Alig maradt el a 1,5 fokos küszöbértéktől a tavalyi évben mért globális hőmérséklet-emelkedés az EU éghajlatváltozással foglalkozó szolgálata, a Copernicus szerint. A globális hőmérséklet 1,48 fokkal volt magasabb az 1850 és 1900 közötti évek átlagánál.
HIRDETÉSAz EU Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálata már tavaly év végén bejelentette, hogy a 2023-as év volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete, azaz az 1850-es évek óta. A szakértők szerint könnyen elképzelhető, hogy 2024-ben még melegebb lesz, és az év végére a felmelegedés először lépheti át az 1,5 fokos küszöböt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a párizsi 1,5 fokos cél meghiúsult volna, mivel a hosszabb távú átlagértékeket is figyelembe veszik.
“Ez a rekord egy újabb súlyos figyelmeztetés, hogy a Föld véglegesen elhagyja azt a klímát, amiben a civilizáció 10 ezer év alatt kifejlődött. A társadalmi rendszereink és infrastruktúráink nem ehhez szoktak hozzá, nem erre tervezték őket. Ismeretlen területre lépünk és a messze gyűrűző társadalmi, gazdasági hatásokról (konfliktusok, háborúk, élelmiszer- és vízhiány, betegségek, újabb pandémiák, energiarendszerek és szállítóláncok szünetelései stb.) még csak halvány fogalmaink vannak” - tartja Dr. Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke.
A Copernicus szerint a globális átlaghőmérséklet 2023-ban 14,98 Celsius-fok volt, 0,17 fokkal magasabb, mint a rekordévben, 2016-ban. Tavaly először fordult elő, hogy a hőmérséklet az év minden napján legalább egy fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet, novemberben két napon pedig két foknál is nagyobb volt a felmelegedés mértéke. Júniustól decemberig minden hónapban melegebb volt, mint az adott hónapban korábban mért rekordértékek. Európában 2023 volt a feljegyzések kezdete óta a második legmelegebb év, ami csak 0,17°C-kal volt hűvösebb, mint a valaha feljegyzett korábbi rekorder, a 2020-as év. Tavaly 11 hónapban volt átlag feletti a hőmérséklet Európában, közülük szeptember tűnt ki a legmagasabb értékkel, így a tavalyi ősz a második legmelegebb volt a feljegyzések szerint. Kontinensünkön a múlt év tele volt az eddigi második legmelegebb tél a mérések kezdete óta.
"Sürgősen és sokkal hatékonyabban és gyorsabban kell a gazdaságunkat leszoktatnunk a fosszilis energiaforrásokról. Mától minden, fosszilis energiát használó infrastruktúrába, vagy berendezésbe történő új befektetés (pl. belsőégésű motorral működő járművek, repülőgépek, repülőtér-bővítések, gázvezetékek, stb.) belakatol minket egy forróbb éghajlatba. Jobban kell fókuszálnunk arra, hogyan tudunk kevesebb energiából jobban élni. A gazdaságoknak és kormányoknak is a tárgyi fogyasztás növelésének erőltetése helyett az igazi “jól-lét” növelésére kellene fókuszálnia: javuló egészség, több szabadidő, kevesebb munka és stressz, erősebb családok és közösségek, élhetőbb városok és közelebbi, harmonikus kapcsolat a természettel” - hangsúlyozta Ürge-Vorsatz.
A 2023-as szokatlanul magas léghőmérséklet egyik fő kiváltója az óceánok példátlanul magas felszíni hőmérséklete volt. Ennek egyik oka pedig az, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége folyamatosan növekszik a légkörben. A másik ok az El Niño nevű időjárási jelenség, amely néhány évente felmelegíti a Csendes-óceánt. Összességében a globális tengerfelszíni hőmérséklet áprilistól decemberig rekordot ért el.