Tudósok olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel az emberiség legfontosabb adatai egyetlen üveglapba zárhatók, amely akár civilizációnknál is tovább létezhet.
Kutatók új adattárolási megoldást találtak, amely több mint 10 000 évig is kibírhat: az üvegbe történő lézeres írást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nagy felhajtás ellenére az adatközpontok és a felhőalapú tárhelyek is merevlemezekre és mágnesszalagokra támaszkodnak, amelyek élettartama véges, ezért időről időre cserélni kell őket. Ez a folyamat megköveteli, hogy az adatokat új merevlemezekre másolják át.
Kutatók már egy ideje azt javasolják, hogy az adatok üvegben való tárolása – ideértve például tudományos publikációkat vagy történelmi dokumentumokat – megoldást jelenthetne az információk jövőbeli civilizációk számára való megőrzésére. Erre azonban mindeddig nem volt mód.
A Microsoft cambridge-i (Egyesült Királyság) kutatói szerint mostanra egy speciális lézerrel sikerült megoldást találniuk erre.
A rendszer úgy működik, hogy egy különleges lézer a bitek formájában tárolt adatokat szimbólumcsoportokká alakítja. Ezeket ezután az üvegdarabban voxelnek nevezett, apró deformációkként kódolják.
A voxelek később úgy olvashatók ki, hogy az üvegdarabot kamerával felszerelt, automatizált mikroszkóp alatt pásztázzák.
A lézer 10 MHz-en – vagyis másodpercenként 10 millió impulzussal – működik, és minden egyes impulzus egy voxelt ír, így az adatok a lézer maximális ismétlési frekvenciáján kerülnek rögzítésre.
A fókuszmélység állításával a lézer a 2 milliméter vastag üvegben száznyi, egymásra pakolt, jól elkülönülő rétegbe tud írni.
Egyetlen, 2 milliméter vastag üveglemezben 4,84 terabájtnyi adat fér el, ami nagyjából kétmillió könyvnek felel meg.
A Project Silica néven futó kutatás eredményeit a Nature tudományos folyóiratban mutatták be.