Európa egyre növekvő szakképzett munkaerőhiánnyal néz szembe, amit a digitális és zöld átállás tovább fokoz. Erre válaszul az Európai Bizottság elindította a készségek európai évét. Hogyan lehet kielégíteni a munkaerőpiac igényeit?
A dániai Odense-ben vagyok, hogy vállalatokkal találkozzak, amelyek a jövő robotikáját fejlesztik, és hogy megértsem képzési stratégiájukat, azt, hogyan vonzzák be a tehetségeket.
A NextGen Robotics konzorcium robotok és autonóm megoldások új generációját fejleszti. Összefogja az egyetemeket és a helyi cégeket, például az Inrotechet, amely hegesztőrobotokat tervez. Philip Toft Halskov, a marketingmenedzser megtanulta a 3D modellezést, hogy több ügyfelet vonzzon:
"Néha nagyon nehéz megmutatni az ügyfeleknek, hogyan néz ki és hogyan működik egy robot. Így meg kell tanulnunk, hogyan lehet vizualizálni… például ezt az állványzatot: megmutatjuk, hogyan működik, és hogyan tudja majd az ügyfél a termelésében is alkalmazni."
Christian Ryrberg Schmidt új lépést tett pályafutásában azáltal, hogy részt vett egy műszaki adatkezelő rendszer tervezésére vonatkozó képzésben.
"Volt egy rajzrendszerünk, egy egészen egyedi feladat, amit el kellett készítenünk. Dániában nem sok embernek van ilyen tudása. Nagyon fontos, hogy rendelkezünk ezzel a rendszerrel, és számomra nagyon sokat jelent, hogy rendelkezem a hozzá szükséges szakképzettséggel.”
Ahhoz, hogy versenyképes legyen, az Inrotech pozitív munkakörnyezetet teremt. Kasper, a konzorcium koordinátora szerint a NextGen Roboticsnak a kézművesektől a doktori fokozattal rendelkező szakemberekig kell embereket toboroznia.
"Stratégiai fórumunk a szakképzett munkaerőt jelölte meg első számú kihívásképp. Ezért azonosítottunk hat különböző módszert a szakképzett munkaerővel való munkavégzéshez" - mondja Kasper Aagard a Business Region Fyn innovációs igazgatója.
A NextGen Robotics képzésekbe fektet be európai alapok támogatásával. Céljuk, hogy külföldi tehetségeket vonzzanak, mint amilyen például Reza. Az iráni robotmérnök itt, Odensében készíti el a diplomamunkáját. Az ipari kikötőben találkozom vele, ahol a Large Structures cég számára készült robotok prototípusán dolgozik.
"Az egyetem S2 Robotics nevű szekciója világszerte ismert. Hatalmas központot építünk itt, és megpróbáljuk bevezetni az automatizálási és robotikai technológiákat a tengeri, építőipari és energiaszektorban" - magyarázza Mohammad Reza Yazdi Samadi.
Ahhoz, hogy versenyképes maradjon a nemzetközi robotikai piacon, a NextGen Robotics nem csupán a készségfejlesztésre támaszkodik.
"Külföldi végzős hallgatókkal dolgozunk, és igyekszünk biztosítani, hogy utána valóban legyen munkájuk. A dán cégek is főleg azon dolgoznak, hogy vonzó munkahellyé váljanak. Olyan hellyé, ahol ténylegesen számítanak a készségek, nem csak funkcióvá redukálják a munkaerőt."
2022-ben a betöltetlen állások aránya az Európai Unióban 2,8% volt, a romániai 0,8%-tól az ausztriai 4,6%-ig terjedt. Ez az arány a legtöbb tagállamban magasabb, mint a pandémia előtti szint.
Mi tehát az Európai Bizottság stratégiája a készségek fejlesztésére?
Az EU munkaadói azt állítják, hogy nehezen találnak megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalókat. A 25 millió európai KKV negyede szerint a jó képzettségű vezetők és alkalmazottak felvétele jelenti a legnagyobb problémát.
A szociális jogok európai pillére garantálja az oktatáshoz és képzéshez való jogot. Azonban a felnőttek mindössze 37%-a vesz részt tanfolyamokon, az EU ezt az arányt 60%-ra szeretné emelni.
A készségek évének négy fő célja van:
· A képzésbe és a készségfejlesztésbe való befektetés ösztönzése
· Biztosítani kell, hogy a készségek megfeleljenek a munkáltatói igényeknek
· Az emberek törekvéseinek és készségeinek összehangolása a munkaerőpiaci lehetőségekkel
· Képzett emberek vonzása az EU-n kívülről
Ennek egyik kulcsfontosságú eszköze a Pact for Skills, amely támogatja az állami és magánszektort a készségek hiányosságainak azonosításában és kezelésében.
Mára csaknem 1500 szervezet csatlakozott ehhez a paktumhoz, és vállalta, hogy legalább 10 millió készségfejlesztési és átképzési lehetőséget kínál az európaiak számára.
Fanny Gauret, Euronews:
"E stratégia megvalósítására az Európai Bizottság 65 milliárd eurót különített el, hogy ösztönözze az államokat, a régiókat és a vállalatokat a képzésbe való beruházásra. Miért van tehát szükségünk a készségek európai évére? Nicolas Schmit európai biztost kérdezem. Mit szeretnének elérni ezzel a kezdeményezéssel?"
**Nicolas Schmit, munkaügyi és szociális jogok biztosa
**
"Valójában ez egy erős üzenet egy nagy kihívás kezelésére. Emberek millióiról beszélünk, akiknek változtatniuk kell vagy egyszerűen csak javítaniuk kell képzettségüket. Tehát ez fontos Európa gazdasági jövője, a folyamatban lévő jelentős átalakulás szempontjából, legyenek akár digitális, akár zöld átalakulás."
**Fanny Gauret, Euronews:
**
"Milyen készségekre van ma a legnagyobb szükség Európában?"
Nicolas Schmit, munkaügyi és szociális jogok biztosa
"Természetesen sokat beszélünk a digitális készségekről, és ezen a területen több százezer betöltetlen pozíció van. De az építőipar is kétségbeesetten keres képzett munkaerőt. Sok szakmát kell átminősíteni, mert a technológia fejlődik és változik az éghajlati kihívások miatt. Nagyon keresettek ezek a szakmák, nagy hangsúlyt fektetünk a gyakornokokra, mert sokkal gördülékenyebb az átmenet a képzésből a munkavállalásba."
**Fanny Gauret, Euronews:
**
"Vajon hiányoznak a minőségi munkahelyek és a jó munkakörülmények is? Például az egészségügyben?"
Nicolas Schmit, munkaügyi és szociális jogok biztosa
"Az egészségügyben hiány van, és nem mindig megfelelőek a munkakörülmények. Tehát több embert kell képeznünk. De szükségünk van az elismerésre is mind társadalmi szinten, mind a fizetés tekintetében."
Fanny Gauret, Euronews:
"Hogyan motiválhatjuk a kormányokat, a vállalatokat és az összes érdekelt felet abban, hogy fektessenek be az egész életen át tartó tanulás elvébe?"
Nicolas Schmit, munkaügyi és szociális jogok biztosa
"A készségek éve jó lehetőség, mert megduplázzuk erőfeszítéseinket, bemutatjuk a jó projekteket és tapasztalatokat. 65 milliárd eurós európai költségvetés is rendelkezésre áll képzésekre, az Európai Szociális Alap, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz révén. Ez rengeteg pénz, és ezt a pénzt célzottan kell befektetnünk. Átfogó készségprogramunk van, amelyet jobban kell alkalmazni, és már csak meg kell várni, amíg megérkeznek az eredmények."