A bizottság alelnöke arra figyelmeztette az uniót, hogy a következő időszakban csak olyan szankciós döntéseket hozzon, amelyek jobban fájnak Oroszországnak, mint Európának.
HIRDETÉSAz Európai Unió talán túl sokat akar jelenleg az európaiaktól a háború és az energiaügyek tekintetében és a következő időszakban arra kellene koncentrálni, hogy könnyítsék az európaiak helyzetét. Ezt Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke mondta az Euronewsnak Brüsszelben. A politikus a cseh uniós elnökség kezdete előtt adott interjút riporterünknek, amelyben olyan döntéseket sürgetett az Európai Unió részéről, amelyek jobban fájnak Oroszországnak, mint az Európai Uniónak.
Alig burkolt bírálatot fogalmazott meg Vera Jourová, az Európai Bizottság cseh alelnöke az unió szankciós és energiapolitikájáról az Euronewsnak adott interjújában. A politikust arról kérdeztük, hogy a pénteken kezdődő cseh uniós elnökség féléve alatt hogyan tudnák úgy támogatni Ukrajnát, hogy az európai embereknek és a gazdaságnak ne okozzon fájdalmat. A cseh uniós elnökség egyik célkitűzése ugyanis az, hogy az unió függetlenedjen az orosz energiahordozóktól, az olajtól és a gáztól Ukrajna lerohanása után.
"Természetesen a háború sokba kerül és egy nap Putyinnak fizetnie kell majd ezért. Ebben biztos vagyok. Jelenleg áldozatokat hozunk és türelmet, megértést kell kérni az európaiaktól, hiszen láthatjuk, milyen hatása van a háborúnak az energiaárakra és a beszállítói hálózatokra és az élelmiszer-ellátásra. Mindez növeli a bizonytalanságot."
Az alelnök ezután rátért arra, hogy milyen döntéseket szeretne látni az unió részéről a következő időszakban.
"Olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek a szankciók esetében nem fájnak nekünk jobban, mint Oroszországnak."
Az alelnök hozzátette, az uniónak egységesnek és határozottnak kell maradnia az ügyben.
Az alelnököt arról is faggattuk, hogy a saját portfóliójához tartozó jogállamisági ügyekben milyen fejleményeket vár a cseh elnökség félideje alatt. Az Európai Unió viszonya némileg enyhült Lengyelországgal, miután az ottani kormány ígéretet tett a bírósági fegyelmi kamarák beszüntetésére. Magyarország ügyében azonban semmilyen előrelépés nincs a vitás kérdésében.
"Lengyelországot és Magyarországot említve, ezek az országok Csehország szomszédságában vannak. Vagyis földrajzilag ez bonyolult Csehország számára. De szerintem a csehek úgy fogják fel, hogy meg kell könnyíteni a vitát azért, hogy a jogállamiság elvét erősítsük Európában. "
Vera Jourová hozzátette, a cseh elnökségi félév alatt mutatja majd be az Európai Bizottság a sajtószabadságról szóló törvényt szeptember elején. Ebben az ügyben is fontos szerepe lehet a cseh uniós elnökségnek, hogy reagáljon és hogy előremozdítsa az ügyet, ami szerinte pozitív hatással lesz majd a demokráciára és a sajtóra is Európában.
Egyébként az Európai Unió soros cseh elnöksége is azt hangsúlyozta, hogy megfizethető energiát kell biztosítani az embereknek. Erről Petr Fiala cseh miniszterelnök beszélt Litomyšl városban, ahol a bizottság képviselőivel találkoztak.
"Az energiaárak fojtogatják a gazdaságunkat, problémákat okoznak a polgároknak és aggasztják őket. A legnagyobb feladatunk ez a kérdés lesz a következő hónapokban" - mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök.
A bizottság vészhelyzeti tervet dolgoz ki arra az esetre, ha Oroszország elzárná a gázcsapokat. Az unióban most 53 százalékos töltöttségi szinten vannak a tárolók. Ursula von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy a jövőben 300 milliárd eurót költhetnek arra, hogy csökkentsék az orosz energiafüggőséget.