A nagy testvér a munkahelyeken is figyel - sokak szerint ez elfogadatatlan. Kényes egyensúlyt kellene teremteni a személyes jogok és a biztonság között.
HIRDETÉSA mesterséges intelligencia szerepe a munkaerőpiacon és a munkaerő-felvétel során az algoritmikus rendszerek szaporodásával gyorsan növekedett. Egy felmérés szerint az Egyesült Államokban az emberi erőforrás-vezetőknek már 55 százaléka alkalmaz prediktív algoritmusokat a felvétel során, ennek azonban előkerülnek a hátrányai is.
Míg egyes mesterséges intelligencia rendszerek lehetőségeket kínálnak a rendszer torzításainak csökkentésére, mások a diszkrimináció új módjait hozzák létre.
„Ezek az algoritmusok azonosíthatnak bizonyos dimenziókat, amelyek valóban képesek megcélozni nőknek szánt alkalmazásokat. Tulajdonképpen itt azt látjuk, nincs garancia arra, hogy az algoritmus előállításának módja megakadályozná az ilyen diszkriminációkat a munkahelyen, például akkor sem, ha ezeket az algoritmusokat a munkavállalók teljesítményének értékelésére alkalmazzák" - mondta Isabelle Schömann, a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, az ETUC konföderációs igazgatója.
Ez nem az egyetlen munkahelyi kockázat, amely az mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos. A világjárvány idején a távmunka valósággá vált. A szakszervezetek néhány zavaró tendenciát azonosítottak azzal összefüggésben, ahogy a vállalatok felmérik alkalmazottaikat.
„Azt látjuk, hogy néhány algoritmust bevezettek az online munkavégzéssel kapcsolatban, ezért azokat hangsúlyosabban használták fel a munkavégzés, a munkavállalók nyomon követésére. Mennyi ideig dolgoznak, hányszor érintették meg a billentyűzetet, azért is, hogy mindezek biometrikusan nyomon követhetők legyenek. És ez nem elfogadható. Nem lehet ott a nagy testvér ezekben a dimenziókban. És ezt hívjuk indokolatlan megfigyelésnek” - folytatta a főtitkár.
A mesterséges intelligencia szoftverei révén, a munkavállalók feletti egyre gyakoribb ellenőrzés arra késztette az uniós jogalkotókat, hogy aggódjanak azért, mert túl messzire mentek. Az Európai Parlament próbálja lefedni a kérdést, de a politikai érzékenység még mindig korlátozott.
„Javítanunk kell a közbiztonságot. Ez nem történhet meg, és soha nem engedjük, hogy az emberi jogok rovására történjen. Tehát egyensúlyt kell találnunk egyrészt az adatvédelem megőrzése, a magánélethez való jog, a szabadságjogok, a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a jobb biztonság között. A vörös vonal valahol középen van. És meg kell találnunk, és a megfelelő helyre kell helyeznünk” - magyarázta Petar Vitanov, szocialista EP-képviselő.
A korlátozott demokráciával rendelkező országokban, például Kínában, a mesterséges intelligencia régóta meghatározza az emberek életét. Az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek Európában meg kell próbálnia szintézist találni a fejlődés és a jogok együttes védelme érdekében, az olyan mellékhatások kikerülésével, mint amilyeneknek más országokban tanúi vagyunk.