Közös adósság, kínai fenyegetés, innováció és autók: az Euronews összefoglalójában öt tanulság Mario Draghi mérföldkőnek számító, több mint 400 oldalas jelentéséből.
HIRDETÉS
Végre napvilágot látott Mario Draghi volt olasz miniszterelnök régóta várt jelentése Európa versenyképességéről - és az ezredforduló óta lassuló európai növekedésre nézve az első tanulság az, hogy eljött a cselekvés ideje.
"Elértük azt a pontot, ahol cselekvés nélkül vagy a jólétünket, vagy a környezetünket, vagy a szabadságunkat kell veszélyeztetnünk" - figyelmeztetett Draghi a jelentés hétfői (szeptember 9.) bemutatóján.
A 400 oldalas jelentésben Draghi ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan kell finanszírozni és koordinálni Európa politikáit, hogy a blokk ne maradjon le Kína és az Egyesült Államok mögött.
Közös adósság, a jövő útja Európa szükségleteinek finanszírozására
Draghi jelentése szerint Európának évente legalább 750-800 milliárd eurót kell mozgósítania ahhoz, hogy lépést tudjon tartani az olyan versenytársakkal, mint az Egyesült Államok és Kína.
"Ennek a növekedésnek a megvalósításához az EU beruházási részarányának a mai 22%-ról 27% körülire kellene emelkednie, ami megfordítaná a több évtizedes csökkenést a legtöbb nagy uniós gazdaságban" - olvasható a jelentésben, amely hangsúlyozza, hogy a magánberuházások mozgósítása mellett közös finanszírozásra is szükség van.
Draghi szerint a közös uniós hitelfelvételt rendszeresen fel kell használni a blokk digitális és zöld átalakulással kapcsolatos törekvéseinek teljesítésére, valamint a védelmi képességek növelésére.
"Az EU-nak - az NGEU [Next Generation funds a gazdaság COVID-válság utáni újraindítására] modelljére építve - folytatnia kell a közös adósságeszközök kibocsátását, amelyeket az EU versenyképességét és biztonságát növelő közös beruházási projektek finanszírozására használnának fel" - hangsúlyozta Draghi.
Ha az olyan közjavakat, mint a közlekedési és telekommunikációs, valamint energetikai hálózatok, a védelmi berendezések és a védelmi K+I nem közösen finanszírozzák és tervezik, akkor fennáll az alulellátottság veszélye - figyelmeztet a jelentés.
Európának "Kína-problémája" van
Draghi elemzésében többször is szóba kerül Kína - ami a Pekinggel szembeni hangnemváltást vetítheti előre. Az elmúlt években az EU Kínát együttműködési partnerként, gazdasági versenytársként és rendszerszintű riválisként is jellemezte - most pedig már "fenyegetésként" is.
A Kínától való nagyobb függés gyorsabb és olcsóbb megoldást kínálhat Európa szén-dioxid-mentesítési céljainak elérésére - jegyzi meg Draghi professzor a jelentésben, hozzátéve, hogy Kína államilag támogatott versenye "fenyegetést" jelent a blokk tisztán technológiai és autóiparára nézve is.
Wopke Hoekstra holland biztosjelölt, akit a következő kereskedelmi biztosnak tartanak, hasonlóan nyilatkozott az Eindhoveni Műszaki Egyetem hallgatói előtt tartott múlt heti beszédében.
"Kína olyan alapvető kihívást jelent számunkra, hogy naivitás lenne tagadni, hogy Európának Kína-problémája van" - mondta Hoekstra a hallgatóságnak, hangsúlyozva, hogy bár a blokk nem tervezi a Kínával való kapcsolatok megszakítását, cselekednie kell az egyensúly helyreállítása érdekében, ha a verseny továbbra is tisztességtelen marad.
A hétfői jelentés bemutatásakor Draghi kifejezetten azt javasolta, hogy a blokk eseti alapon elemezze a helyzetet, és ennek megfelelően cselekedjen.
"A kereskedelempolitikának pragmatikusnak, óvatosnak, eseti alapon konkrétnak és védekezőnek kell lennie" - mondta a volt olasz miniszterelnök újságíróknak.
Draghi azt is mondta, hogy a blokknak tovább kell csökkentenie gazdasági függőségét, hogy növelje belső biztonságát, és figyelmeztetett arra, hogy Európa különösen függ néhány beszállítótól a kritikus nyersanyagok és a digitális technológia tekintetében. A chipek esetében a volt EKB-elnök megjegyezte, hogy a világ chipgyártó kapacitásának 75-90%-a Ázsiában található.
Az innováció ösztönzésével Európában tartjuk az európai vállalatokat
Európának sürgősen minden erejét arra kell összpontosítania, hogy az USA-val és Kínával szembeni innovációs lemaradását megszüntesse, különösen a csúcstechnológia területén.
"A probléma nem az, hogy Európában nincsenek ötletek vagy ambíció, (...) Az innováció a következő fázisban akad el: ott bukunk el, ahol az innovációból bevételt kellene faragni. " - mondta Draghi.
Az elmúlt öt évtizedben egyetlen 100 milliárd eurónál nagyobb értékű uniós vállalat sem jött létre a semmiből, és az európai unikornisok [több mint 1 milliárd dollár értékű, magántulajdonban lévő induló vállalkozás] 30%-a 2008 óta azért hagyta el a blokkot, mert nem tudott terjeszkedni a kontinensen.
Mivel a világ a mesterséges intelligencia forradalmának küszöbén áll, "Európa nem engedheti meg magának, hogy a múlt század "közbülső technológiáiban és iparágaiban" ragadjon. Fel kell szabadítanunk innovációs potenciálunkat" - tette hozzá az olasz professzor - beleértve az emberek készségeibe való befektetést, hogy meg tudjanak felelni ezeknek az ambícióknak.
Az iparra összpontosítva
Mivel számos kulcsfontosságú ágazatot fenyeget a külföldre telepítés veszélye, Draghi többször is utalt arra, hogy Európának szüksége van egy ipari stratégiára - de sajnálja, hogy Európa képtelen egy ilyen stratégia körüli koordinációra.
"Az ipari stratégiák ma - ahogyan azt az Egyesült Államokban és Kínában látjuk - többféle politikát ötvöznek", beleértve az adó-, a kereskedelmi és a külpolitikát - mondta. "A lassú és széttagolt politikai döntéshozatali folyamat miatt az EU kevésbé képes ilyen választ adni".
Az egyik legfontosabb esettanulmány az autóiparra vonatkozik, egy olyan ágazatra, amelyben Európa küszködik.
Az ellenzők gyakran hivatkoznak az EU ambiciózus szabályozására, amelynek értelmében a hagyományos benzin- és dízelüzemű járművek kivezetése alig több mint egy évtizeden belül megkezdődne - de a hazai gyártóüzemek is küzdenek az erősen támogatott kínai elektromos autókkal való versenyben.
Draghi szerint "átfogó megközelítésre van szükség, amely az autógyártás minden szakaszára kiterjed", a kutatás-fejlesztéstől az adatokig, a gyártásig és az újrahasznosításig.
Az EU-nak el kell kerülnie a "protekcionizmus buktatóit", és nem szabad szisztematikusan vámokat bevezetnie - de az államilag támogatott verseny európai munkahelyekbe kerül - tette hozzá.
Meg kell reformálni az európai döntéshozatalt
A jelentés szerint a bürokrácia csökkentése és a blokk döntéshozatali szabályainak hatékonyabbá tétele lehetővé tenné, hogy gyorsabban cselekedjen.
"Európa nem koordinál ott, ahol fontos, [és] az európai döntéshozatali szabályok nem fejlődtek érdemben, ahogy az EU bővült, és ahogy a globális környezet, amellyel szembenézünk, ellenségesebbé és összetettebbé vált" - mondta Draghi.
A jelentéstevő sürgős cselekvést javasol - és Európa egyik buktatója a bonyolult és lassú politikai döntéshozatali folyamat, amely átlagosan 19 hónapig tart, amíg új törvényekről állapodnak meg, és amely során többszörös vétónak van kitéve.
Az EU 2019-ig mintegy 13 000 jogszabályt fogadott el, míg az Egyesült Államok 3000-et, az USA pedig 2000 határozatot - mutatott rá Draghi a sajtótájékoztatón: "Ez [a tény] elgondolkodtató, nem tudnánk-e egy kicsit kevesebbet tenni, és nem tudnánk-e egy kicsit jobban összpontosítani?"
Vajon mi valósul meg Draghi javaslataiból?
Draghi megállapításai, amelyeket a Bizottság tisztviselőinek segítségével fogalmazott meg, jelentős figyelmet kaptak - de hosszú távú hatásuk nem egyértelmű.
Európa kétségtelenül egy sor válsággal néz szembe, mint a folytatódó gazdasági lecsúszás, környezeti átmenet és háború.
De Draghi javaslatai - a nagyobb uniós kiadások finanszírozása, a tőkepiacok konszolidálása és a nemzeti vétók megszüntetése - olyan, régóta fennálló brüsszeli követelések, amelyeket az EU saját tagjai többször is elleneztek.
Nehéz elképzelni, hogy ez megváltozik, mivel számos uniós kormány szembesül a szélsőjobboldal növekvő fenyegetésével; különösen Franciaország és Németország vezetői - az uniós integráció hagyományos motorjai - gyengültek meg a közelmúlt választási eredményei miatt.
Von der Leyen abban reménykedik, hogy ezen változtatni tud, ha a kérdést politikai mandátumának középpontjába helyezi.