Ezen a héten az Európai Parlament képviselői Strasbourgban gyűltek össze a júniusi választások előtti utolsó plenáris ülésen. Az Euronews arra kérte a főbb képviselőcsoportokat, hogy elnökük nevezze meg az elmúlt ötéves mandátum csúcs- és mélypontjait.
Manfred Weber - Európai Néppárt (EPP)
HIRDETÉSA jobbközép EPP képviselőcsoportjának elnöke visszatért a COVID-19 járvány következményeihez, amikor arra kértük, hogy idézze fel a mandátum legnagyobb sikerét. .
„A legnagyobb eredmény biztosan az volt, hogy újraindítottuk az európai gazdaság motorját a koronaválság után. Biztosan a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap volt a legfontosabb döntés ebben a törvénykezési ciklusban" — magyarázta, emlékeztetve az EU rekordméretű 723,8 milliárd eurós ideiglenes helyreállítási eszközére.
Weber az éghajlatváltozás megfékezésére tett intézkedéseket is a legfontosabb események közé sorolta, annak ellenére, hogy az EPP támadások kereszttüzébe került a közelmúltban a Green Deal elleni fellépése miatt. A Green Deal a globális felmelegedés megállítását és visszaszorítását célozza, és mint törvénycsomag, mérföldkőnek számít.
Weber szerint - nem meglepő módon - a Parlament legnagyobb kudarca az volt, hogy nem tartotta fenn az úgynevezett Spitzenkandidaten-folyamatot, amelynek során minden párt egy vezető jelöltet indított volna a bizottsági elnöki posztért. Webert magát az EU vezetői félreállították, amikor még 2019-ben az Európai Bizottság elnökségéért indult, és végül Ursula von der Leyent hívták meg ebbe a szerepbe, annak ellenére, hogy hivatalosan nem is indult a választáson.
"Mi (a parlament) nagy hibát követtünk el, amikor nem támogattuk a Spitzenkandidaten gondolatát, egy demokratikus Európáét, ahol az emberek már a választások előtt tudják, ki lesz a jelölt" - fejtette ki, bírálva koalíciós partnereit, amiért nem támogatták az ötletet.
Iratxe García Pérez - Szocialisták és Demokraták (S&D)
A szocialisták elnöke azt mondta, szerinte ez a most záruló mandátum túlságosan is tele volt sikerekkel, úgyhogy nem tud kiragadni ezek közül egyet. „Nagyon intenzív, kivételes és rendkívüli törvényhozási ciklus volt” – majd sorolta a brexitet, a világjárvány utáni kilábalást és az EU válaszát az ukrajnai háborúra, mint jelentős eredményeket.
„Minden kihívásra meg tudtunk felelni, miközben a középpontban tartottuk Európa prioritását: a zöld menetrendet."
Jelentős eredménynek tartja a nőket érő erőszak elleni küzdelemről szóló első uniós jogszabályt, amelyet szerdán hagytak jóvá, annak ellenére, hogya tagállamok ellenkezését követően nem került bele semmilyen rendelkezés a nemi erőszakról.
Amikor a mandátum mélypontjairól kérdeztük, García Pérez elítélte, hogy a blokk nem tudta megalkotni a természethelyreállítási törvényt, amely arról szól, hogy az EU hogyan tudja megállítani az évtized végére a biológiai sokféleség pusztulását a szárazföldi és a tengeri területek legalább 20%-án. A törvényjavaslat az ellehetetlenülés határára került, mert a tagállamok megvonták támogatásukat.
Philippe Lamberts - Zöldek
A Zöldek frakciójának társelnöke, aki 15 év európai parlamenti képviselői munka után szerdán érzelmes búcsút vett az ülésteremtől, az Euronewsnak azt mondta, hogy a Green Deal összeállítására a legbüszkébb. Szerinte „ez csak az első lépés az EU átalakításában, amellyel a közösség megpróbálja teljesíteni (...) azt, ami a Föld teherbíró képességének megőrzésében ránk hárul."
"Ez messze nem teljes, annak ellenére, amit sokan hangoztatnak" - tette hozzá, egyértelműen a parlament jobboldali csoportjaira utalva.
Lambert úgy látja, hogy az első két kudarcot a héten elfogadott új fiskális szabályok jelentik, amelyek azt szolgálnák, hogy visszatérjenek a szigorúbb költségvetési ellenőrzéshez a világjárvány utáni lazább szabályozást követően. Az új normákat „pénzügyi kényszerzubbonynak” nevezte, amelyek „pénzügyileg lehetetlenné teszik a zöld megállapodást és Ukrajna támogatását”.
Elutasítja a menekültügyi és migrációs paktumot is, amely jelentős átalakítása az EU migrációs és menekültügyi politikájának, de szerinte „semmit sem fog megoldani”, ráadásul "gúnyt űz az európai értékekből”.
Nicola Procaccini - Európai konzervatívok és reformisták (ECR)
A jobboldali konzervatív ECR frakció társelnöke a mandátum egyik legnagyobb sikereként értékelte a parlament válaszát Oroszország Ukrajna elleni inváziójára.
"Ebben a történelmi pillanatban az Európai Unió felmérte a veszélyt" - magyarázta, üdvözölve az Oroszország elleni 13 szankciócsomagot, valamint a blokk Ukrajnának juttatott, példátlanul nagy gazdasági és katonai segélycsomagjait.
Hozzátette: ha az EU nem támogatná megingathatatlanul Ukrajna népét, a blokk azt kockáztatná, hogy olyan események láncolatát indítja el, amely "egész Európát lángra lobbanthatja".
Procaccini szerint a most véget érő parlamenti ciklus legnagyobb hibája, hogy a zöld megállapodást "a lakosság megkérdezése nélkül" dolgozta ki a ház. Kedden elfogadott kiáltványukban az ECR képviselői megfogadták, hogy „a feje tetejére” állítják a Green Dealt.
Marco Zanni - Identitás és demokrácia (ID)
A parlament szélsőjobboldali képviselőcsoportjának legnagyobb győzelme ebben a ciklusban az volt, hogy a parlament napirendjére tűzte prioritásaikat, annak ellenére, hogy "kisebbségi csoportnak" számítanak - mondta a frakció elnöke az Euronewsnak.
HIRDETÉSZanni a bevándorlás kérdését, a gazdálkodók "védelmét" és a Green Deal "pragmatikusabb megközelítését" nevezte meg, mint néhányat azok közül, amelyek nekik köszönhetően kerültek napirendre.
„Röviden: sikerült módosítanunk a parlament napirendjén” – szögezte le.
Összességében úgy látja, hogy a parlament munkájába "sok probléma és kudarc" becsúszott az elmúlt években, de továbbra is a "cordon sanitaire"-t, a parlament tevékenységét régóta jellemző struktúrát látja a legnagyobb gondnak. Vagyis azt, hogy a szélsőjobboldal nem szerezhet érdemi befolyást a parlament tevékenységében.
"Kár, hogy még mindig vannak itt olyanok, akik úgy gondolják, hogy egyes pártokat ki kell zárni csak azért, mert eltérő elképzeléseik vannak" - mondta Zanni.