A magyar kormány távlati terveiben sem szerepel az euró bevezetése, holott egy pálfordulattal most már a jegybankelnök is azt mondja, hogy a közös európai valutával kellene felváltani az újra gyengélkedő magyar fizetőeszközt. Egy felmérés szerint a magyarok többsége is európárti.
HIRDETÉSA megkérdezett magyarok 72 százaléka támogatja, hogy az euró váltsa fel a forintot. A válaszadók egynegyede ellenzi, harmincan pedig nem tudtak válaszolni a kérdésre.
„Személy szerint támogatja az elképzelést, hogy az euró váltsa fel a hazai valutát?”
A többi között ezt a kérdést tették fel hat országban egyidejűleg, egy április végén szervezett közvélemény-kutatásban, amelynek feldolgozott eredményét most tette közzé az Európai Bizottság az Eurobarometerben. Hatezer ember véleményére voltak kíváncsiak abban a hat uniós tagországban, ahol még nem az euró a hivatalos fizetőeszköz: Magyarországon kívül Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Svédországban. Dánia azért maradt ki a felmérésből, mert a 2000-ben rendezett népszavazáson a dánok 53:47 arányban elutasították az euró bevezetését, Koppenhága pedig ezzel mentességet kapott a valutaváltás alól. A csatlakozáskor ugyanis minden tagállamnak vállalnia kellett, hogy a négy szigorú, de az ország javát szolgáló feltétel teljesítésével idővel csatlakozik a közös európai valutarendszerhez.
Magyarországon – arányosan – 1008 embert kérdeztek ki. Tanulságos válaszaik összehasonlítása a hat ország átlagával. Ez alapján ugyanis másutt kevésbé támogatják az euró bevezetését: a hat ország átlaga szerint az igennel válaszolók aránya 58, az ellenzőké 40, a tanácstalanoké pedig 2 százalék.
Tavalyhoz képest Magyarországon 3 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik egyetértenek azzal, hogy az euró váltsa fel a nemzeti valutát.
A magyarok közül a hat ország átlagánál többen gondolják úgy, hogy az euró bevezetése pozitív hatásokkal járna. A kérdés így hangzott: „Az euró bevezetése az Ön országában előnyös vagy hátrányos következményekkel járna?”
A válaszadó magyarok 62 százaléka szerint előnyökkel (átlag: 53 százalék), 31 százalékuk szerint hátrányokkal (átlag: 43 százalék) járna az euró bevezetése. A tájékozatlanok aránya 7, illetve 4 százalék.
Magyarországon az előző felméréshez képest 2 százalékkal növekedett azoknak az aránya, akik szerint az euró bevezetése pozitív változásokkal járna.
Tájékozottság
A magyarok és az átlag egyaránt 83 százaléka használta már az eurót vagy fizetett vele, és ugyancsak egyformán 17 százalékának még sosem volt dolga az euróval.
Arra a kérdésre azonban eltérőek a válaszok, hogy ki mennyire tartja magát tájékozottnak az eurót illetőleg.
Az átlag 54 százalékával szemben a magyarok 60 százaléka jól informáltnak tartja magát, és az átlag 45 százalékához képest Magyarországon a megkérdezettek 39 százaléka gondolja úgy, hogy nem eléggé tájékozott a közös valuta kérdésében.
Elvárások
Az egyik kérdés kifejezetten az euró bevezetésének gyakorlatára vonatkozott. A feleletek azt hivatottak tükrözni, hogy az adott országban milyen elvárásokat tanúsítanak az euró bevezetésével kapcsolatban.
A „Személy szerint felkészült arra, hogy eurót használjon a hazai valuta helyett?” kérdésre a magyar válaszadók elsöprő többsége, 89 százaléka igennel válaszolt (átlag: 84 százalék), 9 százaléka pedig nemmel felelt (átlag: 15 százalék). A megkérdezettek 2 százaléka nem tudott válaszolni erre a felvetésre.
A magyarokat az átlagnál kevésbé aggasztja az euró bevezetését követő, esetleg visszaélésszerű drágítás. A megkérdezettek 62 százaléka válaszolt igennel a kérdésre (átlag: 68 százalék), 33 százalékuk pedig nemmel (átlag 30 százalék). A válaszadók 2-2 százaléka ebben a kérdésben sem volt biztos.
„Az euró bevezetésével az Ön országa elveszti az ellenőrzést a gazdaságpolitika irányítása felett?” – így szólt a következő kérdés. A magyarok valamivel több mint egynegyede, 27 százaléka szerint a közös valuta bevezetése az önálló gazdaságpolitika megnyirbálásával jár, túlnyomó többsége, 70 százaléka szerint azonban nem lesznek ilyen következmények.
A hat ország átlagában sokkal többen, a válaszadók 43 százaléka gondolja, hogy az euró megrövidíti az önálló gazdaságpolitikát, 53 százalék szerint nem. Négy-négy százalék erre a kérdésre sem tudott válaszolni.
Hasonló volt a válaszok aránya arra a kérdésre, hogy vajon „Az euró bevezetésével az Ön országa részben elveszti-e identitását?” A magyarok 26 százaléka így gondolja (átlag: 44 százalék), 72 százaléka szerint azonban az euró nem jár identitásvesztéssel (átlag: 54 százalék). Nem tudott válaszolni a magyarok 3, az átlag 2 százaléka.
Felkészültség
Feltehetően a reményeiket fogalmazták meg azok a magyarok, akik úgy vélik, hogy Magyarország készen áll az euró bevezetésére. A magyar válaszadók 24 százaléka vélekedett így, a hat ország átlaga 26 százalék.
HIRDETÉSAnnak a 69 százaléknak van igaza, akik szerint Magyarország még nem áll készen az euró bevezetésére (átlag: 70 százalék).
A közös valuta bevezetése szigorú feltételekhez kötött
Az euróövezeti csatlakozás négy gazdasági kritériuma hivatott biztosítani, hogy egy ország képes legyen beilleszkedni az euróövezet monetáris rendszerébe.
- Az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját. Magyarországon ezzel szemben messze a legmagasabb a pénzromlás mértéke az Unióban, májusban 21,5 százalékos volt a KSH szerint.
- Az ország nem állhat túlzotthiány-eljárás alatt. A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, miközben Magyarországon a hiány az első negyedévben elérte a 9,8 százalékot, az államadósság pedig az engedélyezett 60 helyett 75 százalék feletti.
- A harmadik mérce, hogy a jelentkező tagállamnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) anélkül, hogy pénznemének árfolyama erőteljesen eltérne az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól. A forint árfolyama lebegő, nagy kilengésekkel, így Magyarország még nem kopogtatott az ajtón.
- Az utolsó gazdasági feltétel, hogy a hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát. A magas infláció miatt magasak a kamatok, így Magyarország ennek a követelménynek sem tesz eleget.
Magyarország számára a legkeményebb dió a költségvetési hiánycél teljesítése. Ennél lényegesebb azonban a politikai szándék hiánya, amely nélkül az euró bevezetésének még csak a céldátuma sem látszik.
Orbán Viktor miniszterelnök utoljára 2013-ban legyintett Tokióban. Nem aktuális kérdés az eurózónához való csatlakozás Magyarország számára – jelentette ki.
– mondta, és hozzátette: „Ha egyáltalán lesz még euró”.
HIRDETÉSKötelező bevezetnünk az eurót – jelentette ki nemrég egy váratlan fordulattal Orbántól eltérően a jegybank elnöke.
„A mi álláspontunk az, hogy ha elérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének közel 90 százalékát, akkor már érettek leszünk az euróra” – mondta Matolcsy György, aki a fejlettségi szint elérését határtalan derűlátással 2030-ra jósolja.
A magyarok többsége ennél türelmetlenebb. A kérdésre, hogy „Személyes véleménye szerint mikor kellene bevezetni az eurót az Ön országában?”, a megkérdezettek 41 százaléka úgy válaszolt „mielőbb” (átlag: 29 százalék). A válaszadók 35 százaléka szerint bizonyos idő elteltével (átlag: 32 százalék), 13 százalék szerint minél később (átlag: 16 százalék), a magyarok csupán 9 százaléka szerint pedig „soha” (átlag: 21 százalék). A megkérdezettek 2-2 százaléka erre a kérdésre sem tudott válasz adni.
A válaszokból kiderül, hogy a magyarok meggyőző többsége azért előbb-utóbb bevezetné az eurót, ami a kormánypolitikáról alkotott véleményükről is árulkodik.
A céldátumok
A magyarok vélhetően azért tartják fontosnak az euró bevezetését, mert a hat valuta közül a forint a legsérülékenyebb, következésképpen ennek ingadozik leginkább az árfolyama. Egy hosszabb időszakban, 2010 januárjától a mai napig valamivel több mint 60 százalékot tesz ki ez a kilengés az euróhoz képest.
HIRDETÉSA nyitónapon, 2010. január 4-én egy euró 269,85 forintba került. A magyar valuta tavaly október 13-án volt a leggyengébb, amikor egy euró már 430,65 forintot ért. A forint a napokban újra gyengélkedik – elsősorban a költségvetési hiány, illetve amiatt, hogy szinte biztosra vehető: az idén már nem érkezik pénz Brüsszelből.
A csomagban vizsgált valuták közül egynek sem volt ilyen árfolyamingadozása, a bolgár leva 1,96-os árfolyama pedig ebben a több mint 13 éves időszakban szigorúan kötődik a közös európai valutához.
Bulgária már jövőre párhuzamos fizetőeszközként vezetné be az eurót, az eurózónához történő hivatalos csatlakozását, ezzel pedig az első cirill betűs euró bevezetését azonban egy évvel halasztaná. Szófia a céldátumot 2024-ről 2025. január 1-jére módosította.
Románia rövidítene az eredeti, 2029-es céldátumon, és már 2026-ban bevezetné az eurót.
Csehország tavaly a négy csatlakozási feltételből kettőt teljesített, de – Magyarországhoz hasonlóan – nincs kormányzati elképzelés az euró bevezetéséről. A közgazdászok aggodalommal fogadták Petr Fiala bejelentését.
HIRDETÉSA közeljövőben nem tervezi az euró bevezetését a hatalmon levő lengyel kormány sem. Árrobbanást váltana ki – ezzel érvelt Mateusz Morawiecki miniszterelnök.
Az euró bevezetésének a támogatottsága 2009 óta az idén a legmagasabb Svédországban, meghaladta a 30 százalékot, a lakosság több mint fele azonban még mindig idegenkedik tőle.