A Londonban élő nő szerint bolygónk állapota és gyermekeink egészsége ugyanannak az éremnek a két oldala.
Az embereknek egészségügyi válságként kell tekinteniük az éghajlati válságra – egy 2013-ban a légszennyezés következtében meghalt kislány édesanyja szerint. Rosamund Adoo-Kissi-Debrah úgy véli, hogy bolygónk állapota és gyermekeink egészsége ugyanannak az éremnek a két oldala.
A nő lánya, Ella Adoo-Kissi-Debrah kilenc évesen meghalt az asztma egy ritka változatában. Évekig tartó vizsgálat után a lány lett az első az Egyesült Királyságban – és potenciálisan a világon is –, akinek halotti anyakönyvi kivonatában halála okaként a levegőszennyezés szerepel.
Csaknem egy évtizeddel később édesanyja az emberek tiszta levegőhöz való jutásának jogáért kampányol, ami az egészség világnapján – amelyet minden évben április 7-én tartanak, és amelynek idei témája a „Bolygónk, egészségünk” – aktuálisabbnak tűnik, mint valaha.
Légszennyezés – a csendes gyilkos
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint jelenleg a légszennyezés jelenti a legnagyobb egészségügyi kockázatot Európában, emellett szerte a világon szinte mindenki olyan levegőt lélegez be, amely a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során felszabaduló szennyező anyagok miatt nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minőségi irányelveinek.
Az ENSZ-ügynökség szerint a finom részecskék és a nitrogén-dioxid egészségtelen szintje az asztmás, valamint a szív- és tüdőbetegségek számának rohamos emelkedését okozza főként az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A légszennyezés a világon több mint 7 millió ember halálát okozza évente, a légszennyezés következtében így többen halnak meg, mint együttvéve AIDS, tuberkulózis és malária miatt. A 7 millió emberből körülbelül 500 ezer olyan gyermek, aki öt éves kora előtt hal meg.
Még rosszabbak a Harvard Egyetem tavalyi tanulmányának adatai, melyek a légszennyezettséget kötik csaknem minden ötödik halálesethez, ami világszerte évente mintegy 8 millió embert jelent.
28 kórházi kezelés kevesebb mint két és fél év alatt
Rosamund Adoo-Kissi-Debrah szerint azonban a statisztikáknál sokkal inkább figyelemfelkeltőek a személyes történetek.Ő és a lánya, Ella mindössze 25 méterre éltek London egyik legforgalmasabb útjától, a South Circular Roadtól. Rosamund elmondása szerint a lánya energikus és vicces volt, szerette a zenét, a sportot és az olvasást, de 6 éves korától egyre nehezebben kapott levegőt. Ellát közel két és fél év alatt 28 alkalommal kellett kórházba szállítani súlyos légúti problémák miatt.
7 éves korában Ellát életveszélyes asztmával diagnosztizálták, ötször került intenzív osztályra, majd kómába került, amikor a tüdeje feladta a harcot. 2020-ban mérföldkőnek számított, amikor a halottkém kijelentette, a lány „asztmában hunyt el, amelyet a túlzott légszennyezés okozott".
A nő szerint mikor a jég olvadásáról és hasonló dolgokról beszélünk, az emberek távolinak érzik maguktól a témát, ezért is érzi fontosnak hangsúlyozni az egészségügyi következményeket.
„Tisztítsd meg a levegőt!"
Rosamund Adoo-Kissi-Debrah ezután alapítványt alapított, az Ella Roberta Family Foundation célja, hogy segítséget nyújtson asztmában szenvedő londoni gyerekeknek. Rosamund emellett az ENSZ BreatheLife kampányának nagykövete is. Céljának a kampány azt jelölte meg, hogy a városok elérjék a WHO által meghatározott levegőminőségi célokat 2030-ig.
Környezetvédelmi szakértők szerint ehhez gyorsan el kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és át kell térni a tisztább, megújuló energiaforrásokra, mint például a nap-, szél- vagy vízenergia.
„Mindannyian ismerjük a légszennyezés forrásait. Fel kell lépnünk ezek ellen, hogy megtisztítsuk a levegőt” – hangoztatja Rosamund Adoo-Kissi-Debrah, aki úgy látja, az ukrajnai orosz invázió okozta energiaválság – amely miatt megugrott az olaj és a gáz ára is – jó alkalmat teremt a megújuló energiaforrásokra történő átállásra.