Sanna Marin: ha nem tanul Ukrajnától az EU, kárba vész a védelmi pénz

Sanna Marin volt finn miniszterelnök az Euronewsnak azt mondta, hogy az Európai Uniónak fel kell ismernie: saját védelme érdekében szüksége van Ukrajnára, és azokra a tanulságokra, amelyeket az Oroszország által ellene vívott háborúból levont.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Szerinte, ha nem veszi figyelembe Ukrajna szakértelmét, az EU megnövelt védelmi kiadásai kidobott pénzt jelentenek.

„Amikor a saját védelmi képességeinket építjük, és remélhetőleg elérjük azt az 5 százalékos célt, amelyet a NATO-ban közösen tűztünk ki, akkor az is, sőt még inkább azon múlik, hogy mire költjük ezt a pénzt, nemcsak azon, hogy mennyit [fektetünk be], hanem hogy mire” – mondta az Euronews 12 Minutes With című interjúműsorában.

„Ha rosszul használjuk fel, régi, hagyományos modellekre költjük, amelyek óriási összegekbe kerülnek, és nem azokra az eszközökre, amelyeket valójában a csatatéren alkalmaznak, akkor minden egyes elköltött eurót elvesztegetünk” – tette hozzá.

A NATO-tagok tavaly nyáron megerősítették vállalásukat, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékát fordítják védelemre, ami több mint a jelenlegi 2 százalékos cél duplája.

Az EU szintén növeli a beruházásokat, többek között a Security Action for Europe (SAFE) programon keresztül, amely egy 150 milliárd eurós hiteleszköz a védelmi termelés és az ipari kapacitás bővítésére.

Marin üdvözölte ezeket a lépéseket, de hangsúlyozta, hogy a megemelt kiadásokhoz tereptapasztalat is kell, amellyel szerinte kizárólag Ukrajna rendelkezik.

„Ukrajnának van a legnagyobb, legütőképesebb és legmodernebb hadserege, naprakész tapasztalattal a modern hadviselésről, és Ukrajna nélkül mi sebezhetőek vagyunk.”

Hozzátette, hogy az EU-nak „meg kell értenie, hogy ugyanannyira függünk Ukrajnától és az ukrán képességektől, mint amennyire Ukrajna függ a mi segítségünktől. Fel kell ismernünk, mennyire nagy szükségünk van rájuk.”

Orosz fenyegetések, átalakuló hadviselés

Marin szerint ilyen fokú felkészültségre van szükség, mivel „nem tudja kizárni” annak lehetőségét, hogy Oroszország, amelyet „ellenségnek” nevez, „háborúra készül Európával szemben”.

„Európaiakként veszélyben vagyunk, mert Oroszország éppen most készül fel. Modernizálja hadseregét, és jóval kiterjedtebb háborúkra készül” – mondta Marin, aki jelenleg tanácsadóként dolgozik a Tony Blair Institute for Global Change nevű civil szervezetnél.

Carsten Breuer német vezérkari főnök tavaly azt mondta, hogy Oroszország a következő négy évben megtámadhatja a NATO-t. A svéd fegyveres erők parancsnoka, Michael Claesson pedig tavaly év végén úgy fogalmazott, hogy Oroszország várhatóan nagyon hamar próbára teszi a NATO kollektív védelmi klauzuláját, amely kimondja, hogy egy tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül.

Ukrajna múlt heti, az orosz olaj- és gázinfrastruktúra ellen végrehajtott támadásai nyomán Moszkva figyelmeztette az európai országokat és iparágakat, hogy ne finanszírozzák Kijev nagy hatótávolságú dróngyártását.

A Kreml arra figyelmeztetett, hogy „az európai vezetők lépései egyre inkább belerántják ezeket az országokat Oroszországgal vívott háborúba”.

Marin azt is megjegyezte, hogy a hadviselés átalakulása – a drónok, a kibertámadások és a kritikus infrastruktúra feltérképezésére használt mesterséges intelligencia révén – még sürgetőbbé teszi az Ukrajnától érkező technikai támogatást.

„Szükségünk van a képességeikre például a drónok fejlesztésében, az innovációban és a katonai képességek átalakításában” – fogalmazott.

Ezeknek az új technológiáknak az alkalmazása hangsúlyozza, hogy az Oroszország jelentette fenyegetéseket már nem korlátozza a földrajz, és nem csupán a NATO keleti szárnyát érintik.

Az International Centre for Counter-Terrorism (ICCT) idei jelentése szerint Oroszország legalább 151 ellenséges műveletet tervezett meg vagy hajtott végre Európában – köztük Belgiumban, Hollandiában és Dániában – azóta, hogy 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Ezek között dróntevékenység, légtérsértések és kibertámadások szerepelnek.

„Mi érezzük a nyomást, mert közel vagyunk Oroszországhoz, de Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban is meg kell érteni, hogy akkor sem vagytok biztonságban, ha távolabb vagytok a határtól, az új fenyegetések és az új technológiák miatt” – mondta Marin.

„Drónokat bárhol el lehet helyezni. A kritikus infrastruktúrát olyan sebességgel lehet feltérképezni mesterséges intelligenciával, amit fel sem tudtok fogni. Másutt is fel kell készülni, és nem szabad abba az illúzióba ringatni magatokat, hogy biztonságban vagytok.”

„A saját játékunkra figyeljünk”

Arra a kérdésre, hogy aggasztják-e Donald Trump amerikai elnök NATO-val kapcsolatos kijelentései – köztük az, hogy „haszontalan papírtigrisnek” nevezte a szervezetet –, Marin azt felelte, továbbra is támogatja Finnország 2023-as csatlakozását.

„Ugyanakkor meg kell értenünk és el kell fogadnunk, hogy a NATO ma már más szervezet, mint amikor mi [Finnország] és Svédország csatlakoztunk, a megváltozott amerikai–európai viszony miatt” – mondta.

„Ez már megváltozott, és ez olyan tény, amely elől nem tudunk kitérni. Ez pedig azt jelenti, hogy a saját játékunkra kell koncentrálnunk” – tette hozzá Marin, aki szerint Európa többé nem támaszkodhat az Egyesült Államok jelenlétére és képességeire.

Úgy véli, Európának többet kell beszélnie a saját nukleáris elrettentéséről is. Az Európai Unió egyetlen nukleáris hatalma Franciaország, Európa azonban eddig többnyire az amerikai nukleáris ernyőre támaszkodott mint végső biztonsági garanciára.

Franciaország viszont felvetette, hogy más európai országoknak nagyobb szerepet kellene játszaniuk az elrettentésben. Ezen a héten francia és lengyel vezetők tárgyaltak közös gyakorlatok tartásáról.

„Különböző forgatókönyvekre készülnék. Az Egyesült Államok és Európa viszonyában nemcsak azon az úton haladhatunk, amelyen szeretnénk, hanem azon is, amelyen végül lehet, hogy haladnunk kell” – mondta.

Marin hangsúlyozta, hogy szeretné, ha az Egyesült Államok kulcsszereplő maradna a NATO-ban. „Azt akarjuk, hogy az USA jelen legyen Európában, és hogy az amerikai nukleáris elrettentés a jövőben is létezzen. Szerintem ezek nem zárják ki egymást, de minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülnünk.”