Az Euronews által megkérdezett szakértő szerint Magyarország és Lengyelország számára kockázatos lenne, ha a többi 25 tagállam nélkülük lépne. De a mostani brüsszeli ultimátum inkább a nyomásgyakorlásról szól.
HIRDETÉSEurópában elszigetelődést, belföldön pedig válságot hozna Magyarországnak és Lengyelországnak, ha az EU végül mégis nélkülük állítaná fel a koronavírus miatti gazdaságélénkítő alapját - mondta az Euronewsnak Hegedűs Dániel elemző. Szerinte azonban a hétfő ultimátum még csak a nyomásgyakorlás része. Közben több EP-képviselő online petíciót indított azért, hogy az EU ne engedjen a magyar és a lengyel kormány zsarolásának.
Bár a Magyarországnak és a Lengyelországnak adott brüsszeli ultimátum határideje kedden lejárt, az EU német elnöksége tovább dolgozik a kompromisszum elérésén. Vagyis egyelőre nem váltották be azt a fenyegetést, hogy a két vétóval fenyegető tagállam nélkül hozzák tető alá a 750 milliárd eurós újjáépítési alapot. Hétfőn egy uniós diplomata azt mondta, ha Budapest és Varsó nem adja fel a költségvetési vétót, nélkülük valósulhat meg az újjáépítési alap. Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn Brüsszelben már visszautasította az ultimátumot.
"A science fictiont nehéz értelmezni, és nehéz abból külügyi álláspontot fabrikálni. Annyit tudok mondani, hogy a magyar álláspont nem új. A magyar álláspont az évek óta változatlan. Elutasítjuk az EU-források, vagyis a közös pénz felhasználásának hozzákötését a senki által nem ismert, abszolút körül nem írt politikai szempontokhoz" - mondta Szijjártó Péter.
Magyarország és Lengyelország azért fenyeget vétóval, mert az EU a demokratikus normák betartásához kötné az uniós kifizetéseket. A 750 milliárdos eurós mentőcsomagból Magyarország 4,3 milliárd eurót, Lengyelország pedig 23 milliárdot kapna. Egy szakértő szerint súlyos árat fizethet Varsó és Budapest, ha megvalósul a magyarok és a lengyelek nélküli forgatókönyv.
"Ez súlyos elszigetelődést jelentene mindkét ország számára az európai szinten. Szerintem nem túlzást azzal érvelni, hogy ez jelentős belpolitikai válságot okozhat mindkét kormánynak. Ugyanis nagyon nehéz lenne megindokolni azt, hogy miért fosztják meg a gazdaságot vagy a társadalmat ezektől a pénzügyi forrásoktól” – mondta Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund of the United Stets elemzője.
A szakértő hozzátette, a mostani ultimátum valószínűleg csak a nyomásgyakorlás része volt a csütörtökön kezdődő unió csúcs előtt. Szerinte az EU nem szeretné Magyarország és Lengyelország nélkül létrehozni a gazdaságvédelmi alapot.
Közben már több ezren írták alá azt a petíciót, amely arra kéri az Európai Unió vezetőit, hogy ne engedjenek a magyar és a lengyel kormány zsarolásának.
A zöldpárti és baloldali EP-képviselők által jegyzett szöveg szerint a vétóval zsarolni kezdett Budapest és Varsó. Nem fogadjuk el a szolidaritás és a demokrácia közötti választást, a legnagyobb gazdasági válság idején mindkettőre szükség van - áll a petícióban.
Kemény üzenet a Fidesz európai pártcsaládjától is
Az Európai Néppárt a Twitteren ír arról, hogy mikor Magyar- és Lengyelország vétózik, akkor azokat az alapokat vétózzák meg, melyekre az EU épült. Emellett a saját állampolgáraiktól tagadják meg a támogatást. A kereszténydemokrata frakció, az EP legnépesebb képviselőcsoportja közölte, hogyha nem hagynak fel a vétóval, az EU-nak fontolóra kell venni egy B-tervet. A jogállamiság nem a kettős mércéről szól, hanem a közös értékeinkről - zárul a bejegyzés.
Számításuk szerint a magyarok 7,279 milliárd, a lengyelek 28,211 milliárd eurótól esnének el, ha a 25 tagállam nélkülük vinné tovább a megállapodást.
Magyar vétó a klímacélokra is?
A 444.hu írt kedden arról, hogy a magyar kormány nemcsak a költségvetést vétózhatja meg, hanem a klímavédelmi célokat is. A csütörtök-pénteki EU-csúcson ugyanis napirenden lesznek a klímavédelmi vállalások is, és ebben a kérdésben is vétójoga van a tagállamoknak. A lap kiemeli, hogy "a magyar kormány - több részletkérdésben a V4 csoporttal és Bulgáriával egyetértésben - lényegesen lazítana az eredeti javaslaton".
A tagállamok többsége vállalná, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen az 1990-es szinthez képest az EU károsanyag-kibocsátása. Most a hivatalos cél 40 százalék.
Az emelésre szükség lenne ahhoz, hogy az EU be tudja tartani azt a korábbi vállalását, ami alapján 2050-re a teljes klímasemlegességet kellene elérni.
A lap szerint magyar javaslat az, hogy az 55 százalék az egész EU számára legyen követendő cél, de tagállamokra lebontva elég legyen az eddigi célt, a 40 százalékot elérni. Aki akar, az vállalhasson többet, de ne legyen kötelező.