Az Európai Bizottság szerdán jogi lépéseket kezdeményezett a magyar parlament által nemrég elfogadott úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben.
HIRDETÉSA Fidesz által kezdeményezett és a parlament által december közepén elfogadott jogszabály felhatalmazza az államot arra, hogy az ország szuverenitásának aláásásával gyanúsított személyek és szervezetek ellen nyomozást folytasson, a büntetés akár három évig terjedő börtönbüntetés is lehet.
Orbán Viktor, aki gyakran bírálóit nyugati szervezetek által fizetett ügynököknek nevezi, azt állítja, hogy a törvényre azért van szükség, hogy megvédje Magyarországot az indokolatlan politikai beavatkozástól.
A törvény végrehajtása az újonnan létrehozott "Szuverenitásvédelmi Hivatalon" múlik, amely információkat gyűjthet azokról a külföldi finanszírozásban részesülő személyek csoportjairól, amelyekről úgy vélik, hogy befolyásolják az ország politikai vitáit és választási folyamatait. Magyarország titkosszolgálatai kötelesek a hatóság munkáját segíteni.
A törvény rendelkezései, különösen a széleskörű, de homályos felhatalmazás és a bírósági felügyelet hiánya miatt komoly aggodalmakat váltott ki a civil társadalom és a független újságírók körében, akik attól tartanak, hogy igazságtalanul támadják majd őket, ha nem hajlandók követni Orbán politikai dogmáit, és nem lesznek képesek megtámadni a "szuverenitásvédelmi hivatal" által hozott döntéseket.
Az Európai Bizottság is csatlakozott ezekhez a megfontolásokhoz, és szerdán kijelentette, hogy a törvény számos alapvető értéket sért, többek között a demokrácia elvét, a magánélethez való jogot, a személyes adatok védelmét, a véleménynyilvánítás, az információ és az egyesülés szabadságát, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság kifogásaira. A felszólító levél az első lépés a kötelezettségszegési eljárásban, amely az Európai Bíróság előtti perhez és napi bírsághoz vezethet.
Szerda délután Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár úgy reagált az eljárás elindítására, hogy Brüsszel és a dollárbaloldal gazdái azért támadják a törvényt, mert annak célja, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzést a Soros-féle guruló dollárokon keresztül.
Az Egyesült Államok korábban bírálta a törvényt, és elítélte, hogy "drákói eszközökkel lehet megfélemlíteni és megbüntetni azokat, akiknek a nézeteit nem osztja a kormánypárt".
A Brüsszel és Budapest közötti újabb összecsapásra mindössze néhány nappal azután került sor, hogy Orbán Viktor - vezető társai és az Európai Parlament nyomására - feloldotta vétóját az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós különalap ügyében.
A csúcstalálkozót megelőző tárgyalások részeként Orbán Viktor követelte a mintegy 21 milliárd eurós gazdaságélénkítési és kohéziós alap azonnali felszabadítását, amelyet az Európai Bizottság a magyarországi jogállamiság tartós hiányosságai miatt visszatartott. A uniós végrehajtó testület azonban ragaszkodik ahhoz, hogy addig nem szabadul fel a pénz, amíg az ország nem teljesít egy sor "mérföldkövet" és feltételt a helyzet megoldására.