Lényegében ezzel kellett beérnie az ukrán külügyminiszternek az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének külügyminiszteri találkozóján Brüsszelben.
HIRDETÉSAz amerikai külügyminiszter ezt úgy fogalmazta meg Dmitro Kulebával folytatott megbeszélésén, hogy "Ukrajna NATO-tag lesz, és a mostani csúcsértekezletnek éppen az a feladata, hogy segítsen hidat építeni Ukrajna jelene és NATO-tagsága közé". Az ukrán diplomácia vezetőjének csalódottsága szemmel látható volt a találkozójuk utáni rövid nyilatkozattételkor.
Az, hogy a NATO nem vesz fel olyan államot, amely hadban áll, alapító dokumentumának egyik tétele, és a formális logika szabályait követve is könnyen belátható. Ellenkező esetben ugyanis azonnal hadba kellene lépnie az új tag oldalán.
Jens Stoltenberg, a védelmi szövetség főtitkára kijelentette, hogy semmiféle tervükben nem szerepel harcoló alakulatokat küldeni Ukrajnába, és onnan sem érkezett ilyen természetű kérés. "Az ukránok felszerelést kérnek, lőszert kérnek, fegyvert kérnek, és a NATO mindezt biztosítja Ukrajnának. Ez nem jelenti azt, hogy a tagországok a konfliktus szereplőivé válnának, azt viszont igen, hogy támogatják Ukrajnát abban, hogy megvédje magát" - mondta a NATO hamarosan leköszönő főtitkára.
A fronton változatlan a helyzet, az orosz hadsereg nagy erőkkel támadja az ukrán erők állásait az ország keleti és északkeleti részében. A déli fronton fekvő, orosz megszállás alatt lévő Herszon régióban az ukrán hadsereg légi csapásai öltek meg négy civilt csütörtökön. Az oroszországi Kurszkból robbanásokat és tűzvészt jelentettek ugyanaznap.
Az ukrán hadsereg továbbra is lőszerhiánnyal küzd, és légvédelmi rakétákra lenne szüksége nagy számban és azonnal. Ezek helyett hamarosan érkeznek az F-16-os vadászgépek, amelyek meg tavaly kellettek volna nagyon.