A görög-albán-észak-macedón hármas határon, a Preszpa-tó feletti hegyekben található a Szent György templom. A 12. században épült templom freskói kiállták az évszázadok viszontagságait és a világ kulturális örökségének részei lettek.
A művészettörténészek úgy vélik, a falfestményeknek speciális művészettörténeti jelentősége van.
- Egyes művészettörténészek szerint itt jelenik meg először a korai reneszánsz korszak stílusa a szentek arckifejezésében és a ruhák ábrázolásában - mondta a Bitola Múzeum műemlékvédelmi intézetének munkatársa, Olivera Makrievska.
A görög és észak-macedón kulturális minisztériumok a Görögországban működő Bizánci Emlékművek Európai Központját bízták meg a restaurálással, hogy a festmények továbbra is megőrizzék szépségüket. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy konzerválják a festményeket, amelyeket a 12. században természetes anyagokból nyert festékkel készítettek.
- A festéket többnyire kövekből nyert ásványi anyagokból, zöldségekből, vagy ritkábban tengeri állatok felhasználásával készítették. Ez nagyon finom szemcsés por volt, amit mésszel kevert vízzel összekevertek és a festő friss habarcsra vitte fel, mielőtt az megszáradt volna - mondta Babisz Aposztolidisz restaurátor, a Bizánci Emlékművek Európai Központjának munkatársa.
- Mióta Észak-Macedónia és Görögország 2017-ben aláírta a Preszpa-egyezményt, megnövekedett a kétoldalú együttműködések száma. Ennek a konkrét eredménye a két ország határát is képező Preszpa-tó térségében található kulturális örökség megőrzésére létrehozott projekt - jelentette az Euronews tudósítója, Borjan Jovanovski.