékrend, sajátos szereposztás

Az Együtt-PM sincsen jelen az EP-ben, de programjában és retorikájában gyakran jelennek meg az európai értékek. Van azonban egy sajátos szereposztás: amíg Bajnai Gordon leginkább az unió gazdaságpolitikájának további integrációjáról beszél, addig Jávor Benedekék sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a társadalompolitikai integráció mélyítésére. Ez persze nem ellentmondásos, sőt, még ki is egészítheti egymást, a hangsúlyok azonban máshová kerültek a PM-nél, és máshová az Együtt 2014 esetében.

A párt PERC-mutatója: 7, vagyis puha EU-pragmatikus

Jobbik – “az udvari bolond”

A Jobbik megtartotta unióellenességét. A kutatók szerint ellentmondásos a párt uniós retorikája, mivel népszavazás kiírását követeli az uniós tagságról, de arra nincs válasza, ha egy ilyen népszavazás számára pozitívnak értékelhető eredményt hozna. Az “udvari bolond” kifejezés Morvai Krisztinára vonatkozóan hangzott el a MET sajtótájékoztatóján, aki az EP egyes ülésein felszólalva legfeljebb megnevetteti képviselőtársait, majd az ezekről készült videókat büszkén feltölti a honlapjára. A párt külpolitikai témáit a kutatók szerint az határozza meg, hogy az mennyire alkalmas a mozgósításra. Ilyen például a Jobbik külpolitikai programjából idézett mondat: “A Jobbik legfontosabb feladatának tekinti a XX. század során igazságtalanul szétszakított magyar nemzet újraegyesítését.”

A párt PERC-mutatója: 3, vagyis kemény EU-szkeptikus

Definíció: Történelmi kényszerként elfogadja az integráció létezését, az ország tagságát, de intenzíven küzd azért, hogy az EU minél kevésbé korlátozza a tagállami szuverenitást. Nacionalista. Csak azokat a közös politikákat támogatja, amelyekből közvetlen materiális haszon származik, a többit visszanacionalizálná. Ragaszkodik a nemzeti vétó intézményéhez, és alkalmazza is. Számára semleges ügyekben hajlamos hátráltatni az egységesülést. Az uniónak csak a hátrányairól beszél.

LMP – ideológiai fordulat

A legnagyobb változást a kutatók szerint az LMP produkálta az elmúlt másfél évben, amely lényegében szembekerült választói uniós nézeteivel. Az ökopárt az előző kutatásban a magyar pártok közül a legmagasabbra jutott a PERC-skálán, mostanra azonban két kategóriával is lejjebb került. Az uniós értékrend melletti egyértelmű kiállás után az időközben szétszakadt LMP európai integrációt érintő megnyilvánulásaiban az unió rendszerszintű bírálata lépett elő fő mondanivalóként. A kutatók szerint mindez a külföldiek magyarországi földtulajdonlása elleni tiltakozásból nőtte ki magát.

A párt PERC-mutatója: 6, vagyis EU-pragmatikus

Definíció: az uniót adottságnak tekinti, amelyhez alkalmazkodni kell, de nem szentel neki túl sok figyelmet. Az európai értékeket nyugtázza, de az EU-t pusztán gazdasági integrációként kezeli. A “hasznos” dolgokra koncentrál (például kohéziós és agrártámogatások, belső piac kiaknázása), a “mit tesz értünk az EU?” felfogás jegyében. Az euróbevezetést “elvben” elfogadja, de a beláthatatlan jövőbe tolja. Néhány közös politikát (például környezetvédelem) elfogad. Nem ellenzi az unió globális szerepvállalását. A politikai uniót elveti.

Mi lesz ebből?

Érdekes kérdés, hogy vajon hogyan alakul át mindez az április 6. után európai témákba átcsapó kampányban. A MET kutatói szerint félő, hogy Európa jövőjéről egyik kampány alatt sem esik majd sok szó, miközben az Európai Unió egyre több tagállamában mind markánsabban európaizáódnak a nemzeti, illetve az európai választások.

Bővebb információ: http://europatarsasag.hu/images/2014Marc/perc2_web.pdf

Parlamenti választások 2014