HIRDETÉSKedd este, 88 éves korában meghalt Douglas Engelbart, a számítógépes egér feltalálója. Legidősebb lánya szerint édesapja veseelégtelenségben hunyt el.
Engelbart viszonylag korán elérte karrierje csúcsát, mivel 1968 egy téli délutánján olyan ötletekkel állt elő egy közel egy órás bemutató során, melyeket évtizedekkel később a modern technológia szülőanyjaként aposztrofáltak. Közel ezerfős, vezető feltalálókból álló közönsége előtt San Francisco-ban a Stanford Research Centernek dolgozó Engelbart egy kocka alakú eszközt mutatott be, melyben két forgó lemez volt és amit ő maga “X-Y pozíciójelző képernyős rendszerekhez”-nek hívott. Ez volt az egér őse.
Egy cikk inspirálta arra, hogy feltaláló legyen
Douglas Carl Engelbart 1925. január 30-án született Portlandben egy családját elhagyó, rádiószerelő apa és egy háztartásbeli anya gyermekeként. Később az Oregon állami egyetemre járt, de mielőtt lediplomázhatott volna, bevonultatták a tengerészethez és a csendes-óceáni térségbe küldték.
Hogy számítógépes feltalálóként váltja meg a világot, a Fülöp-szigeteken töltött hónapjainak köszönhető. Saját bevallása szerint ugyanis a helyi vöröskeresztes könyvtárban itt olvasott egy cikket Vannevar Bush-tól, az amerikai tudományos élet akkori vezetőjétől. Az Államokba visszatérve lediplomázott és tanári állást szerzett a Kaliforniai Egyetemen, miután későbbi munkahelye, a Stanford eltanácsolta, arra hivatkozva, hogy kutatási programja túl távol áll a gyakorlati alkalmazásoktól.
Engelbart később dolgozott a NASA-nak is. Elektromérnöki doktorátusát 1955-ben szerezte meg a Kaliforniai Egyetemen. 1957-ben a Stanford Egyetemen kapott állást, a korai hatvanas években pedig saját csoportot vezetett, akikkel az interaktív számítástechnikát kutatta.
Az egér terveit egy 1961-es koferencia után vetette papírra, majd kollegájával közösen először fából hozták létre azt. Az egyetem az ötletet később negyvenezer dollárért adta el az Apple-nek, ami 1983-ban alkotta meg az első, kereskedelmi forgalomban is kapható egerét.
De a feltaláló Engelbart jóval előbb gondolt az Internet vagy épp a telekommunikáció kidolgozására és fejlesztésére is, mint ahogy azt mások piacra vitték volna. Az egér bemutatása után ugyanezen prezentációjában egy valós idejű videókonferenciát is lefolytatott egy tőle 48 km-re lévő kollegájával. Ezután elmagyarázta elméletét arról, hogy információs oldalak miként tudnának egymáshoz kapcsolódni szövegalapú linkeket használva, mely elmélet később a web létrehozóit is inspirálta.
Soha nem kapta meg a neki járó sikert
Engelbart időzítése azonban nem volt a legjobb: a feltaláló soha nem ért el akkora sikert vagy vagyont, mint az utána pár évtizeddel később a Szilikon Völgyből próbálkozó fiatalabb generáció. Még az egymás közt eleinte bogárként hívott, majd egérre átkeresztelt eszköze miatt sem kapott igazán nagy elismerést. Ennek ellenére meg volt róla győződve, hogy a komputerek jól használhatóak az emberi intellektus fejlesztésére.
Élete során sokszor érezte magát intellektuálisan elszigetelve tudóstársaitól. De az idő előrehaladtával egyre több ötletéről és elméletéről derült ki, hogy azok helyesek voltak.
“Látva, hogy az internet és a world wide web uralkodó paradigmái lettek a számítógépes világnak, ez az ő elképzeléseinek is hatalmas, utólagos elismerése – mondta Mitch Kapor, a Lotus Development Corporation alapítója egy vele készült interjúban szerdán. – Ez csaknem olyan, mint Leonardo da Vinci elképzelései, melyekben többszáz évvel korábban leírta és vázolta a helikoptert, mint ahogy az a valóságban elkészült.
2000-ben Engelbart több megtisztelő címet is elnyert, köztük a National Medal of Technology-t és a Turing-díjat. Első feleségét 1997-ben veszítette el, ezután újraházasodott. Házasságából négy gyermeke született: Gerda, Diana, Christina és Norman. Utolsó napjait kellemesen töltötte a Stanford külvárosában lévő házában. Soha nem érte azonban el azt a szintet, mint a hozzá hasonlóan feltaláló Bill Gates vagy Steve Jobs.
Közeli kollégája szerint Engelbart nem volt igazán elégedett az életével, mert bár ötletei közül idővel sok megvalósult, sok azonban, melyeket szintén jelentősnek gondolt, nem.
Egy 1986-os interjúban azt mondta, midig is kissé másnak, szinte elidegenedettnek érezte magát a többi embertől.
- Apa nélkül felnőve végig a tinédzser éveimben és később, mássá tette engem, mint a körülöttem lévő fiatalokat. Más emberek mindig tudták, mit kell tenniük, és ehhez útmutatást is kaptak, ráadásul még elég pénzük is volt hozzá, hogy kivitelezzék ötleteiket. Én csak próbálkoztam mindezzel. Sosem vártam, soha, hogy olyanná válhatok, mint mások – mondta.
REUTERS