Az állam- és kormányfők először Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalnak, majd meghallgatják - online kapcsolat formájában - Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
HIRDETÉS27 EU-tagállam vezetői érkeztek a brüsszeli EU-csúcsra, hogy megvitassák a múlt hétvégi oroszországi lázadás következményeit.
Az EU orosz belügynek tekinti a Wagner-csoport által vezetett kudarcos államcsínyt. Az Európai Tanács azonban értékelni fogja, hogy a fejlemények milyen hatással lehetnek az ukrajnai és oroszországi háborúra.
"Ez Oroszország stabilitását is veszélyezteti, mint láttuk. Ezt figyelemmel kísértük, és megbeszéltük egymással a fejleményeket. De az mindig világos volt, hogy ezt csak figyelemmel követni tudjuk, ami Oroszországban történik, ahhoz más országnak semmi köze" - jelentette ki Olaf Scholz, német kancellár.
A vezetők elkötelezettek abban, hogy tovább támogatják Ukrajnát a megszálló orosz hadsereg elleni harcban, s ez magában foglalhatja a további katonai segítségnyújtásra vonatkozó ígéreteket is.
Az EU a múlt héten már beleegyezett, hogy 3,5 milliárd euróval kiegészíti az úgynevezett Európai Békekeretet.
Ez azonban hosszú távon nem biztos, hogy elég, ezért az Európai Bizottság vizsgálja, hogyan lehetne a befagyasztott eszközöket Ukrajna finanszírozására fordítani.
"Ez a zendülés komoly csapásokat jelent Putyin rendszerére. Ennek a zűrzavarnak, lesznek utórengések is, amelyeket látni fogunk. Annál fontosabb, hogy megduplázzuk Ukrajna támogatását, legyenek azok katonai képességek, vagy pénzügyi támogatás. Nagyon fontos, hogy itt következetesek legyünk" - érvelt Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A csúcstalálkozó másik fontos témája a migráció, miután a görög partokon történt hajótörés több száz halálos áldozatot követelt. Az EU-országok egy csoportja olyan új megközelítés megvitatását szorgalmazza, ahol csak a menedékjogra jogosultak léphetnének be az EU-ba. Ez gyakorlatilag a menedékkérelmek Európán kívüli feldolgozását jelentené.
"Nem folytathatjuk azt a helyzetet, amikor az engedéllyel nem rendelkező emberek könnyedén utaznak Európán és országokon keresztül, miközben olyan körülmények között élnek, amelyek nem elfogadhatók. Ez az egyik olyan konvergáló nézet Európában, hogy egyszerűen tennünk kell valamit" - mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.
A kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón a vezetők megvitatják a gazdaság helyzetét és a Kínával fenntartott kapcsolatokat is.