Kihagynák a két renitens tagállamot a helyreállítási alapból, életbe lépne a vészköltségvetés és a jogállamisági mechanizmus - ez az alternatívája Merkel kompromisszumának, amiről még nem tudni, miből állna pontosan.
HIRDETÉSA megerősített együttműködés nevű eljárás jelentheti a kiutat az EU azon 25 tagállamának, amelyek szeretnék elfogadni a hétéves költségvetést, illetve a koronavírus-járvány miatt válságba került gazdaság újraindítására szánt Új Generáció Alapot. Erről Manfred Weber, az Európai Néppárt beszélt egy online sajtóbeszélgetésen Berlinben. A német politikus szerint jogi és technikai akadálya nincs annak, hogy 25 tagállam hozza létre az Alapot, bár ez politikailag nem lenne kívánatos.
A Politico forrásai szerint erről beszélt az EP elnökének, David Sassolinak Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is. Ez még mindig uniós és nem államközi megoldás lenne, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök javasolta korábban. Nem veszne el az az előny, hogy az unió megbízhatóbb adósnak számít, mint sok tagállam, amelynek most pénzre van szüksége, ezért alacsonyabb kamatokat kell a hitel után fizetni. Másrészt az így felvett hitel nem növeli a tagállamok államadósságát sem.
Elapadhat az uniós pénz, de Magyarország egy ideig pótolhatja hitelből
Orbán Viktor magyar miniszterelnök többször kifejtette, hogy ellenzi a közös hitelfelvételt, és csak a bajba került déli tagállamok kedvéért támogatta Magyarország a kezdeményezést. Ezzel szemben az igazság az, hogy Magyarország a piacról vett fel több milliárd euró értékben devizahitelt, amely az államadósságot is növeli, és a kamatai is magasabbak. Ráadásul az Új Generáció Alappal több milliárd euró értékben jutna vissza nem térítendő forráshoz is Magyarország, aminek az elköltésére a legtöbb tagállamnál gyorsabb előkészületeket tett a magyar kormány.
Azonban Magyarország és Lengyelország nem csak a helyreállítási alapot, de a hétéves uniós költségvetést is blokkolja, itt nincsen kerülőútja a többi tagállamnak, vagyis ha nincs megegyezés, január elsején nem lesz elfogadott költségvetés sem. Ez azt jelenti, hogy bizonyos források megérkeznek ugyan - például a földalapú támogatások - de csak a régi költségvetés főszámai alapján, időarányosan. Sok program, amelynek nincs megfelelője az előző hétéves költségvetésben, vagy nem születtek meg az elindításához szükséges jogszabályok, nem lép működésbe.
Arról, hogy Magyarország hogyan duzzasztotta fel hitelből a tartalékokat az Unióval való kenyértörés előtt, és miért nem kell tartania Orbánnak attól, hogy kiéheztetik Magyarországot, itt írtunk részletesen. A Business Class eheti adásának egyik fő témája volt a devizahitelek felvétele, ezt itt lehet megnézni.
Önmagában a hétéves költségvetés hiánya és az Új Generáció Alap megbonyolítása talán jobban fáj más uniós tagállamoknak, mert nem tudják gyorsan felpörgetni a járvány miatt leült gazdaságukat, és nem tudják megkezdeni a zöld programjaikat, csakhogy ebben az esetben a jogállami mechanizmus életbe léphet a lengyel és a magyar vétó ellenére is - vagyis ezek az országok ad abszurdum még annyi uniós forráshoz sem fognak jutni, mint a többi tagállam.
Merkel kezében a kompromisszum
Angela Merkel azonban a héten azt hangsúlyozta, hogy igyekeznek kompromisszumos megoldást találni, azonban ehhez mindkét félnek engednie kell. A magyar kormány azonban eddig azt kommunikálta, hogy semmiképpen nem enged az álláspontjából. Bár Orbán Viktor korábban tett egy javaslatot, de az teljesen kiherélte volna a jogállamisági mechanizmust, így sem az EP, sem a mechanizmust elengedhetetlennek tartó tagállamok számára nem elfogadható. Ha ebből nem tud engedni a magyar kormány, akkor Merkel nem tud kompromisszumot kötni, hiszen a másik oldalon nem tudja azt eladni.
Merkel ajánlata tehát a mézesmadzag, Weber és von Der Leyen viszont azt érzékeltetik, hogy a uniós intézmények erőből is meg tudják ezt a helyzetet oldani úgy, hogy ez végül Magyarországnak és Lengyelországnak fog fájni. A magyar kormány szavakban rendíthetetlennek tűnik: Gulyás Gergely a héten azt mondta, arra is felkészültek, hogy évekig az úgynevezett "vészhelyzeti költségvetés" szabályai szerint érkeznek uniós források Magyarországra.
Lengyelország és Magyarország ugyan szorosan összezárt, de a lengyel álláspont kevésbé radikális a magyarnál, és az Új Generáció Alapra nagyobb szükség lenne. A lengyel koalíciós kormányban vannak belső feszültségek is, és a lengyel szenátus is szűk többséggel leszavazta a vétót, még ha ennek a gyakorlatban nincs is komoly jelentősége. Ugyanakkor ha a Bizottság és a többi tagállam hajthatatlan lesz, míg a másik oldalon vállalható kompromisszumot kínál Merkel, az gondolkodóba ejtheti Morawiecki kormányát. Ugyanakkor a két ország elszigeteltsége mindenképpen abba az irányba hat, hogy erősen kapaszkodjanak egymásba.
(Szerk: A lengyel miniszterelnök-helyettes csütörtök este közölte, hogy Lengyelország nem vétózza meg a költségvetést és az Új Generációs Alapot, a részleteket itt olvashatja.)
A költségvetés elfogadását megalpozó alkunak a december 10-én kezdődő uniós csúcson legkésőbb meg kellene születnie ahhoz, hogy 2021-re legyen keretköltségvetés.