Az ázsiai ország valamit nagyon tud: újjászületni. Legyen az világháború vagy természeti katasztrófa, Japán mindig meg tudott újulni, és erre már kidolgozott stratégiái is vannak. Ezeket próbálja átadni Ukrajnának, hogy segítsen a mielőbbi újjáépítésben.
HIRDETÉSMoszkva ukrajnai inváziójának második évfordulója közeledtével, a gazdasági újjáépítésért megrendezett japán-ukrán konferencia alkalmából Tokióba utazott a Focus stábja, hogy többet megtudjon arról, hogyan támogatja az ázsiai ország a háború sújtotta Ukrajnát.
Japán a tökéletes példa arra, hogyan tud egy ország főnixként feltámadni a hamvaiból. Annak ellenére, hogy a II. világháború után szinte semmije sem maradt, az ázsiai ország hihetetlen gyorsasággal talpra állt, létrehozva a "japán gazdasági csodát". Ez a rugalmasság és know-how azóta is segíti Japánt abban, hogy a nagyobb természeti katasztrófák után gyorsan helyreálljon.
Ukrajna már 7,6 milliárd dollár humanitárius, pénzügyi, helyreállítási és újjáépítési támogatást kapott, és a közelmúltban további 4,5 milliárd dollárra kapott ígéretet. Most Japán a szaktudását és múltbeli tapasztalatait felhasználva segít Ukrajna újjáépítésében.
„Tapasztalataink azt mutatják, hogy a rugalmasság sokkal több, mint anyagi kérdés. Nem csak a fizikai infrastruktúra helyreállításáról van szó. Hanem a társadalom teljes képességének kihasználásáról. Ez a know-how: a társadalmi és kulturális rendszerek és az emberek. Minden sikeres helyreállítási erőfeszítésnek az embereket és a társadalmat kell előtérbe helyeznie,” mondta a miniszterelnöki hivatal kabinetvezetője, Sikata Norijuki.
Romeltakarítás és hulladékkezelés
A japán segítségnyújtás több területen is jelen van. Ezek egyike a romok eltakarítása. A Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség koordinálja a nemzeti kormány más országoknak nyújtott hivatalos segítségnyújtását. Elősegítették az ukrán tisztviselők japán látogatását, hogy betekintést nyerjenek a hulladékgazdálkodásba.
A fukusimai földrengés és szökőár után a kormány gyorsan kidolgozott egy nemzeti főtervet. Mindössze három év alatt szinte az összes törmelékkezelést befejezték, a hulladék több mint 80%-át újrahasznosították, és a nem éghető hulladéknak csak 26%-át ártalmatlanították. Ez a szakértelem segíthet az Oroszország ukrajnai katonai agressziója miatt keletkezett nagy mennyiségű törmelék gyors és megfelelő ártalmatlanításában.
A kasiwai kompozit anyagokat gyártó üzemben az ukrán küldöttek megfigyelhetik az ipari hulladékok köztes kezelési folyamatát, és megismerkedhetnek a japán katasztrófahulladék-kezelési és építőipari újrahasznosítási rendszerekkel.
„Ukrajnában hatalmas mennyiségű, a háború miatt keletkezett törmelék van. Ezért úgy gondoljuk, hogy a törmelék gyors kezelésében szerzett tapasztalataink és a meglehetősen magas újrahasznosítási arány modellként szolgálhat Ukrajna számára a megsemmisítésre szánt hulladék kezelésében,” fogalmazott a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség környezetvédelmi részletégnek helyettes vezetője, Koga Ai.
Kijev számára a nagy kihívás a káros hulladékok felszámolása úgy, hogy közben a pusztítás még folyamatban van.
„A háborús pusztításból származó hulladék ártalmatlanítását csak olyan területeken lehet megszervezni, amelyek biztonságosak az emberek számára. Először a területet aknamentesítik, aztán jön az elsődleges romeltakarítás, és csak ezután lehet megszervezni a hulladék ártalmatlanítását,” mondta a Japánba látogató Illia Kosztrov ukrán szakember.
Híd az Európai Unióba
Számos japán vállalat fektet be az ukrán mezőgazdaságba, energiába, zöld fémkohászatba és építőiparba, hogy támogassa az ország gazdasági újjáépítését. Az IHI, az egyik legnagyobb japán nehézipari vállalat egy nagyméretű függőhíd építését tervezi a Dunán, amely összeköti Délnyugat-Ukrajnát Romániával. Úgy fog kinézni, mint a Bukaresttől 200 kilométerre található Brăilai híd, amelyet az IHI tavaly fejezett be.
„A cél az Ukrajna és az EU közötti összeköttetés növelése. Jelenleg Lengyelország a fő uniós útvonal, de a kereskedelmi forgalom jövőbeni növekedésének érdekében jobb lenne egy alternatív útvonal,” magyarázta az IHI egyik vezetője, Macuno Kendzsi.
A híd építése, amely körülbelül hat évig fog tartani, akkor kezdődik, amikor a háború véget ér.
Szakértelem a művégtagok gyártása terén
Becslések szerint a háború kezdete óta mintegy 20 000 ukránnak kellett amputálni a lábát a bombázások és aknák miatt. Japánban az olyan startupok, mint az Instalimb, megosztják szakértelmüket, hogy segítséget nyújtsanak.
A háborúban megsérült emberek fizikai és pszichológiai rehabilitációja prioritást élvez. Ukrajnában nagy szükség van protézisekre. Az Instalimb a mesterséges intelligencia és a 3D nyomtatási technológia segítségével olcsó protéziseket készít.
„Mivel a lábprotézist minden egyes beteg számára orvosilag optimalizálni kell, minden lábat másképp terveznek. Ha automatizálni akarjuk, mesterséges intelligenciára van szükség. Ezért a 3D nyomtatóknak nevezett új gyártóberendezések használata nagyon fontos technológia, mivel ezek minden egyes ember számára más-más formát tudnak kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy nagyon olcsó művégtagokat készítsenek,” mondta az Instalimb vezérigazgatója, Tokusima Jutaka.
Az Instalimb azt tervezi, hogy ukránokat képez ki protézisek készítésére, hogy lerövidítse a gyártási időt és növelje a hatékonyságot.
Ukránok Japánban: beilleszkedés és hagyományőrzés
Sok ukránnak nem volt más választása, mint elhagyni az országot. Néhányan közülük Japánba vándoroltak ki, ahol esélyük van arra, hogy újjáépítsék az életüket.
HIRDETÉSA Bevándorlási Hivatal szerint jelenleg több mint 2500 Ukrajnából menekült ember él Japánban. A japán kormány nonprofit szervezetek segítségével tartózkodási engedélyt adott nekik, amely lehetővé teszi számukra a tanulást és a munkavállalást.
Irina Csumak Bucsából érkezett. A háború elején menekült el a fiával együtt. Egy németországi menekülttáborban töltött hónap után úgy döntött, hogy Japánba költözik. Az elején nem volt könnyű, de mostanra már könnyebben mennek a dolgok.
„Rendkívül hálás vagyok a nyelviskolának. Nem beszélem elég jól a nyelvet, de ez az iskola megadta az alapkészségeket. Amikor a fiammal megszoktuk az itteni életet, és elkezdtük érteni a nyelvet, elkezdtük megismerni Japán kultúráját,” fogalmazott Irina.
Már majdnem két éve, hogy Irina megérkezett. Részmunkaidőben tanít egy tokiói vasárnapi iskolában, ahol ukrán gyerekeket oktatnak. Az iskolát a Nippon Alapítvány által támogatott Kraiany egyesület nyitotta meg, egy nonprofit szervezet, amely utazási és megélhetési költségekkel, valamint ösztöndíjakkal segíti az ukrán menekülteket.
Ennek a civil szervezetnek köszönhetően az ukránok japán nyelviskolákba járnak, ahol elsajátítják a munkavállaláshoz szükséges alapokat. Nagy részük ugyanis azt tervezi, maradni fog.
HIRDETÉS„2023 augusztusában felmérést végeztünk, amelyben megkérdeztük a menekülteket arról, hogy szeretnének-e visszatérni hazájukba, és ott letelepedni. Elemzésünk szerint az emberek 74%-a szeretne hosszú ideig Japánban élni, és ez a szám a tavalyi évhez képest tovább emelkedik,” mondta a Nippon alapítvány csoportvezetője, Kamija Kejicsi.
A konfliktus elől elmenekült emberek számára létfontosságú, hogy beilleszkedjenek egy új társadalomba. Ezért szerveznek gyakran olyan rendezvényeket, ahol megosztják egymással és a japánokkal a kultúrájukat, hagyományaikat. Azt mondják, ez segít nekik a beilleszkedés mellett a továbblépésben is.