Az éves jogállamisági jelentés kapcsán az bizottság alelnöke azt mondta, a költségvetési források visszatartásával enyhe javulást értek el a magyar igazságügyben. A közmédiával és a médiahatóság működésével azonban elégedettek. A bizottság megvizsgálja a státusztörvény elfogadott szövegét is.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság stabilnak látja a jogállamisági helyzetet a kontinens egészében, és Magyarország esetében némi előrelépést is tapasztalt. Ez a testület éves jogállamisági jelentésének közzététele előtt mondta egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen Vera Jourová. Az unió értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerint az előrelépés az igazságügyi reformokkal kapcsolatos, és a Helyreállítási Alapokról szóló pénzügyi tárgyalásoknak köszönhető.
Működött a pénzügyi nyomásgyakorlás Magyarország esetében
Szűk körben tartott sajtóbeszélgetést Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke Brüsszelben az éves jogállamisági jelentés közzétételét megelőzően. Az eseményen az Euronews tudósítója is részt vett. Az Európai Bizottság negyedjére teszi most közzé az úgynevezett jogállamiság jelentést, melyet az EU megelőző eszközként alkalmaz. A jelentés pontjait felhasználva ugyanis folyamatosan konzultálnak a tagállamokkal arról, hogy milyen területeken várnak el lépéseket.
"Stabil a helyzet, nem volt radikális visszaesés egyetlen tagállamban sem, így Lengyelországban és Magyarországon sem. Magyarország esetében enyhe javulást tapasztalunk, ami a Helyreállítási Alapokról, illetve a Feltételességi Mechanizmusról szóló tárgyalásoknak köszönhető" - közölte.
A bizottsági alelnök elmondta, hogy két ajánlást teljesített teljes mértékben a magyar kormány:
- Az első a Országos Bírói Tanács függetlenségének megerősítése,
- a másik pedig a Kúriára vonatkozó szabályok módosítása, mely a rendes eljáráson kívüli bírói kinevezéseket megszüntette, és megerősítette az elnöki alkalmassági kritériumokat.
A két előrelépés mellett az EU még hét ügyben fogalmazott meg ajánlásokat Magyarország számára. A sajtó ügyében lényegében a tavaly már megfogalmazott ajánlásokat ismétlik meg:
- Ezek szerint meg kell erősíteni a közszolgálati média szerkesztői függetlenségét, itt az európai normákat is figyelembe kell venni.
- Szabályozni kell és átláthatóvá kell tenni az állami cégek reklámköltéseit,
- és biztosítani kell a Médiahatóság (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) függetlenségét, illetve azt, hogy az európai normák szerint működjön a szervezet.
A sajtó tekintetében egyébként Magyarország azon országok csoportjában szerepel, ahol kiemelten magas a kockázat leselkedik a sajtó sokszínűségére. Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában is hasonlóan rossz a helyzet.
Jourová kitért arra is, hogy jelenleg egyedül Magyarországon van érvényben országos vészhelyzeti kormányzás az Európai Unióban. Más országokban legfeljebb egy-egy régióra terjed ki a vészhelyzet, míg Magyarországon évek óta rendeleti úton zajlik a kormányzás.
A Bizottság figyeli a státusztörvény körüli fejleményeket is
Röviden reagált az alelnök arra is, hogy az Országgyűlés kedden elfogadta a tanárok helyzetével foglalkozó státusztörvényt.
Jourová szerint itt a Bizottság szeretné látni a legutolsó elfogadott szöveget. Emlékeztetett: a Helyreállítási Alapok egyes feltételei kötődnek a tanárok fizetéséhez. Az alelnök röviden kitért arra is, hogy a magyar kormány visszaélt a leleplezők védelméről szóló uniós irányelv alkalmazásával, mely eredetileg a közérdekű információ kiszivárogtatását védené. A kormány azonban ide sorolta azt, hogy jelenteni lehessen az azonos nemű párokat Magyarországon. Ez a jogszabály végül nem valósult meg, azonban Jourová szerint így figyelmeztető jel lehet arra, hogyan élnek vissza egyes tagállamok a hősöket védő jogszabályokat. "Soha nem gondoltam volna, hogy ezt a direktívát erre használhatják. Nem volt ekkora fantáziánk" - mondta Jourová.