Real Economy című műsorunk legújabb adásában annak jártunk utána, hogy vajon mennyire lehet érezni az infláció csökkenésének hatásait, és mire számíthatunk a gazdasági növekedés terén a következő évben.
Az európaiakat rendkívül nehezen érintették az infláció hatásai az elmúlt 12 hónapban. Bár az Európai Unióban átlagosan 3 százalék alá csökkent az infláció (Magyarországon épphogy 10% alá) , a gazdasági növekedés még mindig rendkívül alacsony.
Vajon a fogyasztók és a vállalkozások érzékelik a drágulás visszaesését? Hogyan alakul a gazdasági növekedés a következő hónapokban? Az Euronews riportere, Fanny Gauret Belgiumba utazott a válaszokért, ahol a legalacsonyabb az éves infláció mértéke az eurózónában.
Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése
Európa gazdasági kilátásai a következő évre és az azt követő időszakra vegyesek. Pozitívum, hogy az eurózóna inflációja továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Az eurózóna inflációja 2023 októberében 2,9% volt, szemben az egy évvel ezelőtti 10,6%-os csúcsértékkel.
A gazdasági növekedés azonban az egész EU-ban lelassult az utóbbi időben. Az előrejelzések szerint 2023-ra 0,6%-ra csökken. Az előrejelzések szerint azonban 2024-ben 1,3%-ra emelkedik. A munkaerőpiac továbbra is erős, és a bérek összességében növekedtek.
A jövőre nézve a konfliktusok és a klímaváltozás megnehezítheti a gazdaság helyzetét. Kérdés, hogy az Európai Unió hogyan fog alkalmazkodni, mivel a kormányzati ösztönző csomagok hamarosan lejárnak.
Egyelőre nem érezni az infláció csökkenését
Az általunk megkérdezett vásárlók egyelőre nem igazán érzik a pénztárcájukon, hogy az infláció jóval alacsonyabb lett, mint tavaly ilyenkor volt.
Az elmúlt hónapokban stabilizálódott az energia, a szállítás és egyes nyersanyagok ára. De sem a vásárlók, sem Yacin Malkoc, egy belga élelmiszerbolt vezetője nem tapasztalja az élelmiszerárak csökkenését.
„A gyümölcsök és zöldségek esetében, különösen az olyan népszerű termékeknél, mint a banán, a gomba vagy a paradicsom, többé-kevésbé 30%-os növekedés tapasztalható. Régebben szinte minden réteg megengedhette magának a gyümölcsöket, zöldségeket, mára azonban a megnövekedett árak miatt jelentősen csökkent a vásárlóközönség,” magyarázza a boltos.
Európában az élelmiszerek ára 2023-ban tovább emelkedett. Két év alatt a tojás 37%-kal, a burgonya 53%-kal, az olívaolaj pedig 75%-kal drágult.
Az utóbbi hónapokban azonban ezek az árak kevésbé emelkedtek. Vajon stabilizálódnak-e az árak, mire az európai országok inflációellenes intézkedései véget érnek? Ezt már Paolo Gentiloni európai biztostól kérdeztük.
2024: mérsékelt optimizmus
„Becsléseink szerint a bérek növekedése utoléri az inflációt. És ez természetesen hozzájárul a vásárlóerőhöz. Ez növelni fogja a fogyasztást, és a fogyasztás emelkedése a gazdasági növekedés újraindításának előfeltétele. Van tehát egy mérsékelt optimizmus 2024-re nézve,” mondta az uniós biztos.
Arra a kérdésre, hogy tovább csökken-e az infláció, úgy válaszolt, hogy „ez nagyban függ attól, hogy mi történik az energiaárakkal, de egyelőre további lassú csökkenés látszik. És azt hiszem, ez nagyon jó lehetőség arra, hogy újrainduljon a növekedés, ami feltétlenül szükséges a gazdaságunk számára.”
Energia : a vállalkozások legnagyobb terhei
A költségek, valamint az energiaellátás továbbra is komoly gondot jelentenek a nagy ipari vállalatok számára. A belgiumi székhelyű Etex multinacionális vállalatnak jelentős mennyiségű energiára van szüksége építőipari termékeinek előállításához. Az energiaköltségek drágulása a hatékonyság keresésére ösztönöz, véli a vállalat vezérigazgatója:
„Minden, ami az energiafogyasztás csökkentésével kapcsolatos, alapvető fontosságú. 160 gyárunkban tervezzük a belső energiafogyasztás csökkentését azzal, hogy hatékonyabb technológiákba fektetünk be,” fogalmazott Bernard Delvaux.
Az euróövezetben az éves infláció az energia esetében meredeken csökkent, a 2022 végi 41,5%-ról 2023 végére -11,2%-ra. Ugyanakkor az Etexnél a kamatlábak emelkedése miatt nőttek a költségek és csökkent az építőipari kereslet. Bernard aggódik az európai versenyképességre gyakorolt hatások miatt:
« Az energia kétszer-háromszor annyiba kerül, mint két éve, sokkal drágább, mint az Egyesült Államokban, Kínában, vagy az észak-afrikai országokban. Miért ne termelhetnénk akkor ezekben az országokban? Ráadásul a fizetések nyilván magasabbak az infláció miatt. Az európai termelés egyre drágábbá válik,” figyelmeztet az Etex vezérigazgatója.
Számíthatunk-e versenyképesebb árakra ?
Ha az energia ára csökken, vajon számíthatunk-e versenyképesebb árakra a közeljövőben? Erről beszélgettünk Adel El Gammallal, az energiaügyi geopolitika professzorával.
„Az energiaárak több tényező együttesétől függnek, amelyek mindegyike rendkívül bizonytalan. Európában továbbra is csővezetékekből és cseppfolyósított földgázzal jutunk energiához Oroszországból. Tehát egy teljes szakadás valóban feszültség alá helyezheti a piacokat. És persze itt a közel-keleti válság: könnyen elképzelhető, hogy a konfliktus kiterjedése, például Irán vagy Szaúd-Arábia nagyobb mértékű integrációja teljesen felboríthatja a helyzetet,” fogalmazott Adel El Gammal.
A professzor közben arra is rámutat, hogy az IMF szerint az elmúlt két év inflációjának közel fele a nagyvállalatok haszonkulcsának növekedése miatt következett be, kihasználva az áremelkedést. Ma már kiigazításra számít. És bár az infláció csökkent, a helyzet továbbra is kényes:
„A 2%-os inflációs célhoz való visszatérés kihívást jelent. Egyensúlyozással kell megpróbálni az inflációt elfogadható szinten tartani anélkül, hogy recesszióba kerülnénk. Itt egyértelműen a lehetséges stagfláció elég komoly fenyegetését látjuk, ami alacsony gazdasági növekedést vagy gazdasági visszaesést jelent magas inflációs szint mellett. Sajnos ez egy olyan kockázat, amellyel az elkövetkező negyedévekben szembe kell néznünk,” tette hozzá.
Jövőre beindulhat a gazdasági növekedés is
Visszatérve az Európai Bizottsághoz, megkérdeztük Paolo Gentilonit, hogy a gazdasági növekedés lassulása folytatódik-e jövőre.
„Az év végére valóban nullához közeli növekedést érünk el. Jövőre a növekedés enyhe fellendülésére számítunk, ami főként a magánfogyasztás újraindulásának, de a nemzetközi kereskedelem némileg jobb feltételeinek is köszönhető, és ha ezt a valóság is megerősíti, akkor a monetáris politika szigorítása ellenére el tudtuk kerülni a recessziót, és megtörtént az, amit mi „soft landingnek” nevezünk. Ez önmagában is nagyszerű lenne,” fogalmazott az uniós biztos.
Ha Európának sikerül is enyhítenie az inflációs válság hatásait az elkövetkező hónapokban, az európaiaknak időbe telik, hogy levegőhöz jussanak, remélve, hogy a jelenlegi geopolitikai konfliktusok hamarosan megoldódnak.