Az európai vezetők "nem fogják eltűrni, hogy ipari bázisunkat tisztességtelen verseny ássa alá" - figyelmeztetett csütörtökön Ursula von der Leyen a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott, nagy érdeklődéssel várt találkozója után.
HIRDETÉS"A versenynek tisztességesnek kell lennie. Mi ragaszkodunk a tisztességes versenyhez az egységes piacon belül, ezért ragaszkodunk a tisztességes versenyhez az egységes piacunkra érkező vállalatok részéről is" - mondta az Európai Bizottság elnöke Pekingben újságíróknak.
Figyelmeztetése az uniós vezetők és Hszi elnök öt év óta első személyes találkozóját követően hangzott el. A csúcstalálkozó nagy tétje ellenére, amely a fokozott geopolitikai feszültségek és az egyre feszültebb kereskedelmi kapcsolatok közepette zajlott, egyik fél részéről sem érkezett új kötelezettségvállalás.
Az EU aggódik amiatt, hogy a pekingi importkorlátozások és a kínai székhelyű vállalatoknak nyújtott nagyvonalú támogatások méltánytalan hátrányba hozzák az európai vállalatokat, ami felduzzasztja a blokk hatalmas kereskedelmi hiányát Kínával szemben.
Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnere, az árukereskedelem naponta 2,3 milliárd eurót tesz ki.
Az EU Kínából származó importja azonban már csaknem 400 milliárd euróval haladja meg az exportját. Ez a hiány az elmúlt 20 évben megtízszereződött, és az elmúlt két évben megduplázódott. Von der Leyen szerint "az ilyen egyensúlytalanságok egyszerűen fenntarthatatlanok".
"Örülök, hogy megegyeztünk Hszi elnökkel abban, hogy a kettőnk közötti kereskedelemnek kiegyensúlyozottnak kell lennie" - tette hozzá.
A kereskedelmi egyensúlytalanságok orvoslásáról Li Csiang kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélések mélyrehatóak voltak, és bővelkedtek a tényekben és számokban - mondta von der Leyen -, bár a találkozó után nem derült ki azonnal konkrét intézkedés az egyensúlytalanságok kezelése érdekében.
"Azt várjuk, hogy Kína konkrétabb lépéseket tegyen a piacra jutás és a külföldi vállalatok befektetési környezetének javítása érdekében" - mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki szintén jelen volt a találkozón.
A kínai állami televízió szerint Li miniszterelnök mindkét uniós vezetőnek elmondta, hogy Kína ellenzi a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok "átpolitizálását".
Az EU "kockázatcsökkentő" megközelítést fogadott el, mivel attól tart, hogy a "tisztatechnológiai" alkalmazásokban használt kritikus anyagok tekintetében Kínától való függősége alááshatja iparát és veszélyeztetheti biztonságát.
Ez az EU kereskedelmének és a belső biztonságának védelmét erősítő eszközök felhasználását jelenti, például az EU piacát elárasztó, Kínában gyártott olcsó elektromos autókkal kapcsolatos, folyamatban lévő szubvencióellenes vizsgálatot.
Von der Leyen ragaszkodott ahhoz, hogy a kockázatmentesítés nem "kizárólag Kínára" vonatkozik, és kiemelte, hogy Peking úgynevezett önállósági stratégiája hasonló az EU tervéhez. Hangsúlyozta azt is, hogy a blokk nem kívánja gazdaságát függetleníteni Kínától, ahogyan azt Oroszországtól tette az ukrajnai inváziót követően.
Ukrajna, Gáza és Tajvan a napirenden
Von der Leyen és Michel is arra használta fel útját, hogy arra ösztönözze Hszit, hogy tegyen többet a szankciók kijátszása ellen, mivel a kínai cégeket azzal gyanúsítják, hogy közvetve táplálják a Kreml ukrajnai háborús kampányát.
A blokk azt gyanítja, hogy az olyan mindennapi termékeket - köztük az EU-ban gyártottakat is -, amelyek drónok, rakéták és tüzérségi lövedékek gyártásához szükséges alkatrészeket tartalmaznak, Kínán keresztül újraexportálják Oroszországba.
A tagállamok azt szorgalmazzák, hogy a szankciók kijátszásának elősegítésével gyanúsított kínai vállalatokkal szembeni büntetőintézkedéseket vegyék fel a jelenleg tárgyalás alatt álló 12. uniós szankciócsomagba.
Egy magas rangú uniós tisztviselő elmondta, hogy bár a Kínából Oroszországba irányuló, kiemelt fontosságú harcászati cikkek exportja összességében csökkent, a legfrissebb adatok szerint a katonai célokra átirányítható, úgynevezett "kettős felhasználású termékek" kivitele növekszik.
Michel szerint az EU összeállított egy listát azokról a vállalatokról, amelyek "gyaníthatóan szerepet játszanak a szankciók kijátszásában".
Von der Leyen szerint Kína álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban "meghatározó" lesz az EU-Kína kapcsolatokban is. Kína semleges álláspontot képviselt a háborúval összefüggésben, és idén márciusban 12 pontos béketervet javasolt Ukrajnának, de tartózkodott attól, hogy megszakítsa kapcsolatait Putyinnal.
HIRDETÉSA vezetők a közel-keleti háború kényes kérdését és a régió tartós békéjéhez vezető bonyolult utat is megvitatták.
"Egyetértünk abban, hogy az életmentő segély eljuttatása a legkiszolgáltatottabbakhoz elsődleges" - mondta Michel.
Az EU a palesztin területek legnagyobb segélyezője, és a Gázai övezetet sújtó válságra reagálva idén megnégyszerezte humanitárius segélyeit, 100 millió euróra növelve. Ehhez képest Kína válasza sokkal mérsékeltebb, a konfliktus októberi kirobbanása óta 2 millió dollár (1,86 millió euró) további humanitárius segélyt ajánlottak fel.
Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint a csúcstalálkozó lehetőséget teremtett von der Leyen és Michel számára, hogy nyomást gyakoroljanak Kínára, hogy növeljék humanitárius segítségnyújtásukat.
A két uniós vezető, akiket Josep Borrell, a blokk vezető diplomatája is elkísért, aggodalmukat fejezték ki a Tajvani-szorosban és a Dél-kínai-tengeren tapasztalható feszültségek miatt is.
HIRDETÉSA blokk és nyugati partnerei ellenzik a "status quo" bármilyen megváltoztatását Tajvanon, a demokratikusan önrendelkező szigeten, amelyet Kína szakadár tartománynak tekint, amelyet újra kellene egyesíteni az anyaországgal.
A Tajvani-szorosban megnövekedett katonai tevékenység és a Putyin által Ukrajnában teremtett precedens miatt Európában riadalmat keltett egy esetleges tajvani eszkaláció. Az európai és a kínai álláspont azonban továbbra is messze áll egymástól.