Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A Bizottság környezetbarát forrásként ismeri el a földgázt és az atomenergiát

Access to the comments Kommentek
Írta: Zsíros Sándor
A Bizottság környezetbarát forrásként ismeri el a földgázt és az atomenergiát
Szerzői jogok  Virginia Mayo/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved   -  

Az Európai Bizottság fenntartható energiaforrásként ismeri el a földgázt és az atomenergiát is, annak ellenére is, hogy a zöldek és több tagállam is tiltakozott ez ellen. A bizottság szerint ezek az energiahordozók ugyanis lényegesen jobbak, mint a piszkos szén. A nukleáris energiánál az atomhulladék biztonságos tárolását írta elő feltételként Brüsszel.

Az Európai Bizottság véglegesítette javaslatát az úgynevezett Taxonómia-rendeletről. Ez a jogszabály lényegében a jövőbeli befektetésekhez ad majd útmutatót és jelentős kedvezményeket csoportosít majd át a jövőben a klímabarát ágazatok felé. Az EU ugyanis nagyon merész klímacélokat tűzött ki maga elé: 2030-ra 55 százalékkal csökkentenék a széndioxid-kibocsátást, 2050-re pedig a teljesen karbonmentes gazdaság létrehozása a cél Európában. Vagyis a mostani döntés, amellyel fenntartható besorolást kapna a nukleáris és a földgázalapú energia, eurómilliárdokat terelhet ezen szektorok felé a megújuló energiatermelés finanszírozása felől.

Mennyire zöld az atomenergia?

A kiszivárgott hírek szerint a biztosi testület nem volt egységes az ügyben, három tagja, köztük az osztrák Johannes Hahn is ellenezte a tervet. Ausztria régóta küzd az unióban az atomenergia ellen, januárban Luxemburggal közösen bírósági perrel fenyegette meg Brüsszelt. A zöldek Németországgal és Ausztriával együtt azért ellenzik az atomenergia kizöldítését, mert az atomerőművek építési költsége hatalmas és a nukleáris hulladék kezelése évszázadokon át kockázatot jelent. Ráadásul nem kizártak az emberi mulasztásból eredő balesetek sem. Az atomenergiát azonban sok uniós tagállam támogatja (köztük Magyarország is), a szószólójuk Franciaország, amely az erőművek építésében is érdekelt. Ők azzal érvelnek, hogy az atomenergia megfizethető és nulla kibocsájtású, vagyis nem szennyez. 

További érv az atomenergia mellett az, hogy a reaktorok egyfolytában azonos mennyiségű áramot képesek termelni, szemben a szél - vagy a naperőművekkel.

“Ha teljesíteni szeretnénk a zöld átmenet céljait, nincs választásunk, el kell fogadnunk az atomenergiát" - mondta az Euronewsnak egy francia liberális EP-képviselő, Christophe Grudler. Szerinte a karbonsemlegességhez 2050-re 15 százalékra kell emelni az atomenergia arányát az uniós energiamixben.

Az Eurostat adatai szerint 12,7 % volt az atomenergia aránya 2020-ban

Bizottsági feltételek: meg kell oldani az atomhulladék tárolását

A bizottság szerint mindkét vitatott energiaforrást csak átmeneti jelleggel és szigorú feltételek alapján támogatják. A gázerőművek kibocsátása például nem lehet kilowatt-óránként 270 grammnál magasabb. Az atomerőművek akkor kaphatnak zöld címkét, ha legkésőbb 2045-ig építési engedélyt kapnak és megoldott az atomhulladék biztonságos tárolása. A környezetvédők szerint azonban ezt jelenleg a világon sehol nem lehet véglegesen és megnyugtatóan megoldani. A zöldek azt is kifogásolják, hogy a döntés miatt sokáig bebetonozzák az atom és a gázerőművek helyét Európában, ahelyett, hogy a megújulókra koncentrálnának.

“Arra kellene használni a taxonómiát, amire való, vagyis a megújuló-energia felé kellene terelni pénzt. Nem tisztességes megújuló energiának nevezni az atomenergiát és a gázt” – mondta egy német zöldpárti EP-képviselő, Michael Bloss. Szerinte egyébként a bizottság nagyon erős francia nyomás alatt hozott döntést az ügyben és Emmanuel Macron elnöknek kedvezett.

Átmeneti megoldás lehet a földgáz

A földgáz esetében nyilvánvaló az, hogy az elégetése szennyezéssel jár, azonban a szakértők elismerik azt, hogy fontos szerepe lehet az energiaátmenetben.

“A gáznak szerepe lehet abban, a megújuló források kiesése esetén pótolja azok termelését. És ez rendben is van, hiszen lehet olyan időszak, amikor nem süt a nap, vagy nem fúj a szél” – mondta a német EP-képviselő, Michael Bloss.

A zöldek azonban elutasítják azt az érvelést, hogy a földgáz is zöld besorolást kapjon, mert egy gázerőmű semmilyen esetben nem lehet fenntartható, hiszen mindenképpen szennyez.

“Meg kellene vitatnunk azt, hogyan néz majd ki valójában a klímasemlegesség, hiszen a klímasemlegesség lényege az lenne, hogy nem használunk fosszilis energiát. A fosszilis energia zöld minősítése értelmetlen” – magyarázta az EP-képviselő.”

Abban az összes szakértő egyetért, hogy a legfontosabb feladat most a szennyező szénerőművek lekapcsolása. Ebben a folyamatban nagy szerepet kaphatnak a gázerőművel, ezeknek ugyanis feleakkora a kibocsájtásuk.

Végül a magánbefektetők döntenek majd

A bizottsági tervet most fél éven át tanulmányozhatják az uniós tagállamok és az Európai Parlament képviselői. A javaslat megakadályozásához minősített többségre lenne szükség, vagyis legalább 20 tagállamra, amelyek az unió lakosságának 65 százalékát adják. Az Európai Parlament a képviselőinek többségével szintén megakaszthatja a folyamatot. Azonban ha a taxonómia-rendelet életbe lép, az nem kötelező érvényű a befektetők számára, mindössze ajánlásokat és ösztönzőket tartalmaz majd számukra. Az Európai Bizottság szerint évente legalább 350 milliárd eurónyi befektetésre lesz szükség ahhoz, hogy a zöld átmenet céljait elérjék.

A Fidesz EP-képviselői üdvözölték a döntést

Tóth Edina szerint ezzel a Bizottság megerősítette, hogy az atomenergia és földgáz teljes mértékben megfelelnek a környezetvédelmi kritériumoknak. “Az atomenergia és földgáz környezetbarát technológiák, melyek felhasználásával biztonságos módon lehet nagy mennyiségű, olcsó, károsanyagkibocsátás-mentes villamosenergiát termelni, biztosítva ezzel a rezsiköltség-csökkentés fenntarthatóságát és a 2050-ös klímasemlegességi célok teljesítését” - emelte ki.

Gyürk András  szerint ez volt az egyetlen helyes lépés a kérdésben. „A magas energiaárakra építő brüsszeli energiapolitika elfogadhatatlan a polgárok számára" - fogalmazott, szerinte a bizottsági döntés ennek a beismerése, de hozzátette, hogy "a küzdelem még nem ért véget". „A baloldal nem tett le arról, hogy kudarcos zöldideológiáját érvényesítve megfossza az atomenergiát és a földgázt a tiszta minősítéstől. Ez ellen harcolunk, a csata folytatódik - fogalmazott a Fidesz EP-képviselője.