Nem feltétlenül erkölcsös, ami jogszerű, állítják a British Museumban egyre gyakrabban demonstrálók. A gátszakadást két ördögi kör is akadályozza. Hogy miként? Erről beszélgetünk az Euronews podcastjában.
Felpezsdült az utóbbi időben a műkincsek visszaszolgáltatásáról vagy átadásáról szóló vita Európában. A témakör ikonikus leletei az athéni Akropoliszról elvitt szobrok és domborművek együttese. A londoni British Museumban látható Elgin-márványok restitúciója a gátszakadást jelentené a múzeumi szakma szerint.
Itt hallgatható meg podcastunk:
Jogilag rendezett módon került a brit gyűjteménybe a Parthenon számos szobra és egy kariatída az Erechteion oszlopai közül, de egyre hangosabbak a bírálók, akik állítják, hogy nem feltétlenül erkölcsös, ami jogszerű. A brit közvéleményt is megosztja, hogy a londoni múzeumban vagy az Akropoliszon van-e a helye annak, ami onnan származik.
A jogszerűség mellett a British Museum évtizedek óta érvel azzal, hogy a megkérdőjelezhetetlenül magas színvonalú intézményüknek köszönhető, hogy egyáltalán van miről vitázni, hiszen az évszázadokon át ottomán uralom alatt álló Athénban csak pusztultak a műemlékek, a modern kori görög fővárosnak pedig nem volt világszínvonalú múzeuma. Ebben történt nagy változás az utóbbi években, Athén szakmailag felzárkózott, olyan új múzeumi létesítményeket épített, amelyek megfelelnek a XXI. század követelményeinek.
A visszaszolgáltatást követelő görögök azonnal belekapaszkodtak a British Museum friss botrányába, miszerint ezrével hiányoztak műtárgyak a legutóbbi leltárnál, amit a londoni múzeum vezetése titkolni igyekezett. Így tehát Athén szerint az ma már nem lehet indok, hogy bármi is a brit múzeumban lenne a legjobb helyen.
Két ördögi kör azonban szinte kizárja, hogy visszakerüljenek Athénba az Akropolisz díszei. A British Museum egy törvény értelmében nem idegeníthet el semmit, a brit kormány viszont nem szándékozik törvényt módosítani, mert ez nem kormányzati, hanem a múzeumi szakma ügye. A másik ördögi kör a kölcsönzést vagy a tartós letétet teszi lehetetlenné, ez az önmagába visszatérő ív viszont már Athén és London között húzódik.
Hogy miként? Erről is beszélgetünk az Euronews podcastjában Varga Benedek történész-múzeumigazgatóval, aki a MúzeumCafé című szaklapban publikálta erről tanulmányát. Korábban a Nemzeti Múzeum főigazgatójaként épített ki számos nemzetközi szakmai kapcsolatot, jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója, így múzeumi vezetőként pontosan átlátja az európai restitúciós mozgalom előnyeit és hátrányait.