Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban jártunk utána, mitől és hogyan kell megmenteni olyan tengeri fajokat, mint a teknősök vagy a delfinek. Lenyűgöző élővilág az Ocean legújabb epizódjában:
„Odavagyok a tengeri teknősökért! Ők azok a vadon élő állatok, amelyek még a dinoszauruszok idejéből származnak, és akiket még mindig, évről évre láthatunk ugyanazokon a partszakaszokon. A legnagyobb fenyegetés, a legnagyobb ragadozó számukra az ember. Szóval ha mi vagyunk a legnagyobb fenyegetés, szerintem mi lehetünk a legnagyobb segítség is,” fogalmaz Michalis Souroulidilis, az ARCHELON nevű görög szervezet projekmenedzsere, aki a teknősök megmentésének szenteli mindennapjait.
A szervezet csapatai minden reggel, az első napsugarakkal együtt vizsgálják át a Peloponnészosz nyugati részén található Kyparissia-öböl strandjait. Ez a Földközi-tenger legnagyobb tengeri teknősfészkelő területe, amely a "Natura 2000" európai ökohálózat része.
Gyorsan megtalálják a teknősök nyomát, amely egy új fészekhez vezet. A csapat gondosan megvizsgálja a fészket, és fémráccsal fedi le, hogy megvédje a tojásokat a kutyáktól és az emberi jelenléttel járó egyéb veszélyektől.
Amikor az ARCHELON 40 évvel ezelőtt elkezdte ezt a munkát, körülbelül 600 fészket számoltak meg ezen a területen. Mostanra a teknősök helyzete javulni látszik.
"Jelenleg 5000 fészkünk van 12,5 kilométeres körzetben. Ez jól mutatja, mennyire fontos az a munka, amit itt végzünk,” magyarázta a projektvezető.
A mai, veszélyekkel teli tengerben a teknősök emberi segítség nélkül nem maradnának életben.
A sebzett állatok felépülése évekig tarthat
Az Athén melletti Glifádában meglátogatjuk az ARCHELON kórházát: a tengeri teknősök mentőközpontját. A sérült és beteg teknősöket Görögország minden részéből ide hozzák.
Látogatásunk idején 29 egyedet ápolnak, akik közül néhányan súlyosan megsérültek. Kezelésük évekig tartó erőfeszítéseket igényel az állatorvosoktól, akiket több tucatnyi önkéntes segít különböző országokból.
A tengeri teknősök hivatalosan védett fajnak számítanak. Ez a besorolás a biztonságukat hivatott biztosítani. Sok teknős számára azonban a műanyag szeméttel, halászeszközökkel vagy ellenséges halászokkal való találkozás szörnyű következményekkel jár.
"Sajnos a hozzánk érkező állatok többségénél szándékosan okozott sérülések figyelhetők meg, főként a fej területén. Általában az elülső uszonyoknál is látunk hegeket vagy sérüléseket. Ez azt jelenti, hogy halászhálókba gabalyodtak, és amikor az emberek megpróbálták kiszabadítani őket, meg is ütötték őket. Ez természetesen megbocsáthatatlan. Vannak olyan eseteink, amikor a tengeri teknősök halászhálókba gabalyodtak, horgokat vagy horgászzsinórokat nyeltek le,” magyarázta Eirini Kasimati, aki a teknősök rehabilitációjáért felel az ARCHELON-nál.
A mentőközpont szívesen látja a látogatókat. Az ARCHELON magánadományokra támaszkodik, és együttműködik nemzetközi szervezetekkel, köztük az Európai Unióval. Az egyik elsődleges küldetés a figyelemfelkeltés: a halászoknak meg kell érteniük, hogy a tengeri teknősök nem ártanak a fogásuknak, és hogy óvatosan kell bánni velük. Az ARCHELON weboldalán keresztül bárki támogathat egy beteget adományozással. A lakossági hozzájárulások segítik a teknősök gyógyulását és esetleges visszatérésüket a tengerbe.
"Minden egyes ide érkező állatnak saját története van, és nagyon egyedi kezelésen ment keresztül, hogy jobban legyen. Így természetesen a szabadon engedés mindig az egyik legjobb érzés, amit az ember ebben a munkában átélhet,” mesélte Eirini Kasimati.
A delfinekre leselkedő veszélyek
A tengeri teknősök egyike azon lassú növekedésű és hosszú életű tengeri fajoknak, amelyek jövőbeli fennmaradása aggodalomra ad okot.
A "Delfini Del Ponente" egy nyugat-olaszországi egyesület, amely a cetfélék és más tengeri élőlények megfigyelésével foglalkozik. Az olasz partoknak ezen a francia határhoz közeli szakaszán a delfinek és bálnák különösen nagy számban fordulnak elő.
Ezeknek a populációknak a megőrzése és helyreállítása érdekében az aktivisták minden észlelést aprólékosan dokumentálnak. Az összegyűjtött adatok alapján azonosítani lehet azokat a területeket, amelyek fokozott védelmet igényelnek.
"Ezek a part menti élőlények olyan területen élnek, amelyet nagymértékben befolyásolnak az emberi tevékenységek, például a halászat és a hajóforgalom. Védelmük elősegítése érdekében elengedhetetlen egészségi állapotuk és populációjuk számának felmérése. Az általunk azonosított és megfigyelt állatok közül néhányon a hajócsavarokkal és csónakmotorokkal való ütközések nyomai láthatók. Vannak olyan állatok, amelyeket véletlenül fogtak be, vagy csak olyan múltbeli interakciók jeleit mutatják, amelyeket sikerült túlélniük,” mondta Elena Fontanesi, a Delfini Del Ponente alelnöke.
A SUBMON nevű spanyol szervezet a helyi halászokkal együttműködve kamerákat helyezett ki a halászhálókra Észak-Katalóniában, hogy lássák, mi történik. A Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren is végeztek hasonló vizsgálatokat a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottsággal együttműködő tudósok.
A leleplező felvételek azt mutatják, hogy a delfinek veszélybe sodorják magukat, amikor a hálókhoz közelednek, hogy halat ragadjanak, ezt a viselkedést "fosztogatásnak" nevezik. Megrágják a hálókat, megrongálva a drága halászati felszerelést. Egyes delfinek még a nyílt tengeri akváriumokba is bemerészkednek, és ezzel kárt okoznak a tenyésztett halállományban.
Egy négyéves projekt során a GFCM és az ACCOBAMS a delfinek elriasztására szolgáló különféle eszközöket értékelt, az akusztikus ingertől a fényvisszaverő CD-ken át az üvegpalackokig. De még mindig nem biztosak abban, hogy ezek a módszerek mennyire működnek.
A cetfélék hálóba szorulnak, halászhajókkal ütköznek, megsérülnek vagy megfeneklenek, de a gyors beavatkozás sokukat megmentheti.
Visszatérve Olaszországba, Imperia város tengerpartján, részt veszünk a "Life DELFI" európai projekt képzésén. A kezdeményezés egyik célkitűzése, hogy hálózatot hozzon létre a különböző parti szolgálatokból és állatvédő csoportokból, amelyek mindig készen állnak a partra vetett delfinek megsegítésére.
"Csak Liguria régióban évente körülbelül 10-15 ilyen helyzettel számolhatunk. Megtanítjuk, hogyan kell megközelíteni egy partra sodródott delfint, mik az első mentési eljárások, amelyeket el kell végezni: például árnyékba helyezni a delfint, figyelni a viselkedését, és biztonságosan megközelíteni az állatot,” magyarázta a képzést vezető Nicola Pussini.
A tengeri állatoknak Európában és világszerte egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük - a halászat hatásaitól kezdve a szennyezésen át a klímaváltozásig. Csak az aktivisták, önkéntesek, tudósok, halászok és a nagyközönség összefogásával adhatunk nagyobb esélyt a veszélyeztetett fajok túlélésére.
"A megoldások rendelkezésre állnak, csak alkalmaznunk kell őket, hogy megóvjuk ezeket a rendkívüli élőlényeket, amelyek boldogságot és örömet okoznak nekünk ebben a munkában, hogy átadhassuk ezt a szenvedélyt az új generációnak a fenntartható jövő érdekében,” összegezte a képzés másik trénere, Guido Pietroluongo.