Sok alkotást nemcsak a neten, hanem országszerte hirdetőtáblákon is láthatnak a lakosok.
HIRDETÉSOroszország ukrajnai inváziója óta az ukrán művészek is a háború szolgálatába álltak. Bár nem fegyverrel vagy Molotov-koktélokkal, hanem azzal, ahogy a legjobban ki tudják fejezni magukat: alkotással. Sokan már a Krím-félsziget 2014-es elcsatolásakor is a művészethez fordultak, és úgy tiltakoztak. Néhányuk a háború előtt is művészettel foglalkozott, köztük Andrij Jermolenko is. Akadnak azonban olyan alkotók, akik korábban más területen dolgoztak, s az egyetlen kiutat a háború borzalmaiból az alkotásban látták.
Jermolenko egyik alkotása a Kijevi Alapítók szobrát hadi felszerelésben ábrázolja, mintha csak reagálnának az ukrajnai eseményekre, és arra kérnék a lakosságot, hogy segítsenek megvédeni a fővárost. A legenda szerint Kijevet három fivér alapította lánytestvérükkel: Kii, Scsek és Horiv egy hajóban állnak, húguk, Libid pedig a hajó orránál mutatja az irányt. A szobor Dnyeper folyó partján áll.
Emléket állítottak a mariupoli színház lebombázásának is, melyben a síró arcot megjelenítő színházi maszk szemében, arcán lefolyó könnycseppet vér helyettesíti. A színházat a hidegháború idején építették a dél-ukrajnai városban, így volt bunkere is. Arra használták, hogy gyermekeknek is menedéket nyújtsanak az orosz támadások elől. Még a színház előtti füves területen is feltüntették a "gyerekek" szót, de az orosz katonák ennek ellenére is bombázták az épületet, amelyben 300 ember halt meg.
Jermelenko egyik alkotását egy Herszon régióban található kis faluról, Csornobajivkáról mintázta. A faluban a több mint két hónapja tartó invázió alatt Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó szerint az ukrán hadsereg nagyjából tizenegyszer semmisítette meg az orosz csapatok felszerelését. Jermelenko képén egy ukrán népi motívumokból összeállított koponyát lehet látni.
Nem feledkezett meg ugyanakkor a nemzetközi visszhangról sem. Európa 16 országának turistalátványosságait használta arra, hogy meggyőze a lakosságot: Ukrajna mellett kell állniuk, és Oroszországtól pedig el kell távolodniuk. Az ukrán címert, a háromágú szigonyt például a francia Eiffel-torony háttereként gondolta újra. Az ukrajnai jelképet rejtette el a német Brandenburgi kapu tetején található szoborcsoport központi alakja kezében lévő jogar díszeként.
Oroszország és az orosz kultúra elítélése a támadások kezdete óta egyre nagyobb hangsúlyt kap Ukrajnában. Ezt a problémát ábrázolja Olekszij Szaj megoldása az orosz címer átváltoztatására: a kétfejű sas egyik feje Lev Tolsztojt, a másik Fjodor Dosztojevszkijt jelképezi, míg a sas testét egy balerinával helyettesíti, amely egyfajta felhívásként értelmezhető Csajkovszkij "eltörlésére". A címer háttereként pedig egy lebombázott lakónegyedet használ.
A háborúellenes képeket közösségi médiás felületeiken osztják meg a nagyvilággal a profi és amatőr grafikusok. A közösségi oldalakon megosztott képekkel gyakran lehet találkozni Ukrajna-szerte óriásplakátokon, mert az erős jelentéssel bíró alkotások sokszor túljutnak a világhálón.
Nyikita Titov cseljabinszki grafikus a Kígyó-sziget védőitől származó "Orosz hadihajó, húzz a francba" szállóigéjének nyomán a Titanic mintájára süllyedő hajóként ábrázolja a Kreml épületét, amely vérben merül el. Az orosz invázió első napján két orosz hadihajó megpróbálta az ukrán ellenőrzés alatt álló kis szigetet elfoglalni. Az ukrán katonák ellenállása miatt ez nem sikerült. Hosszú ideig úgy hitték, a sziget védői elestek, majd később kiderült: hadifogságba estek Oroszországban.
Titov a február 24-i orosz támadást két hónappal korábban belekezdett egy projektbe, amelyben az ukrán régiók címerébe elrejt egy-egy kardot. Kijev szimbóluma a vadgesztenye, amelyben a főeret szimbolizálja a kard, és a zarpoizzsjai gátat is egy karddal helyettesíti.
Titovhoz és Jermelenkóhoz hasonlóan az ukrán könyvillusztrátor, Makszim Palenko is képein keresztül tiltakozik az ukrajnai események előtt. Vlagyimir Putyin orosz elnököt rituális öngyilkosság, szeppuku (másnéven harakiri) közben ábrázolja, amint egy "Z" betűt vág a hasfalán. Ezzel arra utal, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnának és a világ többi részének tesz rosszat, hanem saját magának is. Szintén az orosz elnök a főszereplője annak a karikatúrájának, amelyben a Patyomkin Páncélos című film ikonikus jelenetében gurul le kisbabaként az odesszai Patyomkin-lépcsőn, körülötte a meghalt katonákkal.
A háború most már több mint két hónapja tart. Az ukránok lassan hozzászoknak a naponta többször megszólaló légvédelmi szirénákhoz, és az óvóhelyeket is otthonosabbá tették maguknak a bombázások elől oda menekülők.
Erős üzenetet hordoz Olekszandr Grekov naptárja is, amely az ukránok lelkiállapotát jelképezi: február 24-től kezdve az élet az ukrán lakosságnak olyan, mintha hónapok óta ugyanazt a napot élnék újra.