Karácsony Gergely "rövid úton" kapott gyanúsítottként idézést a jövő hétre.
HIRDETÉS
"A főpolgármestert az eljáró nyomozó hatóság gyanúsítottként rövid úton idézte, a kihallgatására a jövő héten kerül sor" – derült ki a fővárosi önkormányzat válaszából, amelyet a 444.hu megkeresésére küldtek. Az ügyben korábban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.
A június 28-ai Budapest Pride-ot megelőzően Tuzson Bence igazságügyi miniszter nyilvánosan is figyelmeztette a szervezőket a rendezvény megtartásának jogi következményeire, a magyar kormány viszont később közölte, hogy a résztvevőket nem fogja megbüntetni, mondván, hogy a rendezvény kommunikációja zavaros volt.
A 444 kereste az Országos Rendőr Főkapitányságot is, ahonnan azt szerették volna megtudni, hogy túl azon, hogy ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás,
- van-e bármilyen fejlemény,
- illetve milyen szakaszában van az eljárás,
- és van-e már gyanúsítottja a nyomozásnak?
Az ORFK minderre azt válaszolta, hogy bővebb tájékoztatást az eljárás érdekeire tekintettel nem áll módjukban adni.
A Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítványt a 444 információi szerint eddig nem keresték meg a hatóságok, Karácsony Gergelyék pedig következetesen azt hangoztatták, hogy az idei Budapesti Büszkeség menetének szervezését átvette a fővárosi önkormányzat, önkormányzati rendezvényként pedig nem ütközött a jogszabályokba sem a szervezés, sem az eseményen való részvétel.
A százezernél is több résztvevővel megtartott rendezvény túlmutatott a megszokott Budapest Pride-on, a melegfelvonulás hatalmas kormányellenes tüntetéssé nőtte ki magát, melyen Karácsony Gergely is beszédet mondott.
Július 9-én a budapesti főpolgármestert álló vastaps köszöntötte az Európai Parlament ülésén.
Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelő beszédében azt üzente a Pride szervezőinek, hogy a 2025-ös felvonulás megrendezésével kár bajlódni, tavasszal pedig a Fidesz dominálta parlament 140 igen és 21 nem szavazat ellenében elfogadta 2010 óta sorban a 15. alkotmánymódosítást, melyben úgy módosították az alaptörvényt, hogy a gyermekek egészséges fejlődéshez való jogát a gyülekezési jog elé sorolták az alapjogok között, és hozzátették, hogy "Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést."