A folyosó volt a NATO egyik fő gyenge pontja Oroszországgal szemben. Az, hogy Vlagyimir Putyin háborút indított Ukrajna ellen, drasztikusan csökkentette ezt a kockázatot.
HIRDETÉSMiután Oroszország 2014-ben először lépett be illegálisan Ukrajna területére, a NATO-tagállamok, elsősorban a keleti országok, siettek felülvizsgálni saját biztonságukat. Az akkor levont következtetések sok aggodalmat okoztak a nyugati országok kormányainak.
2016-ban aztán egy katonai szimuláció megállapította, hogy invázió esetén az orosz csapatok 36-60 órán belül képesek lennének behatolni az észt fővárosba, Tallinnba és a lett fővárosba, Rigába, ami hihetetlen sebesség, és korlátozza a nyugati szövetségesek hatékony reagálási képességét.
Van egy hely, amely a NATO tervezőit és katonai stratégáit mindennél jobban aggasztja – ez a hely a Suwałki-folyosó. Egy keskeny, 60 km hosszú földdarab a lengyel-litván határon, amelyet egyik oldalról Belarusz, a másik oldalról pedig az orosz kalinyingrádi enklávé határol.
Mitől olyan veszélyes a Suwałki-folyosó?
Mert ez az egyetlen szárazföldi folyosó, amely a balti államokat a többi NATO-tagállammal összeköti. Egy keskeny földdarab, amelyet az Oroszországgal való konfliktus esetén mindkét oldalról tüzérségi tűz érhet.
Röviden, a Nyugat számára ez egy veszélyes szűk keresztmetszet. Ha az orosz vagy belarusz erők képesek lennének lezárni a rést, a NATO nem tudna szárazföldi úton erősítést küldeni, kénytelen lenne a légi és a tengeri szállításhoz folyamodni. Ennek azonban az a veszélye, hogy a NATO-tagok nem tudnának elég gyorsan és megfelelő számban erősítést juttatni a balti államokba, hogy visszaverjék az orosz erőket.
Mindennek kockázata azonban az elmúlt bő másfél évben drasztikusan csökkent.
Az orosz agresszió a NATO kibővítéséhez vezet
Amikor Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, az sokkoló hullámokat keltett a szomszédos országokban. A második világháború vége óta az európai kontinensen zajló legnagyobb háború a korábbi feltételezések és stratégiák teljes átértékelését eredményezte.
Miután évtizedekig a katonai semlegesség politikáját követték, Finnország és Svédország is kérte NATO-hoz való csatlakozását. Míg Svédország tagsága a török és a magyar ellenvetések után még mindig függőben van, Finnország már a szövetség tagja, ami jelentősen csökkenti a Suwałki-folyosó jelentette kockázatot.
"Svédország és Finnország csatlakozása de facto egy "NATO Mare Nostrumot" hozna létre, aminek következtében Oroszország valószínűleg képtelen lenne hatékony, valós területlezáró stratégiát folytatni" – nyilatkozta Guillaume Lasconjarias, a Sorbonne Egyetem professzora, a római NATO Védelmi Főiskola korábbi kutatója az Euronews-nak.
Vagyis, egyszerűbben fogalmazva, mivel a NATO-tagok a Balti-tenger nagy részét határolják, Oroszország nem tudná megakadályozni a tengeren keresztül érkező nyugati erősítéseket.
Finnország NATO-csatlakozásával a szövetség Oroszországgal közös határának hossza is megduplázódott. Ez a Kreml közlése szerint arra kényszerítette Oroszországot, hogy ellenintézkedéseket tegyen saját biztonsága érdekében, taktikai és stratégiai szempontból egyaránt. A megnövekedett kitettség egy NATO-taggal szemben csökkenti a Suwałki-folyosóval határos más NATO-tagok elleni orosz támadás esélyét.
Az ukrajnai katonai kudarc csökkenti az orosz katonai kapacitást
Amikor Putyin 2022-ben elrendelte Ukrajna lerohanását, széles körben úgy vélik, hogy ezt abban a meggyőződésben tette, hogy rövid, gyors és sikeres lesz a hadjárat. A londoni székhelyű Rusi agytröszt szerint a lefoglalt orosz dokumentumok azt mutatják, hogy Moszkvának 10 napos terve volt az ország elfoglalására és vezetőinek likvidálására.
Azonban a háború megindítása óta eltelt csaknem 600 nap alatt az orosz erőknek nem sikerült elfoglalniuk olyan kulcsfontosságú célpontokat, mint Kijev, megalázóan hatott rájuk Ukrajna sikeres harkivi ellentámadása, és az első független statisztikai elemzés szerint csaknem 50 ezer katonát vesztettek.
Mivel az orosz hadsereg még mindig Ukrajna elfoglalásán munkálkodik, Moszkvának egyszerűen nincs katonai kapacitása arra, hogy bármilyen előrenyomulást indítson a Suwałki-folyosóba. Az ukrajnai háború megnyerése nélkül nem valószínű, hogy Putyin képes lenne bármilyen más nagyobb katonai akciót elrendelni. Ez még kevésbé valószínű, tekintve, hogy az érintett országok NATO-tagok.
A balti államok, az EU és a NATO változásai csökkentik az orosz kockázatot
HIRDETÉSPutyin ukrajnai inváziója arra késztette a NATO-t, hogy átfogó stratégiai átalakítást indítson. A szövetség korábban a NATO 5. cikkelyének és a támadásra adott kollektív válaszlépésnek a kiváltásától való félelem miatt kis létszámú, háromláncú NATO-erőkre támaszkodott, amelyek elrettentették az orosz agressziót.
A NATO most ehelyett a terület minden egyes centiméterének megvédéséről beszél. A szövetség négy új harccsoportot állított fel négy új országban (Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia), megduplázta a nyolc harccsoportra elosztott csapatok számát, és több tucatnyi hajóval és több száz repülőgéppel katonákat küldött a szövetség keleti részébe. Új terveket dolgozott ki arra, hogy invázió esetén hogyan érje el és erősítse meg a Baltikumot, és tervezi a térségben való jelenlétének további fokozását.
Guillaume Lasconjarias azt is kiemelte, hogy a balti államok "nagyobb erőfeszítéseket tettek erőik és lakosságuk mozgósítása terén, a "totális védelem" kialakításával a népük körében (mint például az Észt Védelmi Liga)".
A katonai mobilitás fokozását célzó új uniós, balti és NATO-kezdeményezések – például az új transz-balti vasútvonal megépítése – ugyancsak lehetővé teszik a NATO számára, hogy gyorsabban átcsoportosítsa erőit. Ironikus módon éppen Oroszország 2014-es és 2022-es ukrajnai inváziói tették valószínűtlenné a Suwałki-folyosó elleni támadás lehetőségét.