USA Középső Parancsnokság: tüzet nyit Palau-zászlós Settebellóra, gépházát találja el, miközben iráni olajat vinne az amerikai embargó ellenére
Egy amerikai harci repülőgép tüzet nyitott és működésképtelenné tett egy tartályhajót az Ománi-öbölben, amely az amerikai blokád megsértésével Iránból próbált olajat szállítani, közölte szerdán az amerikai hadsereg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A repülőgép „precíziós lőszereket lőtt a hajó gépházába, miután a legénység többszöri felszólításra sem tett eleget az amerikai erők utasításainak”, közölte az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) az X közösségi oldalon, a hajót a Palaun zászló alatt hajózó MT Settebello néven azonosítva.
India szerdán bekérette az Egyesült Államok újdelhi vezető diplomatáját, és „határozott tiltakozást” nyújtott be, miután a támadás nyomán három indiai tengerész eltűnt.
A kereskedelmi hajóról további huszonegy indiai tengerészt sikerült kimenteni, a külügyminisztérium pedig közleményben ítélte el a támadást. A brit UKMTO tengeri ügynökség első jelentésében egy halottról és két eltűntről számolt be a legénység köréből.
A brit Vanguard Tech tengeri biztonsági cég először arról számolt be, hogy a Palaun zászló alatt hajózó Settebello tartályhajó „vészjelzést adott le, amelyben azt jelezte, hogy gépházát rakéta találta el, miközben Szohar térségében, az Ománi-öbölben üzemelt”, és tűz ütött ki a fedélzeten.
Az UKMTO ügynökség később egy incidensről számolt be Szohartól 20 tengeri mérföldre északkeletre, Omán partjainál.
„A helyi hatóságok arról tájékoztattak, hogy egy tartályhajó gépházában tűz keletkezett, és a helyszínen segítik a legénység kimenekítését”, áll a közleményben.
„A hajóról egy halálos áldozatról és két eltűnt tengerészről érkezett jelentés. Környezeti kárról nem érkezett hír”, tették hozzá.
Sohar a Hormuzi-szoros bejáratának közelében fekszik, egy olyan térségben, ahol az Iránnal vívott háború február 28-i kezdete óta ismétlődő incidensek történnek a hajókkal.
Rivális blokádok: egymást érik az incidensek
A mostani támadás a kereskedelmi hajók elleni rakéta- és dróntámadások sorának legújabb esete a szorosban, amely hónapok óta két rivális blokád alatt áll.
Teherán gyakorlatilag leállította szinte az összes teherszállító hajóforgalmat az egyik legfontosabb tengeri folyosón, miközben az Egyesült Államok saját blokádot vezetett be minden iráni hajóra és kikötőre.
Március 1-jén Irán csapást mért egy tartályhajóra Khaszab kikötőjétől északra, és találat érte az ománi Dukm (Duqm) kikötőjét is.
Május végén egy UKMTO-jelentés robbanást említett egy másik tartályhajón, nagyjából 60 tengeri mérföldre Muszkat városától keletre.
Hétfőn az amerikai Középső Parancsnokság Hellfire rakétát lőtt a botswanai zászló alatt hajózó MT Lexie gépházába, amely az amerikai haditengerészeti blokádot megszegve iráni kikötő felé tartott.
Ugyanezen a napon az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozóról felszálló F–18-as Super Hornet vadászgép találta el és tette működésképtelenné a Palaun zászló alatt hajózó MT Marivex tartályhajót az Ománi-öbölben, ugyanezen az alapon.
Sohart a háború korábbi szakaszában iráni drónok is támadták, miközben Irán több hajót is lefoglalt az Ománi-öbölben, köztük májusban az Ocean Koi néven azonosított tartályhajót, arra hivatkozva, hogy az megpróbálta megzavarni az olajexportot és ártani az iráni érdekeknek.
Mindezek ellenére Omán továbbra is közvetítő csatornaként működik Teherán és Washington között.
A Hormuzi-szoros a legkeskenyebb pontján mintegy 38 kilométer széles, így Irán és Omán egyaránt működteti a vízi útvonalat, amelyen normál esetben a világ kőolaj- és LNG-szállítmányainak ötöde, valamint más áruk haladnak át.
Teherán korábban jelezte, hogy díjat vetne ki az áthaladó hajókra, azt sugallva, hogy az Ománnal együtt szedne áthaladási díjat, ezt az állítást azonban Muszkat gyorsan visszautasította, mondván, jogilag nem vethetők ki ilyen díjak, mivel a Hormuzi-szoros természetes, nem pedig mesterséges átjáró.
Irán május végén egy térképet is közzétett, amely szabályozási joghatóságot követel a Hormuzi-szoros egy olyan szakasza felett, amely mélyen benyúlik az Egyesült Arab Emírségek és Omán területi vizeibe. Ez arra késztette öt öböl menti államot, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) keresztül hivatalosan figyelmeztesse a hajózási társaságokat, ne tegyenek eleget az iráni követeléseknek.