Irán sorsukra hagyja a jemeni lázadókat, mert már csakis Trumpra összpontosítanak

Tavaly 302 amerikai-brit-izraeli légicsapás érte a jemeni lázadók bázisait, melyek során felmérhetetlen mennyiségű iráni fegyverzet is megsemmisült. A támadások az új washingtoni kormányzat alatt is folytatódnak, és az Egyesült Államok az elmúlt napokban az Öböl-háború óta nem látott légi és haditengerészeti csoportosulást vont össze a térségben. A koncentráció egyidejűleg képes csapást mérni Jemenre és Iránra is.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A december óta gyökeresen megváltozott helyzetben Teherán számára a húszik katonai értéke erősen lecsökkent, fenntartásuk pedig túl drágává és meredeken kockázatossá vált. Egy magas rangú iráni tisztviselő szerint utasították a katonai személyzetet, hogy hagyják el Jement és a helyi szövetségeseket, tekintettel az Egyesült Államok fokozódó nyomására.

Amióta a vezető amerikai tisztviselők csevegő beszélgetése kiszivárgott, szinte naponta érik kisebb-nagyobb támadások a lázadókat amerikai részről. A Donald Trump által „hihetetlenül sikeresnek” minősített csapások fontos katonai célpontokat romboltak le és vezető parancsnokokat öltek meg.

A múlt héten újabb nagy amerikai támadás érte a húszik főbb bázisait, melyek során elérték a főhadiszállásukat is. A botrányt kavaró csevegés egyik főszereplője, Mike Waltz elnöki főtanácsadó szerint eltalálták a kommunikációs csomópontokat, fegyvergyárakat és több víz feletti dróngyártó létesítményt is.

Kizárólag Trump a beszédtéma Teheránban

Az illetékes azt mondta, hogy a döntés oka az is, hogy elkerüljék a közvetlen konfrontációt az Egyesült Államokkal, ha netán egy iráni katona meghalna Jemenben. A The Telegraphnak nyilatkozó tisztviselő szerint Irán visszafogja az évtizedeken át építgetett regionális proxy-hálózat stratégiáját, hogy helyette az Egyesült Államokból érkező közvetlen fenyegetésekre összpontosítson.

A nyilatkozó szerint Teheránban „az a nézet uralkodik, hogy a húszik utolsó hónapjaikat élik, és nincs értelme a listán tartani őket”. Ők egy olyan lánc részei voltak, amely alapvetően a kipróbált Naszrallahra [a Hezbollah megölt főtitkárára] és Aszad szíriai elnökre támaszkodott, és ennek a láncnak egy darabkáját értelmetlen megtartani a jövő számára, magyarázza a tisztviselő.

„Minden teheráni megbeszélésen Donald Trump személye dominál, és az általunk korábban támogatott regionális csoportok egyikéről sem esik szó” – idézi a londoni lap.

Az Indiai-óceánon fekvő Diego Garcia bázisra az elmúlt napokban 6 darab B-2 lopakodó stratégiai bombázó települt, amelyek a legmagasabb szintű légi gyilkoló eszközök az amerikai arzenálban. A 300 egységből álló légiflottát a USS Harry S. Truman és a USS Carl Vinson anyahajó-család hordozza a Vörös-tengeren és az óceán térségében.

A felvonulás méretét és összetettségét érzékelteti, hogy a csoportosításba F-35 lopakodó vadászgépek és A-10 Warthogs ('Varacskos disznók') is tartoznak. Utóbbiak kifejezetten a földi csapatok és páncélozott járművek megsemmisítésére készültek. A képet kiegészítik a Szaúd-Arábiába telepített újabb Patriot ütegek.

Washington egyelőre nem jelentett be közvetlen támadást Irán ellen, de nem is zárta ki

Washington azért gyakorol nyomást Iránra, hogy üljön asztalhoz és mélységeiben is vitassák meg a nukleáris program korlátozását, ami az előző években eredménytelen volt a bécsi egyeztetéseken. Az Egyesült Államok álláspontja Iránnal és a Közel-Kelettel kapcsolatban gyökeresen megváltozott Trump hatalomra kerülése óta, és a Jemen elleni csapások fokozódása egyben kísérlet is arra, hogy a kormányzat elhatárolódjon Joe Biden politikájától, és merőben új képet vázoljon fel.

Emlékezetes, hogy Biden 2021-ben törölte a húszikat a terrorszervezetként számon tartott csoportok közül, amit az új elnök januárban sürgősen visszavont. „Trump azt akarja ezzel bizonyítani, hogy hatékonyabb a konfliktusok lezárásában és megoldásában, mint a Biden-kormányzat volt” – mondja erről Sanam Vakil, a Chatham House agytröszt közel-keleti igazgatója. „A légicsapások és a stratégiai felvonulás a maximális nyomásgyakorlási kampányhoz kapcsolódnak, amivel egyszerre üzennek Iránnak és az ellenállási tengelynek, hogy a Trump-kormány merészebb megközelítést fog alkalmazni a regionális válságok rendezésére”.

Nem sokkal választási győzelme után az elnök bejelentette, hogy lehetőleg politikai nyomással fog élni, de a katonai megoldás is az asztalon marad, aminek a kiépítését látjuk ezekben a napokban.

Nem szabad lebecsülni őket, de mire képesek önmagukban a busz alá lökött húszik?

Mahmúd Shehrah egykori jemeni diplomata és a Chatham House jelenlegi munkatársa szerint a lázadókkal kapcsolatos korábbi téves számítások arra késztették Trumpot, hogy súlyosabb csapásokat mérjen rájuk, de figyelmeztet arra is, hogy nagyon szívós és makacs ellenféllel van dolguk. A birtokukban lévő fegyverek egy része kifinomultabb, mint a Hamász és a Hezbollah eszközei, ami hatékonyabbá teszi őket, mint a többi közel-Keleti Irán-proxyt.

Földrajzi pozíciójuk is kedvezőbb, mint Gáza vagy Libanon, mert Afganisztánra hasonlító hegyvidéki terep segít nekik elrejteni rakéta- és drónkészleteiket a barlangokban és a föld alatt. Ezek megsemmisítéséhez különleges felderítő eszközök és speciális bombák szükségesek. Ugyanakkor erősen kérdéses, hogy a Teherántól kapott eszközök mikor fogynak el, és képeztek-e saját tartalékokat. Ezek feltárása jelenleg még folyik, mert az amerikaiak nem szeretnének kellemetlen meglepetésekbe futni egy alábecsült ellenfél részéről.

A felkelők egyelőre egyetlen amerikai hadihajót sem találtak el, illetve legtöbb eszközüket leszedték, de a US Navy jelentése szerint a Jemen felől érkező tűz volt a legsúlyosabb, amellyel a flotta szembesült a második világháború óta.

Shehrah szerint „a Hezbollah és Aszad rezsimjének összeomlása után a húszik még mindig a frontvonalon állnak, és nagyon intenzív támadásokra képesek, eszkalálódnak és kalandoznak, mert számításaik szerint ez meghosszabbítja a politikai életüket Jemenben”.

Ebben a tekintetben nyilván nem mondanak le arról a lehetőségről sem, hogy a Hezbollah kiesése után ők legyenek az iszlamista ügy fő képviselői a nemzetközi közvélemény előtt, és új vezetői az Izrael elleni harcnak. A Hamász 2023. októberi támadása után már látszott a törekvésük, hogy erős imázst alakítsanak ki, támaszkodva a gázai háborút kísérő nemzetközi reakciókra, ami felbátorította őket.

A megszállva tartott Szanaát továbbra is teljes mértékben irányítják, pénzt nyomtatnak, adókat szednek, segélyeket terelnek el, kábítószert csempésznek, fegyvereket adnak el terrorcsoportoknak Afrikában és rendre megzavarják a nemzetközi hajózási útvonalakat a Vörös-tengeren, vagyis aktivitásuk egyelőre töretlen.

Shehrah szerint a húszik messze nem olyan tapasztaltak, mint a Hezbollah, de agresszívebbek és veszélyesebbek. Ugyanakkor népi támogatásuk nem olyan erős, mint azt a propagandájukban sugallják. „A jemeni utcák tele vannak haraggal, mert a húszik nem adnak fizetést, és teljes adóztatást gyakorolnak népképviselet nélkül. Így a társadalmi bázisuk nem túl szilárd, és ezért támaszkodnak még mindig a gázai háborúra”.