Az Aral-tó eltűnése a világ egyik legsúlyosabb ember okozta környezeti katasztrófája. Üzbegisztán nemzetközi partnereivel együtt számos kezdeményezést indított a terület helyreállítására.
HIRDETÉSAz Aralkum egy sós sivatag az Aral-tó egykori területén. A Focus stábja ennek széléről, Muynak városából indul a sivatag közepe felé Zinovij Novickijjal, aki egy nagy állami program szervezője. A programot 2018-ban az üzbég elnök kezdeményezett, és amelynek célja erdőt telepíteni az Aral-tó kiszárad fenekén. Már 1 millió 730 hektárt borítottak be különböző só- és szárazságtűrő növényekkel. A cél a régió környezetének javítása.
"A növények gyökereikkel a sót és a homokot a talajban tartják. Ezek a növények oxigént bocsátanak ki és szén-dioxidot nyelnek el – ennek szintén pozitív hatása van,” mondta Zinovij Novickij.
A homokviharok minden évben több mint 100 millió tonna port és mérgező sókat söpörnek a levegőbe az Aral-tenger száraz fenekéről. A projekt kulcsfontosságú növénye, a fekete szakszaul a természetes védőpajzs szerepét tölti be.
“A szakszaul mechanikus akadályként szolgál. Egyetlen ilyen növény egy tonna mérgező homokot és sót képes visszatartani. Ha ez nem lenne, mindez a levegőbe került volna, és messzire eljutott volna innen,” mutatta stábunknak a program kurátora.
Az Aral-tó néhány évtized alatt eltűnt, főleg a szovjet korszakban az öntözőrendszerek rossz használata, valamint a klímaváltozás miatt. Ez drámai hatással volt a helyi éghajlatra és az élet minden aspektusára a térségben. A tó egykor a halászati ipar központja volt, de fél évszázad alatt csak a 10 százaléka maradt meg, és a víz továbbra is apad.
Az Aral-tó, amely egykor a világ 4. legnagyobb tava volt, korábban bővelkedett különböző halfajokban. Halállományát most a Holt-tengeréhez hasonlítják, vagyis szinte a nullával egyenlő. A víz széle most 150 kilométerre van Muynaktól, az egykori kikötővárostól.
A régió rehabilitációját célzó egyik program neve: Kertem az Aral-tóban. Ez a zöld oázis, tele különböző fafajtákkal, mindössze néhány percnyi autóútra található Muynaktól. Az interneten keresztül bárki vásárolhat egy fát, amit itt elültetnek. A projektet különböző nemzetközi szervezetek támogatják. A cél 1 millió fa elültetése.
"A mi feladatunk, hogy helyreállítsuk ennek a térségnek az ökoszisztémáját, hogy más településeken is ilyen oázisok jöjjenek létre. A cél az, hogy segítsünk ellensúlyozni a sós homok terjedését és megakadályozzuk a talajeróziót,” mondta Bahitjan Habibullaev, a Nemzetközi Innovációs Központ vezetője.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége 1,6 millió dolláros projektet indított a térségben, amelynek részeként három meteorológiai állomás épül Muynak körzetében.
"Az meteorológiai állomások adatait a gazdák arra tudják majd használni, hogy tudják, mikor érdemes vetni vagy aratni a növényeket, a tudományos közösség és a kormányok pedig arra, hogyan lehet kezelni az Aral-tó térségének környezeti kihívásait,” magyarázta az USAID üzbegisztáni missziójának igazgatója, Mikaela Meredith.
2018-ban hozták létre az ENSZ Aral-tavi vagyonkezelői alapját. Eddig 16 millió dollár gyűlt össze, a legnagyobb adományozó Üzbegisztán és az Európai Unió. A cél, hogy az Aral-térséggel kapcsolatos erőfeszítéseket egy közös stratégiában egyesítsék.
Az alapnak számos projekt köszönhető, sok munkát végeztek a lakosság ivóvízzel való ellátása érdekében, és mezőgazdasági területeken, mint a vízkészletek hatékony felhasználása, kertek létrehozása. Az alap innovatív víztakarékos technológiákkal támogatja a helyi gazdákat.
Az Aral-tó térségének megsegítésére talált megoldások segíthetnek az egész világnak szembenézni a klímaváltozással kapcsolatos problémákkal.