Több árnyékosabb helyet próbálnak létrehozni a rendkívül sűrűn lakott görög fővárosba a klímaváltozás kellemetlen hatásai miatt. A Climate Now című műsor legújabb adásából az is kiderül, hogy az idei június volt az eddigi legmelegebb globálisan, bár Magyarországon ez nem volt érezhető.
A Copernicus Klímaszolgálat legfrissebb adatai alapján az eddigi legmelegebb júniuson vagyunk túl. A globális hőmérséklet a múlt hónapban 0,5 Celsius fokkal volt magasabb az 1991 és 2020 közötti átlagnál.
Az európai anomáliák térképe alapján Írországban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Hollandiában az eddigi legmelegebb júniust mérték. Eközben az átlagnál hűvösebb volt Törökországban, Görögországban, egyes balkáni területeken és Oroszországban.
A globális rekord egyik fő tényezője, hogy a tenger felszíne melegebb. A fenti térképen például látható, hogy az Atlanti-óceán északi részén kivételesen magas volt a tenger felszíni hőmérséklete, a Brit-szigetek környékén pedig extrém magas.
A víz Írország nyugati partjainál az átlagosnál öt fokkal volt magasabb. Ez olyan hőmérsékletet jelent, amelyet általában nem júniusban, hanem nyár végén várnánk. A melegebb vízhez valószínűleg több tényező is hozzájárult: a gyengébb szél, a kisebb részecskeszennyezés és a klímaváltozás hosszú távú hatásai.
Athén újratervezésre kényszerül a klímaváltozás miatt
Horizontig érő fehér épületek - a görög főváros Európa egyik legsűrűbben beépített városa, és egyben a legmelegebb is. A görög főváros jelenleg a hőhullám kellős közepén van - a hőmérséklet elérte a 40 Celsius-fokot. A város hőségügyi vezetője szerint a klímaváltozás kilátásai borúsak:
"Az elkövetkező évtizedekre vonatkozó előrejelzések drámaiak, nyáron állandó hőségben leszünk. Életmódunkat ehhez a hőséghez kell igazítanunk és alkalmazkodnunk kell,” fogalmazott Elissavet Bargianni.
Athén átfogó cselekvési tervvel rendelkezik a hőség egészségügyi kockázatainak tudatosítására és a város újragondolására. Az egyik kezdeményezés egy applikáció, amely megmutatja a leghűvösebb gyalogos útvonalat a város egyik pontjáról a másikra. Az algoritmus a műholdas adatok alapján kiszámítja a hőmérsékletet, és az útvonalak fáinak sűrűségét is.
Elissavet Bargianni elvisz minket a város 10 miniparkjának egyikébe, amelyet egy kihasználatlan területből alakítottak ki. A fák között legalább egy kicsivel hűvösebb van, mint az utcán, a házak között sétálva.
A zöld növényzet hűsítő hatása létfontosságú, mivel Athénban a nyári hőmérséklet az elmúlt 30 évben már átlagosan 1,9 fokkal emelkedett. És itt még nincs vége, mondja Pannos Giannopoulos meteorológus:
"Azt hiszem, a klímaváltozással kapcsolatos tanulmányok azt mutatják, hogy Görögország éghajlata melegebb lesz, melegebb nyarakkal, kevésbé hideg telekkel és kevesebb esővel az ország legnagyobb részén,” magyarázta a szakértő.
A hosszú távú cél az, hogy Athén 30%-a zöldterület legyen. A víz a következő kihívás – ezért a városban épp egy római kori vízvezetéket újítanak fel. Ez évente 50 000 köbméter talajvizet szállíthat a külvárosokba – vizet, amely most a tengerbe kerül.