Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az ENSZ szerint veszélyben van az európai műtrágyagyártás a háború és a magas gázárak miatt

Access to the comments Kommentek
Írta: Zsíros Sándor
euronews_icons_loading
Idén nem, de jövőre jöhet az élelmiszerválság az ENSZ szerint
Idén nem, de jövőre jöhet az élelmiszerválság az ENSZ szerint   -   Szerzői jogok  Sandra J. Milburn/AP

Az ENSZ szerint valójában jövőre okozhat élelmiszerválságok Oroszország ukrajnai háborúja, a legnagyobb kockázatot a műtrágyaszállítás leállítása jelentheti. Európának alternatív módszereket kellene kidolgoznia azért, hogy le álljon a műtrágyatermelés a száguldó gázárak miatt.

Az Euronews vendége Maximo Torero, Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének vezető közgazdásza, az interjút Stefan Grobe készítette. 

- Sok figyelmeztetést hallottunk a lehetséges élelmiszerválságról, amelyet az Ukrajnában zajló háború okozhat. Mennyire komoly a helyzet?

A helyzet nagyon komoly. De nem hívnám még élelmiszerválságnak. Idén főleg az Ukrajnából és Oroszországból érkező búza, kukorica és napraforgó exportja jelent gondot. Jelenleg mintegy 3 millió tonnánnyi búza kivitele van függőben és mintegy 8 millió tonna kukoricára is igaz ez. Ennyi lehet az eltérés. Mi inkább attól tartunk, hogy jövőre lesz élelmiszerválság. Ez azzal van összefüggésben, hogy Oroszország a világ elsős számú műtrágya-exportőre. Ennek pedig a termelésre nagy hatása lesz a világban.

- Az EU megtermelheti a saját gabonaszükségleteit, de sokan tartanak attól, hogy a háború hatásai átterjednek a szegényebb régiókra, például Afrikára vagy a Közel-Keletre. Mit tehet Európa azért, hogy ezt megakadályozza?

Támogatni kell a legkiszolgáltatottabb országokat, amelyek a koronavirus járvány miatt eladósodtak. Mi épp ezért egy új mechanizmust javaslunk, amelynek Élelmet a Finanszírozásért a neve. Az érintett országok a megemelkedett importszámlájuk egy részét az IMF segítségével finanszírozhatják. Ez segíthet ezen országoknak a szociáális feszültségek elkerülésében. És itt van a műtrágya kérdése is. Itt azt vizsgáljuk, hogyan lehetne a hatékonyságot javítani azért, mert kevesebb áru érkezik majd Oroszországból. Csökkenteni kell a pazarlást, új trágyázási térképek kellenek. És ha lehetséges, el kell kerülni az erős alkalmazást a vetéskor és inkább egy későbbi szakaszban kell jobban trágyázni.

- A legnagyobb veszélyforrás Oroszország, de a nyugati energiaszankciók is kockázatosak. Milyen dinamikát látunk?

Világos, hogy a háború jelenti a problémát. Az energiaárak már a háború előtt is magasak voltak. Ezt a hatást fokozta a háború. Óvatosnak kell lenni a lehetséges hatások ügyében. Ha a gáz ára tovább nő, akkor annak hatása lesz a nitrogen előállítására is, ami viszont a műtrágya kulcsfontosságú alkotóeleme. Elképzelhető, hogy a gázt mással kell majd pótolni. Emiatt elképzelhető, hogy Európában át kell majd helyezni a műtrágya-gyártást. Ez pedig a külföldet is érintheti. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma már figyelmeztetett arra, hogy nem szabadna problémát kreálni az Európában gyártott műtrágya ügyében. De alapvetően a háború a probléma. Olyan megoldást kell találni, ami átmenetileg segít abban, hogy ne súlyosbodjon a helyzet.