A gazdaság, a lakhatás, a bevándorlás vagy az egészségügy jelenti a legnagyobb gondot? Ez attól függ, Európa mely részén teszik fel a kérdést.
Európa jelenleg olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek a geopolitikai biztonság, a gazdasági feszültségek és a környezeti nyomás köré összpontosulnak; ezek közül sok a lakosságot is aggodalommal tölti el.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy, hat európai országban végzett YouGov-felmérés szerint nincs egyetlen olyan ügy, amely az egész kontinensen uralná a közvéleményt. A nemzeti aggodalmak inkább a helyi prioritások mentén alakulnak, bár a gazdaság a legtöbb helyen így is az élvonalban szerepel.
Hol áll a gazdaság az első helyen?
Néhány nagy európai gazdaságban továbbra is a gazdasági problémák állnak az érdeklődés középpontjában.
A francia válaszadók csaknem fele (47 százaléka) és a németek 44 százaléka a gazdaságot az országukat sújtó két legnagyobb probléma egyikeként jelölte meg. Mindkét országban a bevándorlás került a második helyre: Franciaországban a megkérdezettek 27, Németországban 26 százaléka említette.
Az eredmények azt tükrözik, hogy az euróövezet két legnagyobb gazdasága tartós nyomás alatt áll. Németországban a feldolgozóipari termelés közelmúltbeli növekedése csak korlátozott megnyugvást jelentett, mivel a kibocsátás továbbra is elmarad a járvány előtti szinttől, a szakértők pedig törékenynek írják le a kilábalást.
Az ország exportorientált gazdasága a tengerentúli kereslet gyengülése miatt került nyomás alá, miután az Egyesült Államokban és Kínában egyaránt visszaesett a kereslet, különösen az autóiparban, amely korábban a növekedés egyik fő motorja volt.
Franciaországban az első negyedéves adatok azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés megtorpant, mivel az Iránban zajló háború jelentősen megdobta az energiaárakat. A politikai patthelyzet ráadásul megnehezíti a közpénzügyek javítását célzó reformok elfogadását.
Mindkét országban kevés optimizmust mutattak a válaszok: a franciák mintegy 68 százaléka, a németek 58 százaléka számít arra, hogy az elkövetkező 12 hónapban tovább romlik a gazdasági helyzet.
Spanyolországban a lakhatás a legnagyobb gond
Spanyolországban egészen más, felfokozott érzelmeket kiváltó téma áll a középpontban: a lakhatás.
A megkérdezettek csaknem fele (49 százaléka) sorolta a lakhatást Spanyolország két legkomolyabb problémája közé, ezzel ez lett a leggyakrabban említett gond a felmérésben szereplő hat ország közül. A rangsorban az egészségügy és a gazdaság következett, ezeket a válaszadók 25–25 százaléka jelölte meg.
Az adatok egy olyan lakhatási válságra mutatnak rá, amely az elmúlt évben uralta a spanyol politikai vitákat, és amelyre a spanyol statisztikai hivatal (INE) adatai is rávilágítanak: 2025 végén az ingatlanárak éves összevetésben csaknem 13 százalékkal emelkedtek. Ez volt Spanyolországban az elmúlt évek legnagyobb áremelkedése, és Európában is az egyik leggyorsabb drágulás volt.
2025-ben a számítások szerint egy munkavállalónak átlagbére 8,4 évének megfelelő összeget kellene félretennie ahhoz, hogy esélye legyen megvenni egy 80 négyzetméteres otthont.
Az ország egyes részein különösen súlyos a probléma: a Baleár-szigetek és Madrid a legdrágább régiók közé tartoznak a saját lakáshoz jutás szempontjából, miközben olyan városokban, mint Barcelona, a rövid távú lakáskiadás régóta dühíti a helyieket a megfizethető lakások hiánya miatt.
Az olaszokat az egészségügy aggasztja a legjobban
Ugyanakkor Olaszország volt az egyetlen vizsgált ország, ahol az egészségügy került az aggodalmak listájának élére: a válaszadók mintegy 43 százaléka sorolta az egészséget és az egészségügyi rendszert az ország két legégetőbb problémája közé, megelőzve a gazdaságot és a bevándorlást.
Mindez annak fényében különösen beszédes, hogy az olasz közegészségügyi ellátás egyre nagyobb nyomás alatt működik a munkaerőhiány és az idősödő népesség miatt. A Euronews korábban arról számolt be, hogy az országban becslések szerint mintegy 175 ezer ápoló hiányzik, és az alacsony bérek, a nagy terhelés és a korlátozott előrelépési lehetőségek miatt tömegesen hagyják el az országot a képzett egészségügyi szakemberek, más európai országok felé.
Dánia kilóg a sorból
Dánia volt az egyetlen ország, ahol sem a gazdaság, sem a lakhatás, sem az egészségügy nem került a lista élére.
Helyettük a nemzetközi terrorizmus vagy agresszió, illetve a klímaváltozás állnak az élen: a válaszadók 27–27 százaléka nevezte ezeket a legnagyobb problémának. A bevándorlás 24 százalékkal következett, míg az egészségügy és a gazdaság hátrébb soroltak.